A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-14 / 157. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LArJA. •¥• 1- 99Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. ^Fejérmeg-yei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-K-un vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt, búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Rácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jf) 1- „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelsőEtQagryarország'i árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli ár|>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. Unter „Theissg'erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un er „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanutiisehe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die'Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ifif- KartoffeSn. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abaui-lorna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind diein den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XML évfolyam. Budapest, 1905, julius 14. (péntek). 157. szám. vittem } szép~schön Vízállás reggel 7 órakor \ . 9Í?(1 . Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ . 1 „ p Thermometer 7 Uhr Früh j Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 Barometer um 7 Uhr Früh ) Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 2-4.—■ Házhoz hordva------------------------ > 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában—--------— — > 32.— Külföldre -------------------------------» 4-t— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse _____K 24.— Ins Haus gestellt----------------------> 28.— Per Post für Ungarn und Österreich ..-----------------------------> 32.— Für das Ausland...... .....................> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. p A) Arútőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. II ©kn GßtrC l(lß, Preise netto C'.sse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — JSffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualiiätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki. ............. ... Theiss............. ..................Fejérmegyei ................. Com. Fejér ... ............. — •*r ' Pestvidéki ........ ......... Pester Boden......................... Bánsági ......................... Banater .................... - — 'Bácskai ........ ............ Bácskaer------ ---------- .... Szerb ......... .............. Serbischer. .......................... Román... ... ... .. ... ... Rumänischer ....... .............. Bolgár ............................. Bulgarischer..........................----------_ _------- ------16 20 16 35 16 45 16 25 16 25 15 95 16 35 16 60 16 40 16 40 16 10 16 55 16 70 16 45 16 45 16 05 16 55 16 80 16 60 16 60 16 30 16 80 16 95 16 70 16 70 16 40 17 10 16 80 16 85 16 60 17 10 16 85 16 80 16 75 17 20 17 05 17 — 16 90 17 15 16 85 17 35 17 05----------Rozs — Koggen. ____ ______ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ........ ... ... ... Príma ------ ------------------Középminőségü ... _ ... Mittel ........ ... 13 20 13 - • 13 40 13 20 Elsőrendű___... .......... ... Prima. ... .................... Középminőségü... ............. Mittel........ .................. ... 13 40 12 80 13 80 13 — Tengeri — Mais ... .............. Magya Magyai Román Szerb.. Cinqua Fehér 15 45 15 65 Árpa — Clerste... __________ ... , Takarmány, elsőrendű .. .... Futter, Príma .................„ ... „ másodrendű ... „ Sekunda ............. ... *) Sörfőzésre tiszavidéki .. _ Brauer, Theiss.. .................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. ' „ dunántuli . ... „ Transdanub ............... 13 40 12 80 13 80 13 20 ó .......................- Ungar., alt ... ..._____... v. bolgár .... ... _ Rumän. o. bulgar.......... ... .......... .............. ... Serbisch .. . ......... ... ... ntin ... ........... ... Cinquantin ... ... ... ............... ................... Weisser ... ... ... .............. Repcze — Reps ____ _______- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze----------Kíiles — Hirse... ... ... ............. b) Hatái i*idöre. ... ... ... _ Rübsen ............. ... ... ... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb ár- folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage, des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwi(,chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú -— Waare Magyar buza — Ung. Weizen .............. 1905 október ................. Oktober-----'---------------SSuza — Weízcn ... ... ... ... ____ ... 1905 iuniiis .Inni ... __ ... ... __ 15 44 15 60 _____________ ____ ....... 