A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-13 / 156. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ^ 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly bnza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével —■ termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Jf- Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár. Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. «,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. •fC 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich JTypus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen66 ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die rheile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurde. ★> 1. Unter „Theissg’erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un er „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der rheiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu versiehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Soli-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. julius 13. (csütörtök). 156. szám. wftterung } szép~schön Vízállás reggel 7 órakor ( , 9.q « Wasserstand 7 Uhr Früh / + /m . Hőmérő reggel 7 órakor \ . n . Thermometer 7 Uhr Früh / + u Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n ^ Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak événkint i A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva —------------------ » 88.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában-----------------------» S2.~ Külföldre ----------------------------» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretaiiat der Börse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt ______________ » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______..._______... » 32.— Für das Ausland.. ... ________ > 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arúfőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. * GäIbOHS 0 14©lc» G€it/lf*ts%CÍ-@m Preise netto Casse per 100 RiloyrdWitn» a) Készárú. — Bffective Wnare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ' .Tiszavidéki................. . Theiss................... -............ Fejérmegyei.- ............. Com. Fejér .......................... ' Pestvidéki ....... ... ... Pester Boden.. ................... Bánsági... ... ____ ... Banater ............. — ....... 'Bácskai.. .........-............ Bácskaer— — ................ Szerb ... ... ............. ... Serbischer...................... — Román _ ... ......... ... ... Rumänischer.......................... Bolgár ... ......................... Bulgarischer....................—----------------- -— —-----16 20 16 35 16 45 16 25 16 25 15 95 16 35 16 60 16 40 16 40 16 10 16 55 16 70 16 45 16 45 16 05 16 55 16 80 16 60 16 60 16 30 16 80 16 95 16 70 16 70 16 40 17 10 16 80 16 85 16 60 17 10 16 85 16 80 16 75 17 20 17 05 17 — 16 90 17 15 16 85 17 35 17 05-----— Rozs — Roggen----------------- ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer.. .................... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .............. ... ----- Prima ..................................... Középminőségü ........ ......... Mittel ..................................... 13 20 13 13 40 13 20 Elsőrendű ....................... ... Prima.................................... 13 40 12 80 13 80 13 — Tengeri — Mais ............................. f Magya Magya Román Szerb Cinqua Fehér.. .................................... r., alt ................... ... n. o. bulgar ................ ich .. ..................... ... antin ........ ... ......... er ........ ... ... ... ... 15 45 15 65 Árpa — Gerste .................- ------, Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima......................... „ másodrendű _ „ Sekunda.................... ★) Sörfőzésre tiszavidéki.. ... Brauer, Theiss ........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. ‘ „ dunántuli ......... „ Transdanub............... 13 40 12 80 13 80 13 20 r, ó ......................... Unga v. bolgár .... ......... Rumä ................................. Serbis ntin ......................... Cinqu ............................. .. Weiss Repcze — Reps..............................- Terminwaare. Káposztarepcze ................... Kohlreps............................... Réparepcze ......................... Rübsen ...............................----------Köles —- Hirse ........ .................... b) Hatái ridäre. Határidő — Termin Délután! 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefalleren Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkill Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Síagyar bnza — Uns. Weizen ... :v ... 1905 október ................. Oktober--------------------KSiiza — Weizen ____ ... ... 1905 junius 1905 októbei 1906 április .. ... ... _ Juni ... __ ... ... ... ... 