A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, október-december (42. évfolyam, 223-295. szám)
1905-10-10 / 229. szám
Ä BUDAPESTI ÁRÚ és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ^ t. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés rármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvltiéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BttEiBügri bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bác»kal bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. íf) 1. „Tiszavidéki &r;>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Unnántnli ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és v országhatár által körülvett résziben termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ H- Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarorazágl burgonya" alatt értetik a Nógrád, Ksztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg Megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,?8*tl burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-lüs-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a “ács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli i»gyékben termelt burgonya. 1. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder is dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in desaan Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontil und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — dl» Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■ff) 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maro« und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannitlsche «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ifif. Kartoffeln. Unter „Tratudanublsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln xu verstehen. Unter „8i«b«nbllrger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten lenaaita daa Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XL!!, évfolyam. Budapest, 1905, október 10. (keddi. 229. szám. wmwun, } Vízállás reggel 7 órakor ( , 1-7 # Wassmtand 7 Uhr Friih / ' lm Hőmérő reggel 7 órakor \ . in n . Thermometer 7 Uhr Frtili / ■ Légsúlyméró reggel 7 órakor 1 u Barometer um 7 Uhr Früh / ":n Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától el vitetve K 24.— Házhoz hordva __________________ » &8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában ...............................- » 32.Külföldre _____________________> 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- ós vasárnap kivételével mindennap. WAÄREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Pre.t jährlich : Loco Secretariat der Börse ______K 34.— Ins Haus gestellt _... ... ... > 38.— Per Post für Ungarn und Österreich _______________________> 33.— Für das Ausland ________________> 44.— Einzelne Exemplare 30 H. r — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. GsS>OW8li'*4»iíi: ..oiCÜKa — G&í'i «. Idt-fS. Preise netto Cause per 100 Kilogramm. a) Késrárű. — JSffecUve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammén Búza — Weizen 73 74 75 j 76 77 78 79 80 81 82 I Tiszavidéki ............... Theiss.. ... ... .................... | Fejérmegyei.................. Com. Fejér.......................... Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden ................... Bánsági ...................... Banater ............................. ' Bácskai ....................... Bácskaer......... ... ... ... ... Szerb ... ... ................... Serbischer ................ .. Komán ... ... ... . .... Rumänischer ................ ... Bolgár— .... .................... Bulgarischer........ ... ____ 16 25 16 05 16 15 16 45 16 25 16 45 16 45 16 20 16 40 16 50 15 60 16 65 16 55 16 75 16 75 15 70 16 55 16 40 16 40 16 45 16 60 16 80 IG 70 16 70 16 80 16 85 16 65 16 55 16 55 16 60 16 85 16 95 16 85 16 90 16 95 17 10 16 75 16 70 16 60 16 85 17 10 17 16 95 17 — 16 80 16 80 16 70 17 20 17 05 17 05 17 - 16 85 1 17 25 17 15----------Közs — Roggen ............................. Származás, nem és minöséy Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .................... ....... Prima .................... ... ... ... Középminőségü ....... ........ Mittelv— —....................... 13 05 12 80 13 20 13 10 Elsőrendű ... Középminőségí .. ... _ ... Prima 13 20 13 13 80 13 20 i.. ............. Mittel... .................. ... .írpa — Gerste . , Takarmány, elsőrendű.. ... Futter, Prima ......................... „ másodrendű ... „ Sekunda ... .............. ★) Sörfőzésre tiszavidéki......... Brauer, Theiss...................... .. „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. ' „ dunántúli .... ... „ Transdanub ............... 12 75 12 50 13 — 12 70 Tengeri — Mais ... .............. Magyar ............................... Ungar........................ ... . Román v. bolgál ......... ... Rumän. o. bulgar.......... . Szerb ............ .... ... ... ... Serbisch . .............. ... . Cinquantin ... ... ... ......... Cinquantin ....................... Fehér ............................... ... Weisser ... ... ... ............ 16 80 17 Stepcze — Rejts- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepoze----------Köles — llirse... ... ____ ____ b) Hattá i*időre. Rübsen .............. ........ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohm fiwischenkursi* Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélklil Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und ni&drigst&ft Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkur se Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Sagysr bnza — Ung. Weisen _ ... _ 1905 október ................. Oktober----------— — < Saza — Weázen ......... ................................. 