A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)
1905-10-03 / 224. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA if. 1. „Tiszavidéki bnia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának a mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidélii búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. )fr) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, ritelynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árfia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak • Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ >f Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. »Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder tu dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietcn geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — dio Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fr) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts dor Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. •ffif Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nylrer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbllrger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten ienselts des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLXI. évfolyam. Budapest, 1905. október 3. (kedd). 224. szám. wftterung } ^p-schön Vízállás reggel 7 órakor 1 , ick « Wasserstand 7 Uhr Früh / + lbJ ** Hőmérő reggel 7 órakor \ n, Thermometer 7 Uhr Früh / '* Légsúlymérő reggel 7 órakor \ „7 „ Barometer um 7 Uhr Früh / ** Előfizetési árak óvenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________> 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában __________________> 32.— Külföldre .............................................> 44.— Eerves példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÁÁREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Präimme^tions-Prsise jf ich: Loco Secretariat der Börse _____K 34.— Ins Haus gestellt _________________ » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ______________________ » 32.— Für das Ausland. ________________> 44.— Einzelne Exemplare 30 H. p A) ürúfőxsde. — Waarenbörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. Gctf'c'ltlß. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) KésKás'y. — Jäffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeu'icht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki. .................. Theiss.................. .............. Fejórmegyei .................. Com. Fejér.......................... * ' Pestvidéki ... __ .......... Pester Boden ............. ... Bánsági ......................... Banater _ ... .................... ' Bácskai .... ... ... ... Bácskaer ........ .................... Szerb ... ... ... ... ... ... Serbischer ................... . ... Román ............. . .. Rumänischer........................ Bolgár... ................. Bulgarischer........... ......... 15 70 15 50 15 H0 15 90 15 70 15 90 15 90 15 65 15 85 15 95 16 10 16 — 16 20 16 20 16 — 15 85 15 85 15 90 16 05 16 25 16 15 16 15 16 25 16 30 16 10 16 — 16 — 16 05 16 30 10 40 16 30 16 35 16 40 16 55 16 20 16 15 16 05 16 30 16 55 16 45 16 40 16 45 16 25 16 25 16 15 16 65 16 50 16 50 16 45 16 40 16 80 16 70----------ROZS — Ituggru ____ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőren Középn dü Príma Mittel 12 75 12 50 12 90 12 70 Z ab — Hafei Elsőrei Közepi idü ... ............... Prím; i. 12 60 12 40 13 10 12 50 íinőségü ................... ninőségü .. .............. Mitte Árpa — Gerste .............. .............. , Takarmány, elsőrendű „ ... Futter, Príma ......................... „ másodrendű „ Sekunda .............. ... Sörfőzésre tiszavidóki... ... Brauer, Theiss ........................ | „ felsőmagyar. „ Oberungar .................. ' „ dunántuli ____ „ Transdanub................ 12 75 12 50 13 — 12 70 Tengeri — Mais ....... .............. Magyar .............................. Ungar................................... Román v. bolgár ... ......... Rumän. o. bulgar............... Szerb .................... ........ ... Serbisch.............................. Cinquantin ........................ Cinquantin ........ ... ... ... 16 80 17 Repcze — Reps- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze ....... Kohli •eps ............................... en ......................... ...----------Köles — llirse ......................... — b) Haiá nidöre. .................... Rübs Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat i órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zivitchenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ung. Weizen .............. 1905 október ................. Oktober--------------------itsua — Welzen ................... .................... » n ..............—......................... 1905 október. ____... Oktober................ ... ... 1906 április.................... April ............................... 15 70 15 68 15 80 ... 16 44 16 52 16 48 16 52 15 76 16 48 15 78 16 50 15 70 15 72 15 66 15 68 .............................. 