A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-04 / 148. szám
Á BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. t. „íiNKavld^ki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „I'ejériueg'yei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,,l*estvidélii bu/a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomá^i és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. fi. „Bdcskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „„Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „relnőnka^ai'orszűífi dirpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. l>uuántúli Arg»a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Tlieiasweizeit“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurde. 1t) 1. Unter „Theissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dein Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche irn genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanuiuiscke «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und lírassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. julius 4. (kedd). 148. szám. időjárás \ s7An—sphHn Witterung / szep scnoa Vízállás reggel 7 órakor ( . Wasserstaüd 7 Uhr Früh j ^ M Hőmérő reggel 7 órakor \ p n Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n ,m, Barometer um 7 Uhr Früh / ' Előfizetési árak évenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 21.— Házhoz hordva---------------...___ > SÍ8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában------------------------ » 32.— Külföldre . — — — — — » 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Präni nerations-Preise jährlich : Loco Secretariat de. Börse ______ K 24.— Ins Haus gestellt----------------------- » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich . ... _______________» 32___ Für das Ausland ______________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. % r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ Gabonaneií8tíí©k« Getreide. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74- 1 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki „ ................ Theiss................................... Fejérmegyei-- — ... ... Com. Fejér ... .................... ’ Pestvidéki __ __ ... ... Pester Boden.. ........ Bánsági... .................. Banater .................... ........ 'Bácskai. ... ... ... Bácskaer.................-............ Szerb — ......... ... Serbischer. ... ................. Román... ... .................. Rumänischer ......... ... ... Bolgár......... .................. Bulgarischer.........................----------------------— —-----16 50 16 65 16 75 16 55 16 55 16 25 16 65 16 90 16 70 16 70 16 40 16 85 17 — 16 75 16 75 16 35 16 85 17 10 16 90 16 90 16 60 17 10 17 25 17 — 17 — 16 70 17 40 17 10 17 15 16 90 17 40 17 15 17 10 17 05 17 55 17 35 17 30 17 20 17 45 17 15 17 70 17 35----------Rozs — Roggen. .................. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer. ....................... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ... ... ... Príma ... .............. .............. Középminőségü .................... Mittel ... ... ........................13 60 13 40 13 80 13 60 Elsőrendű ___ ____ ____ Prima.. ... ... ... ... ... ... Középminőségü... ........ ... Mittel............ ................... 13 10 12 30 13 70 12 70 Tengeri — Mais ... ... ... ____ Magya Magya Román Szerb Cinqua Fehér.. 15 45 15 65 4rpa — Gerste... ... ... ... ... ... , Takarmány, elsőrendű ... Futter, Príma ____ ... ... ... „ másodrendű — „ Sekunda ... ... ... ... ★) ' Sörfőzésre tiszavidéki ... Brauer, Theiss.. ... ... ... .... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. ... .. ... ' „ dunántuli ..... „ Transdanub. ............. 13 40 12 80 13 80 13 20 r, ó ... ... ............ Ungar., alt ... ... ... v. bolgár ...... ... Rumän. o. bulgar............. . ... . ... . — Serbisch ............. ..........- — ntin ... ... .............. Cinquautin ... ... ........ ... . ... ... .................... Weisser ... .... ... ... ... ... Repcze — Reps.. ........................- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze----------K fii es — Ifiirse ____ _______ ... b) Hatál tndöre. ....... ... ... Rübsen ... ... ... ... ... ... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vnrgefaUenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwi s chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar Írnia — In g. Weiten ... ____ 1905 október. ... ... Oktober--------------------Ruza — Weizen 1905 innius .Inni 15 HO 15 78 15 «S? 15 74 15 98 15 88 15 90 15 90 16 32 15 92 16 34 15 68 16 12 15 70 16 14 1905 októbei 1906 ánrilis Dktober \nril 15 ßft 16 18 16 16 16 40 .. — .. 