1905 nktóhnr Oktnher 16 14 16 10 16 18 16 10 16 12 ............... 16 82 16 86 16 78 16 82 16 80 ... 16 12 16 78 16 14 16 80 16 02 16 08 _______ 16 08 16 74 16 10 16 76 1906 A 16 72 16 76 5lozs — Hog.,ven ... ... .................... 1905 1906 Dktóber ................. április C A >ktober.......................... 13 14 13 16 13 10 13 13 70 13 68 13 78 13 14 ....... ................... 72 ............................. 13 10 13 70 13 12 13 72 13 04 ............. 13 66 13 6813 06 13 68 13 08 13 70 Tengeri — SSais ... ____ ... ......... 13 40 13 45! " 13 34 13 38 13 36 13 40 13 34 13 13 34 13 36 1906 VI 32 13 36 ......................... .............. ......... - - ......... - — ......... ... . Zab — Slítfor ........... ........ . 13 30 13 48 13 44 13 50 13 fiV 13 4fi 13 44 13 46 13 46 13 48 13 18 13 24 13 34 13 32 13 22 13 40 13 24 13 42 1906 13 5fi 13 46 13 40 .............................. ........ Wáposstarepcze — Kohlreps .............. » 99 .............. 24 50 gekündigter 24 70 Waare vorg — 1906 augusztus .............. August c) Határidőre. Feli előfordult kötések. — Terminwaare. In uondotí árukban efallene Schlüsse. ítagyar bnza — IJng. W« ;izen. ................. * Rozs — Roggen Zab — Hai er ....... .. ................................... 2*nza ■— Weizen ... .......... Tengeri — Mais d) Leszán- Liquidationskurxe. Káposztarepcze — Kohlrep « ____ ..................................................... toló árfolyamok. — ffiagyar bnza — Ungarischer H reizen ....... ... .-----Rozs — Rogí 13 10 Zab — Haf 13 44 Bs*a — Weizen _______ ... ... ____ _____ 16 12 Tengeri — Mais .............. ** .H. Burgonya, k ekt ive Waare. Káposztarepcze — Kohlreps ........ ......................................... Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. észárú. — Kartoffeln, eff Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienend« Kartoffeln Fehéi — Weiss j Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirf huch aft t i oh e und industrielle. Zwecke dienendc Kartoffeln ik. — IHverse Frort Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ... ... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater... ... Pesti — Pester ... ... ... ische ........................ berim^arische ........ 4 00—4 40 4 00-4 40 4 20—4 60 4 ÖO—4 40 4 40-4 80 4 00-4 40 III. 4 80-5 20 4 80-5 20 5 00-5 40 4 80-5 20 5 20-5 60 4 80—5 20 különféle 4 80—5 20 4 80—5 20 5 00-5 40 4 80-5 20 5 20-5 60 4 80-5 20 terménye Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ........ Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater ... ... Pesti — Pester ..... ....... ucte. ische ........... ... ... berungari8che ........ 3 00—3 40 3 00-3 40 3 00—3 40 3 00—3 40 3 40—3 80 3 00-3 40 — — _ _ i Készáru —•■ Kffective Waare Ärfdlyarct — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene, Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kütések Vor gefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld áru — Waare ingyen hordó im ke-ként franco Fass, netto Tara 11 kg Kent Disznózsír. ............. Schweinefett... ... .............. .............. 156 — 157 —-----— —. Vidél ti ...... ........................... .. ... Landfc ;tt .................... ÍOO kg.-ként Szalonna ____ ... ... Magyar légenszáritott vidéki ............... Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... Városi légenszáritott 4 drbos.. ... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n v 3 ti — — ti v 3 „ Füstölt....................................................... geräuchert ......... ... ... ... .............. 139 — 142 140 — 143 —-----------..................... í Spécii- — ... ..............-................ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Boszniai. 1905 szokvánvminnsÁir bosnische 1905. ÍTsanr»,p.-Onn.1 itüt 32 50 35 50 40 — 27 — 31 — 35 33 — 36 — 40 50 27 50 31 50 35 50----------ti 100 dl ti 85 Szerbiai, 1905. szokvá . 100 dr , 85 bős r „ 100 Stück ... ......... . 85 „ .............. serbisch« 1905. TTsancp-Oiialität — ... ____ í 1 Szilva... .................... ... ... ... . .... ... ..................... SS _ 71 r. 77-------— ingyen hordó , ... franco Fass, netto Tara kg.-ként Szilvái* Pflaume Szlavóniai lí Szerbiai... 1* Í05 slavonisches 1905 .............. .............. 29 — 25 — 29 50 25 50----------nmns ........ 505 .................................... serbisches 1905 ............. .............. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten ........ A fuvardíj 100 kilogra 98 — 96 — 108 — 120 — der vom 2. bis gefallenen Schltts gramm inclus {eller hoher. 108 — 100 — 112 — 130 7. Oktober ge. ive Transport Frachtsät Ze von Heller Lóhere aprószemtt 1905. évi. közánszomíí 1905. óvi Rothklee kleinkörnig 1905. ... ... lnittelkörnio’ 1905 „ nagyszemü 1905. évi .............. „ grobkörnig 1905. .............. IV. Hajózási fuvardíj ~ SrhíJ mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ne. Győrbe a fuvardijtétel 20 fillérrel magasabb. — Mach Győr ist fsfrachtanf Qr"“? stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 20 f Steuer und Assecuranz. — bis] Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 50—52 46-48 38-40 Kalocsa 34—36 D.-Földvár Szentes 32—34 64—68 Szeged Zenta 54 -58 50—54 Titel 48-50 Mitrovicz 64—66 Temesvár N.- Becskerek % 92—96 64—68