15 46 15 98 15 48 16 — 15 48 15 98 15 50 16 — Dktober \nril 15 38 15 36 15 48 15 15 94 16 02 15 98 44 1 ft 4.« t Fi hi 1 * i ft ftn ................. 16 02 16 04 16 Rozs — Koggen ____ ____________ ... 12 62 12 64 19 IU 19 12 62 12 64 1905 október Oktnher 12 54 12 64 12 62 ß« 19 K9 19 RA 1906 inrilis . _ ... ... Anril Tengeri — Mais ... ... .............. ... ... 1905 julius 1905 augusz 1906 május Juli 15 18 16 2 14 82 14 8 4 .................... . ........................ 15 22 14 78 10 68 15 24 14 80 10 70 15 16 15 18 15 16 10 64 15 18 10 66 tus .............. August Mai 4 ____ . _____________ 10 66 10 74 10 70 10 66 10 68 10 62 10 64 Kab. - Hafer.. .. ................... .............. 11 32 11 34 11 28 11 72 11 30 11 74 1905 október. . Oktober 11 30 11 3 4 ........ ... ......................... 11 3C 11 74 99 99 1906 április Anril Káposztarepcze — Kohlreps .............. 1905 augusztus .............. August c) Határidőre. Feli 24 30 gekündigter 24 50 Waare vorg uondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen .......... ... Tengeri — Mais Árpa — Gerste Bnza — Weizen • Zab — Hafei d) Lesz t..................................................... Káposztarepcze — Kohlrep s ... ____ .ámoló árfolyamok. — IAquiäationskurse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----■■■ ......... Rozs — Roggen .......................................... .............. ■ Zab — Hafer. ...................................................-----Káposztarepcze — Kohlreps ................... Preise netto Casse per 100 Kilo * gramm• Sinza — Weizen ....... « Árak készpénzben 100 kilo Tengeri — Mais 4 >> 15 12 készárú. Árpa — Gerste — Kartoffeb i grammonként. * II. Burgonys l, effektive Waare. Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Für menschliche Nahrung dienend« Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische......... Nyírségi — Nyirer ........ ... ... .................... Erdélyi — Siebenbürger ............ ................... Bánsági — Banater... ... ............ ............. Pesti — Pester .............................. .............. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa j Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló bnrgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ;k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische......... Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger ............................... Bánsági — Banater .................. .................... Pesti — Pester ............................................... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis m. Különféle terménye — — — _ _ Készáru — Kffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare franco ^Fass, ^netto Tara 100 k"-ként ____............. Disznózsír .............. Schweinefett ... ... BudaDesti. Budanester 145 — 146 — — —-----\ ridéki_ ... Landfett 100 kg.-ként Szalonna.. ... ... ... Magyar légenszáritott vidéki.... ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet......... Városi légenszáritott 4 drbos ......... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n *i 3 „ — ... „ „ 3 „ Füstölt .................................................. geräuchert .................... ... ... ... ... 128 — 132 — 129 — 133 —-----------........................ S ipeck - ... . ........ ........ ___ s__ ________ ... ... _... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Boszniai. 1904 szokván vminösA.o- bosnische. 1904. Tlsance-Onalität 17 — 19 — 14 — 17 —-/--------------18 — 20 — 15 — 18 —----------, 100 dr * 85 Szerbiai, 1904. szokvá „ 100 dr . 85 bős ................... „ „ 100 Stück _ ... 85 „ .............. sftrhisfihfl. 1904. TTsancfi-Qnalität — ................. s II izilva ......................... ... nvminfíséír bős... 100 Stiifik ........ .............. i) v 85 „ ... — ... francoC,hnetto Tara 100 kS'-ként Szilraiz Pflaume Szlavóniai 1 Szerbiai... 1 904 ........ ........................ slavonisches serbisches . 1904 ................... 28 — 24 — 29 — 24 50----------nrnns ........ 904 .................................... 1904 ........................ ... 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag .............. Kleesaaten .............. Luczerna mairvar 1904. évi Ln&nrnnr íintfarische 1904 rund der vom 3. rorgefallenen Sch] ogramm inclus -18 Heller höht 3Í8 8. Juli üsse. ve Transport ir. Frachtsät ze von Heller Lóhere aprószemü 1904. évi. közénszemfí 1904. évi Rothklee kleinkörnig 1904 ................. mittelkömiff 1904napszem fi 1904. évi _ crrnhknmiw 1904 Steuer und Assecuranz. IV. Hajózási fuvardíj “ÄunwkÄÄig — Seh A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vei Győrbe a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist liffsfracht aufG, stehen sich per 100 Kil der Frachtsatz um 16— — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár Szentes 20—22 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