15 60 16 14 15 62 16 16 15 48 16 — 15 50 16 02 1905 októbei 1906 április 3ktober A nril 15 48 15 52 09. 1 ß Ofi 16 — 16 14 16 12 16 16 _____________ ... SSozs — Stogtí'en .... ... .... .... ... . 12 74 13 18 12 76 13 22 12 64- 12 70 12 66 12 68 1905 októher Oktober 12 68 12 64 12 74 13 16 13 18 1906 iprilis -- . April .............. — ....... Tengeri — Hais ........................ 1905 julius 1905 augusz 1906 május Juli 15 22 15 30 15 26 14 88 14 96 ....... 15 26 14 98 10 60 15 28 15 — 10 62 15 24 15 26 14 86 14 88 10 68 10 K6 15 22 .......................................... 15 22 14 84 10 66 15 ‘24 14 86 10 68 tus... .... — August .............. ... — Mai .. 14 84 ......................................... 10 62 10 66 10 58 10 62 ... .... ,r ................. 10 72 10 68 ________________ Xitb — Hafer . ...... 11 50 11 92 11 52 11 94 11 36 11 38 1905 október Oktober 11 36 11 34 11 52 11 34 11 36 11 32 11 *9 9* .......................................................... 1906 április A nril 11 80 11 8 6 ... ... Káposüíarejtcase — Kohlreps .............. 1905 augusztus 1 ............. August c) Határidőre. Feli 24 30 gekündigter 24 50 Waare vorg nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare, In efallene Schlüsse. "5agyar buza — Ung. Weizen ... .... ... Tengeri — Mais .............. _.................... Árpa — (»erste _______ ... ... .............. Síuza — Weiícn . ... ... .. ... ... .......... Zab — Haléi d) Lesa r. .................................................... Liquida ti onskurse. Káposztarepcze — Kohlrep S ----------lámoió árfolyamok. — Magyar buza — Ungarischer Weizen-----Rozs — l&oggren-----Zab — Hai« r.-. ... ............ ... ....................-----gramm. Káposztarepcze — Kohlrep; i Enza — Weizen ... ... _ ... . Tengeri — Mais .............. ......................... ** II. Burgonya, 15 26 készárú. Árpa — Gierst« — Kartoffeli Árak készpénzben 100 kilogrammonként. l, effektive Waare. Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyírségi — Nyirer ........ ... .................... ... Erdélyi — Siebenbürger .... _ ... .............. Bánsági — Banater....................... Pesti — Pester ............. .. ... .... ... ... ... Fehéi Weiss Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln »k. — Diverse Prorl Dunántúli — Transdanubische ............ ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische — Nyírségi — Nyirer ... ... ............................ Erdélyi — Siebenbürger ............................... Bánsági — Banater ............ ... .............. ... Pesti — Pester ............................................... ucte. Fehér — Welss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. különféle terménye — — — — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kelések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse------pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld árú — Waare intvén hordó ___ Oisznózsir. ............ Schweinefett... 145 — 146 —-----— — franco Fass, netto Tara luu Kg''KeiU \ ^idéki ................................. 100 kg.-kent Szalonna----- .... ... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet— .... Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n n 3 ,, --- --- „ v 3 „ Füstölt ......... ... ... .. ... ._ ... ... geräuchert .................... ......... 128 — 132 — 129 — 133 —-----_ — ........ .......... ípeclt.. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ......... ........... Pflaumen ....... ... Boszniai, 1904. szokványminőség _ bosnische, 1904. Usance-Qualität... ... 17 — 19 — 14 — 17 — 18 — 20 — 15 — 18 —---------------- --. . » 85 n ti xvv ^v“v“ — — * 85 „ ... ........ .............................. v „ 100 drbos .................— „ „ ICO Stück ............... n n 85 „ ----------..... „ „ 85 n ---- — -.......... ----- -----_ _ _ ingyen hordó , , , franco Fass, netto Tara g-ként Szilvái* Pflaume Szlavóniai 1 Szerbiai .. 1 904 slavonisches serbisches 1904 28 — 24 — 29 — 24 50----------nmus ____ 904 ________________ ... 1904 ________________ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Ileremag Kleesaaten............. A fuvardíj 100 kilogra rund der vom 3. rorgefallenen Sch] ogramm inclus ■18 Heller höh bis 8. Juli üsse. ive Transport er. Frachtsäi ze von Heller Lóhere aprószemű 19 Rothklee kleinkörnig 1904. ... ........• TI - -- -- TI ~ -- -- -~ „ nagyszemű 1904. évi .............. „ grobkörnig 1904. ... _ _ IV. Hajózási fuvardíj — Sch mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Qyör ist uffsfr acht auf® •stehen sich per 100 KU der Frachtsatz um 16— Steuer und Assecuranz. — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár Szentes 20—22 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
