A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)
1905-10-13 / 232. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ^ 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidékt búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki áx*pu“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Bnnántuli áripa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és as országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyireégf burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pesi-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termeit burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PiliaSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen —■ gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. m .........................................„ _ 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ir) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . ^ J ~ x . A . 2. Unter „Obernngarlsche Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete goemtet wurde. irif Kartolfeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kuu, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SlebenbUrger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten ienseits dos Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905, október 13. (péntek). 232. szám. Witterung } Vízállás reggel 7 órakor 1 , iq9 # Wassarstand 7 Uhr Friih / "** /m Hőmérő reggel 7 órakor 1 . . c.... Tíionnomoter 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ , Barometer nm 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________ » 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________» 32.— Külföldre.............................................> 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise Jährlich : Loco Secretariat der Börse ______ K 24.— Ins Haus gestellt _____...___... > 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ________...___________ » 32.— Für das Ausland.. ______... ... > 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Arúiözsde. — Waarenbörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. G®bOltaii©M8&j©fcB Getreide. Preise, netto Casae per *100 Kilogramm. a) ICés^árú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemcht per hektoliter in Kilogrammén Buia — Weizen 73 74 75 ' 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki ................... Theiss................................. Fejérmegyei .................. Com. Fejér ... ... .............. * Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden .................... Bánsági------ ... ... ... Banater ............................... Bácskai ....... ... ... ... Bácskaer......................... ... Szerb ... .. ... ... ........ Serbischer ........................ Román ................. ... Rumänischer................. ... Bolgár... .. .................. Bulgarischer.............. .........------ ----------16 40 16 20 16 30 16 60 16 40 16 60 16 60 16 35 16 55 16 65 16 80 16 70 16 90 16 90 16 70 16 55 16 55 16 60 16 75 16 95 16 85 16 85 16 95 17 — 16 SO 16 70 16 70 16 75 17 — 17 10 17 - 17 05 17 10 17 25 16 90 16 85 16 75 17 — 17 25 17 15 17 10 17 15 16 95 16 95 16 85 17 35 17 20 17 20 17 15 17 — 17 40 17 30----------ítoas — Koggen ______ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Hafer _______ ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .............................. Prima ..................................... Középminőségü ................... Mittel ....... — ... ............ . 13 05 12 80 13 20 13 10 Zäh Elsőrendű . . .............. Prima ............................... Középminőségü ... ....'......... Mittel ... .............. ............. 13 20 13 13 80 13 20 Árpa — Gersíe... ......... Takarmány, elsőrendű.. ... Futter, Prima .......................... , másodrendű . „ Sekunda ........ ......... ★) Sörfőzésre tiszavidéki ....... Brauer, Theiss........................ * felsőmagyar. .... „ Oberungar .................. ' „ dunántuli ...... „ Transdanub ............... 13 10 12 80 13 35 13 10 Tengeri — Mals ___ ... _______ Magyar .... .......................... Ungar................................. Román v. bolgár .............. Rumän. o. bulgar............. Szerb. _____________ .... ... Serbisch —........................ Cincjuantin .............. .... — Cinquantin ........................ Feher ............... .............. Weisser ... ... ........ ........ 16 80 17 »cze — Reps ______ ____ nninwaare. Káposztarepcze Réparepcze Kohli ■e er DS----------Köles — Hirse ............................ b) Hafá ridöre. " Rei — Tei _ ... ... ... Rübs Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi1 Ulir Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischen kur se Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ung. Weizen .............. 1905 október ................. Oktober----------— —-----üiiza — Weizen ................ ................... » H ........-..............-............... 1905 október ................. Oktober ... ........ .. .... 1906 április .. . .............. April............................. 16 36 16 34 16 38 .............................. . ........ 16 84 16 86 16 78 ... ............. ............ .. .. 16 32 16 80 16 34 16 82 16 32 16 28 16 32 .................... .............. ... 16 78 16 76 16 82 ........ ............................... 16 32 16 80 16 34 16 82 Itozs — Roggen ........ ......... ........ ... 