A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)
1905-10-12 / 231. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1$. 1. „Tiszavidéki bnzo“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés Tármegyében és Csongrád, valamint Jész-Nagy-Kun- Szolnok Tármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági traea“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai btm»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. >f) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőinag-yarorszáKi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. .,l>unflntiili árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és >z országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntúli medvékben termelt burgonya. ■fc 1. Unter „Theisswelzen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie In den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder ia dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Gom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pill»- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontil und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■fr) 1, Unter „Tbeiss^erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro» und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ................................. „ 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubigclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ■fcif. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom. Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömőr, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Hyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs Hajdú, Bihar Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenbllrger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLU. évfolyam. Budapest, 1905. október 12. (csütörtök). 231. szám. WtÄ« } Vízállás reggel 7 órakor 1 . 177 # Wasserstand 7 Uhr Früh / * Hőmérő reggel 7 órakor 1 , „ p 0 Thermometer 7 Uhr Früh j ~r Légsúlymérő reggel 7 órakor \ w Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva __________________» 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _____________... » 82.— Külföldre ______________________» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Freisk. Jährlich : Loco Secretariat der Börse _______K 24.— Ins Haus gestellt ________________» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich .................................... ..... , 32__ Für das Ausland.. ... _________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árutőzsde. — WaarenhÖrse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Gd'tVi i(< (i. Preise netto Gasse per \100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qiialitiitsgetvinht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ■ Tiszavidéki.................... Theiss ................................... Fejérmegyei .................. Com. Fejér..........................-K Pestvidéki .................... Pester Boden _______ ... Bánsági ......................... Banater .......................... ... 'Bácskai .. ................... Bácskaer......................... ... Szerb ... ......................... Serbischer ........................ Román .......................... Rumänischer ............. ......... Bolgár.. ........... ............... Bulgarischer.............. ......... 16 40 16 20 16 30 16 60 16 40 16 60 16 60 16 35 16 55 16 65 16 80 16 70 16 90 16 90 16 70 16 55 16 55 16 60 16 75 16 95 16 85 16 85 16 95 17 — 16 80 16 70 16 70 16 75 17 — 17 10 17 - 17 05 17 10 17 25 16 90 16 85 16 75 17 — 17 25 17 15 17 10 17 15 16 95 16 95 16 85 17 35 17 20 17 20 17 15 17 17 40 17 30----------Közs — Roggen ........................ .... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Haler ....................... ......... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-ÍÓ! — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................... Prima ..................................... Középminőségü .... ... ......... Mittel ... —............................. 13 05 12 80 13 20 13 10 Elsörer Középi ldü ... ................... Primi i. 13 20 13 13 80 13 20 ainőségü-. ............... Mitte Árpa — «erste ........ ......... ... . Takarmány, elsőrendű.. ... Futter, Prima ... .................... „ másodrendű .. „ Sekunda ... ... ... ... *) j Sörfőzésre tiszavidéki ........ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. ' „ dunántúli ........ , Transdanub............... 13 - 12 70 13 25 13 — Tengeri — Mais ... . ____ ... Magyar ... .......................... Ungar. ... ... ... .............. Román v. bolgár .............. Rumän. o. bulgar................ Szerb .............................— Serbisch .. .... ... ............... Cinquantin ... ... ... ... .... Cinquantin ... ................... Fehér .................................... Weisser ........................... 16 80 17 Repcze — Reps - Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze ........ ........ Kohli ■e ei ps... ... ... .... ... ...----------Köles — Hirse .............................. b) Hatá rüdere. .................... Rübs ....................'.......... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi< 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zw\sch§nkurSG Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne üiohchenhurse Árfolyam — Kurs péliz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar bnza — Ing. Weizen .............. 