16 18 16 14 16 16 ......................... Rozs — Uogü«u 12 88 12 90 12 79 19 «8 12 68 12 70 1905 nkt,óh(>r Olrtnhpr 12 76 12 84 12 80 12 92 12 88 1906 mrilis Anril .......................................... Tengeri — Mais 1905 1905 nlins Juli 15 — 14 98 15 06 15 — 15 — 14 68 10 74 15 02 14 70 10 76 15 — 14 98 15 04 15 15 — 14 68 10 64 15 02 14 70 10 66 ímnmytiw Aiicrnst 14 72 14 74 14 70 10 70 10 74 10 68 10 14 68 14 70 10 66 10 64 1906 május 80 10 78 10 68 . ............................. . Zab — Hafer ... ........ ......... 11 42 11 44 11 14 11 16 1905 október Okt.nhor 11 2? 11 4 11 16 11 20 11 14 ........ ........ ... ____ n « ........... ............................... 1906 április ... ... ... Káposztareiicze — Kohlreps .............. 1905 augusztus .............. August c) Határidőre. Feli 23 70 gekündigter 23 90 Waare vorg uondott árukban előfordult kötések. — Terminivaare. In efallene Schlüsse. Magyar búza — Ung'. Weizen Tengeri — Mais Árpa — «erste Búza — Weizen ............................... ... ...--1 ■■ ..... ------Rozs — Roggen.............................................. Zab — Hafer ....... ... .................. .............. d) Leszámoló árfolyamok. —- Liquidationskurse. Káposztarepcze — Hohlreps ---------Magyar búza — Ungarischer Weizen-----Rozs — Roggen-----Zab — Hafe r ......... . . ... ............ ... ...-----gramm. Káposztarepcze — Kohlrepi Preise netto Casse * .................. ilo iluza — Weizen ............. .............. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais ......................................... ** II. Burgonya, 14 98 készárú. Árpa — «erste ... ------ -----— Kartoffeln, effektive Waare. per 100 K Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthachaftlíche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ;k. — Diverse Prod Fehér — Welss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Transdanub Felsőmagyarországi — 0 Nyírségi — Nyirer ... .... Erdélyi — Siebenbürger Bánsági — Banater... ... Pesti — Pester .... ... ..... ische ............. ........ Dernngarische ......... III. Különféle terménye Dunántúli — Tra Felsömagyarorszá Nyírségi — Nyirt Erdélyi — Sieber Bánsági — Banat Pesti — Pester . ucte. nsdanubische .......... ... ... gi — Oberungarische ... sr ... . ............. . . ... — — — — — — ibürger . ... ........ ... ... Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidatiousKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú -Waare ingyen hordó 1(x). franco Fass, netto Tara iU Kg Keut űkiszuózsir ... ... Schweinefett I budapesti ......... ............. .............. Vidéki Budapest Landfett er ......... ........ ... ............................... 144 — 145 — .............................. — —-----........ iOO kg.-ként Magyar légenszáritott Várnai lácrcnaaáritatt vidéki ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet... 128 — 132 129 — 133 — ............- ..............----------... ... -.. i « •izalonn ». .............. n v ** v — — n n r> Füstölt............ ................ . .............. geräuchert ............................... .............. ............. ... ............... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ........ ............. Pflaumen ............. Boszniai, 1904. szokványminőség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität... „ „ 100 drbos ........ ... „ „ 100 Stück ... ... . „ „ 85 „ ... ... ... ... „ „ 85 „ ... — — Szerbiai, 1904. szokványminőség.- ... serbische, 1904. Usance-Qualität..._ ... ... ........ 18 — 20 75 32 — 15 — 18 — 28 19 — 21 50 32 50 15 50 18 50 28 50 .................. ......... — —-----— ______ — .................... .............. Tj n „ 85 „ „ 85 „ ... ... ..................................... „ — . _ _ — .. ingyen hordó lnn, , , , franco Fass, netto Tara kg.-ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai 1 Szerbiai ] 904 slavonisches serbisches 1904 ........ -.................. 28 — 24 — 29 — 24 50 — — — — nmus 904 __________... ... 1904 _________________ — ....................... — .................... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten ............ A fuvardíj 100 kilogra rund der vom 26 vorgefal lenen gramm indus 18 Heller höh Juni bis 1. Jul Schlttgfle, ive Transport er.-----— — Lóhere aprószeipü 1904. évi. ■■■ Rothklee kleinkörnig 1904. .... ......... ................ ........ „ --- --- n UilMIOlÄUimg -- --„ nagyszemü 1904. évi .............. „ grobkörnig 1904. ... ......... IV. Hajózási fuvardíj “ ^ — Sci minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 16—-18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist iiffsfracht ‘ufG ■stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— Steuer und Assecurans. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—2G Kalocsa 22—24 D.-Földvár Szentes 20—22 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