1905 1906 aktóber .......... ... április . C A )ktober.......................... Lpril 13 16 13 1 13 76 13 6 2 13 18 ....... ... ........ ............. 8 13 70 ..................................... 13 14 13 70 13 16 13 72 13 14 13 16 ................. 13 74 13 72 13 74 ... . 13 14 13 74 13 16 13 76 n « ........................................... Tengeri — Mais .......................................... 13 40 13 34 13 36 13 38 13 13 36 13 38 « 99 .................-....................... ft 99 — ...........................-......... 1906 május .................... Mai.................................. 13 42 13 32 13 36 ........ ................ 40 13 34 13 38 ............................... Zab — Hafer.. ... 1905 október ................. Oktober 1906 április .................... April_ 13 68 13 8 13 46 13 6 13 60 ................... 13 62 13 42 13 64 13 44 13 62 13 64 13 42 13 40 13 62 13 44 13 64 13 46 99 99 .........-...........................-.......... 8 13 42 13 50 13 40 ... ........ 13 46 .............. ......................... Háposztarepcie — Kohlreps .............. 99 99 — —-24 40 gekündigter 24 60 1906 augusztus.. ............ August e) Határidőre. Feli mondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In Wa íré vorq efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen __________ Rozs — Roggen. ...... ........ .... .................... 13 10 ... ... ........ ........ ... Zab — Hafer ..................................................Huza — Weizen Tengeri — Mais ti) Leszán- Liquidationskurse. Káposztarepcze — Kohlreps • . .........— soló árfolyamok. — Magyar bnza — Ungarischer Weizen ....................................-----Rozs — Roggen... ... ... ........ ................... .................... 13 10 13 54 Bnza — Weizen ... ... 16 32 Tengeri — M ** II. Buri ive Waare. Káposztarepcze — Kohlreps gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. |onya, készáru. — Kartoffeln, effekt Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... .... ... ... .................... Erdélyi — Siebenbürger ............................ Bánsági — Banater ........................ Pesti — Pester ... ... ... ... .............. ... ... Fehér — Weiss | Rózsa — Kosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische~ ... ... ......... Felsőmagyarországi — Oberungarische — .... Nyírségi — Nyirer ........ .............................Erdélyi — Siebenbürger ............................... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40—4 80 4 00-4 40 in. 4 80-5 20 4 80—5 20 5 00—5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20—5 60 4 80-5 20 terménye 3 00-3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 SO 3 00-3 40 — — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Gdd árú — Waare Disznózsír. ............. Schweinefett ......... Budapesti. ............. ... ... ............... Budapester .... .... ... ____ ... ... ... Vidéki. ... . ... ... ... ... ____ Landfett-........... ... ......... ... ............................... 158 — 159 — — — — — ................... 100 kg.-ként Szalonna ........... .... Speck.. ... ____ Magyar légenszáritott vidéki... ... _ Landspeck, ung. luftgetrocknet......... Városi légenszáritott 4 drbos.. _... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n ti ^ « — — n v ^ n Füstölt ........... ......... ........................ geräuchert .. . ............. .............. — 139 — 142 140 — 143 —------------.................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ........ .. ... .. Pflaumen .............. Boszniai, 1905. szokványminőség. _ bosnische, 1905. Usance-Qualität____ * „ 100 drbos... _ .... _ „ „ 100 Stück ............. * n 85 „ — — — — . » n 85 „ — — — Szerbiai, 1905. szokványminőség .......... serbische, 1905. Usance-Qualität... .... * „ 100 drbos.. ................. „ „ 100 Stück ..._____ „ „ 85 „ ... ... ... .... „ „ 85 „ ... — .... 32 50 35 50 40 — 27 — 31 — 35 33 — 36 — 40 50 27 50 31 50 35 50 — —-------— — _____ franco?aesns,hn°ertto Tara 100 k*"ként Szilvaiz .................... Pflaumenmus ....... Szlavóniai 1905................................ . ........... slavonisches 1905 ................ ... — Szerbiai .. 1905 ................................................ serbisches.... 1905 ......................................... 29 — 25 — 29 50 25 50-------— — .................... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : Heremag Kleesaaten .............. A fuvardij 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi .............. Luzerner ungarische 1905. — ... — Lóhere aprószemű 1905. évi... ......... Rothklee kleinkörnig 1905................. „ középszemű 1905. évi.. ......... „ mittelkörnig 1905 ................. „ nagyszemű 1905. évi .............. „ grobkörnig 1905. ... ......... IV. Hajózási fuvardíj “í“«jÄ*lapján.'18 — Schij mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtótel 20 fillérrel magasabb. — Mach Győr ist ff sfr acht *uf “ •stehen sich per 100 Kilt der Frachtsatz um 20 i 98 — 96 — 108 — 120 — der vom 2. bis gefallenen Schlüs gramm inclus leller höher. 108 — 100 — 112 — 13C — 7. Oktober se. ive Transport • steuer und Assecuranz. frachtsät ze von Heller — bis] Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46-48 38-40 Kalocsa 34-36 D.-Földvár Szente« 32—34 64—68 Szeged 54-58 Zenta 50—54 Titel 48—50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.- Becskerek 92-96 64—68