1905 október ................. Oktober-------------— —-----Búza — Weizen 16 30 16 40 16 34 16 38 16 26 16 34 ... Ifi 82 Ifi 78 1fi 8H 16 80 ... ____ ... 16 32 16 80 16 34 16 82 16 16 16 30 16 76 16 78 16 26 _______ ... ........ ... . 16 24 16 76 16 26 16 78 1906 A 16 74 16 80 ........ ........ ... . .............—.................-................. Rozs — Roggen 13 1fi 13 14. 13 18 13 19 13 10 13 10 13 70 13 12 13 72 13 08 13 14 13 70 13 74 13 12 13 72 13 14 13 74 1906 A 13 76 13 o .................................. ... ................. Tengeri — Hais 13 38 13 40 _ _ EE 1906 M 13 36 13 34 13 40 w .w ........................................... ..............................- - ■ ....... ...................................................................... Zab — Häfer 1905 október ................. Oktober .......................... 1906 április... ............... April......... ................... 13 50 13 48 13 58 13 52 13 56 .............. 13 32 13 30 13 44 13 40 13 44 ____ ... 13 54 13 42 13 56 13 44 13 36 13 38 13 28 13 30 13 38 13 30 13 40 13 32 99 W ............................................... Káposztarepcze — Kohlreps .............. 99 99 — --- — \ A 24 40 gekündigter 24 60 Waare vorg--- -are. In c) Határidőre. Felmondott árakban előfordult kötések. — Terminwa efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ins. W< »I zárni Rozs — Roggen Zab — Slaf er .................. .............................. Bnza — Weizen Tengeri — Mais d) Leszán Káposztarepcze — Kohlreps .............. ....... noló árfolyamok. — Liquidation skurse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen .....................................------Rozs — Roggen.- ......................................- ......................... 13 10 Zab — Hafer .................................................... ................................... 13 54 Rnza — Weizen ......... ................. 16 32 Tengeri — Mais ** II. Burgoi ive Waare. Káposztarepcze — Kohlreps ........ ............. .................. Preise netto Gasse per 100 Kilo gramm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. raya, készárú. — Kartoffeln, efekt Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. .................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ......... Nyírségi — Nyirer _ ... ......... .................... Erdélyi — Siebenbürger .... _... ............... Bánsági — Banator........................................... Pesti — Pester .............. ............................... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ;k. — Diverse Prod. Dunántúli — Transdanubische.. .................... Felsőmagyarországi — Oberungarische......... Nyírségi — Nyirer ........ .............................. Erdélyi — Siebenbürger .................... ......... Bánsági — Banater ................... ................... Pesti — Pester ................................................ ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 00—4 40 4 40-4 80 4 00-4 40 in. 4 80-5 20 4 80-5 20 5 00—5 40 4 80—5 20 5 20—5 60 4 80—5 20 Különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80—5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 termény« 3 00-3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40-3 80 3 00-3 40 — — — — Készáru — Kffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó lf)0 . .. franco Fass, netto Tara 1UU = kent Disznózsír............... Schweinefett... 158 — 159 — mm — — — Vidé Landfc itt ................... 100 kg.-ként Szalonna. ................ Magyar légenszáritott ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet........ 139 — 142 — 140 — 143 —--------------................... $pecK n n 3 „ ......... „ n 3 „ Füstölt ................................................... geräuchert ... ............................... — ..............— Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént 32 50 35 50 40 — 27 — 31 — 35 33 — 36 — 40 50 27 50 31 50 35 50-------------— .............. . 100 di „ 85 Szerbiai, 1905. szokv fi n 100 di . 85 „ „ 100 Stück .............. 85 * . ............. Szilva ruaumn ................... „ r uv“v“ — — -n w 85 r, — — — ingyen hordó ino w-ként franco Fass, netto Tara 1UU k&' kent Szilvák Pflaume Szlavóniai 1Í Szerbiai .. 1Í )05 slavonischef serbisches... 1905 29 — 25 29 50 25 50----------nrnus ........ 305 ................................ 1905 ............................... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten ............ A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1905. évi... ... ... Luzernerungarische 1905------------Lóhere aprószemű 1905. évi... ......... Rothklee kleinkörnig 1905................. „ középszemű 1905. évi ............. „ mittelkömig 1905................. „ nagyszemű 1905. évi .............. „ grobkörnig 1905. ... ......... IY. Hajózási fuvardíj — Schi] mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtótel 20 fillérrel magasabb. — Mach Győr ist 98 — 96 — 108 — 120 — der vom 2. bis gefallenen Schlüs gramm inclus Teller höher. 108 — 100 — 112 — 130 7. Oktober se. ive Transport > Frachtsäi \ze von Heller — bis] Heller. fsfrachtauf “ stehen sich per 100 Kilt der Frachtsatz um 20 i Steuer und Assecuranz. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46-48 38-40 Kalocsa 34—36 D.-Földvár 32—34 Szentes 64—68 Szeged Zenta 54-58 50—54 Titel 48—50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.- Becskerek 92—96 64—68