16 44 16 46 16 42 ......................................... 15 66 16 42 15 68 16 44 Rozs — Koffsen ... 12 94 12 £ 13 60 13 e »8 ....................... 12 98 13 62 13 — 13 64 12 94 12 96 12 94 12 96 1906 A ,2 .................................. ............ ......... 7 ................. .............. Tengeri — Mais ............................ 13 32 13 34 13 22 13 13 20 13 22 1906 M 13 20 13 54 ............................ .............. 20 Zab — Hafer ~ ................................................ 1905 1906 október ................. 0 ktober ...................... 12 46 12 50 ............. 12 86 12 88 12 84 12 90 ................. 12 48 12 88 12 50 12 90 12 46 12 48 12 90 12 92 12 44 12 46 ............................... 12 46 12 88 12 48 12 90 Káposztarepcze — Kohlreps .............. H n .............. 24 40 gekündigter 24 60 Waare vorg — — 1906 augusztus.. ......... August c) Határidőre. Feli nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar bnza — IJnsr. Weizen Rozs — Roggen Zab — Hafer. ... .......................................... .............. Bnza — Weizen Tengeri — Mais d) Leszán Káposztarepcze — Kohlreps .............. toló árfolyamok. — Liquid/itionskurse. Magyar bnza — Ungarischer U eizeu-----Rozs — Roggen 12 94 Zab ■— Hafer ........... 12 48 SSnza — Weizen ............. ... . ................... 15 70 Tengeri — M ** II. Buri ais .............. -....... ive Waare. Káposztarepcise — Kohlreps ........ ... ... ................... Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. |onya, készárú. — Kartoffeln, efekt Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ......... Nyírségi — Nyirer ................. .. .............. Erdélyi — Siebenbürger ... ... .... .............. Bánsági — Banater. ... ................... ... ... Pesti — Pester .. ... ............. ......... ......... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ‘k. — IHverse Prod Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ......................... .............. Erdélyi — Siebenbürger ........ ... ..... ... ... Bánsági — Banater .............. ... ...... .... ... Pesti — Pester .............................................. ticte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00-4 40 III. 4 80—5 20 4 80-5 20 5 00—5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 terménye 3 00-3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40-3 80 3 00-3 40 — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kütések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó lon k„ kAIlt franco Fass, netto Tara 1UU k" kent Disznózsír............... Schweinefett ........ Buda Vidél pesti ............ ............................... £Í Budap Landfe ester .............. ........................... tt 156 — 157 —-------— — 100 kg.-ként Szalonna ................. Speck _____ ______ Magyar lógenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet........ Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » v 3 „ — — „ „ 3 „ Füstölt.............. . ... ... ... ................... geräuchert ....................................................... 139 — 142 — 140 — 143 —----------------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ......................... Pflaumen ................... Boszniai, 1904. szokványminőség _ bosnische, 1904. Usance-Qualität......... „ „ 100 drbos ................... „ „ 100 Stück ... ........... n n 85 „ — — — — „ n 85 „ — — — Szerbiai, 1904. szokványminőség ....... serbische, 1904. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos.-.. .............. „ „ 100 Stück ............. » 85 „ ... .. ............. „ 85 „ ................... 17 — 19 — 14 — 17 — 18 — 20 — 15 — 18 —----------~ — ........... franco ^Fass, ^netto Tara 100 kS"ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai lí Szerbiai ... lí »04 slavonisches serbisches 1904 28 — 24 — 29 — 24 50 —L. —-----nmus... ... )04._ ............................ ... 1904 ____ __________ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten.. ... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi .............. Luzerner ungarische 1905. — ... ... Lóhere aprószemü 1905. évi .............. Rothklee kleinkörnig 1905................. „ középszemü 1905. évi .............. „ mittelkömig 1905................. „ nagyszemü 1905. évi... ........ „ grobkörnig 1905..... ......... IV. Hajózási fuvardíj az 1^ÄrÄrÄS0'ig — Schij mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vei Győrbe a fuvardijtótel 20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist ffsfrächt4Uf Grunv stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 20 98 — 96 — 108 — 120 — der vom 25. bis orgefallenen Schl gramm inclus leller höher. 108 — 100 — 112 — 130 — 80. September ÜS86. ’ve Transport Steuer und Assecuranz. Frachteät ze von Heller — bis] Heiter. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46-48 38-40 Kalocsa 34—36 D.-Földvár Szentes 32—34 64—68 Szeged Zenta 54-58 50—54 Titel 48—50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.- Becskerek^tfl ii — 64-68 WÍÍ «rSKJ'
