A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-03 / 147. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejériuegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3f) !• „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árjm“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya, i,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya.-Jt 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietea geerntet wurde. ★> 1. Unter „Theissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbiirjer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. julius 3. (hétfő). 147. szám. Witterung } ^p-schön Vízállás reggel 7 órakor \ , 9Aq « Wasserstand 7 Uhr Früh / + lm Hőmérő reggel 7 órakor \ L 0/. n n Thermometer 7 Uhr Früh / + 20 C-° Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 77n ^ Barometer um 7 Uhr Früh / ’m Előfizetési árak óvenkint: Á tőzsde titkári hivatalától el vitetve K 24.— Házhoz hordva------------------------» 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában-----------------------» 32.Külföldre ____________________* 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Lööö Secretäriät dér B8rsé _____K 24.— Ins Haus gestellt _______________> 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _____________________> 32.— Für das Ausland ______________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Gfiti eitle. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — mffeetíve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammén Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki... .............. T Fejérmegyei ................... C< ' Pestvidéki ... ... ... ... P< Bánsági . ... ... ... ... B ’ Bácskai ... ... ... ... ... B Szerb ... ... ... ... ... ... St heiss... jm. Fejér äster Bod< mater icskaer ir bischer, umänische ulgarische »" ..............v16 50 16 65 16 75 16 55 16 55 16 25 16 65 16 90 16 70 16 70 16 40 16 85 17 — 16 75 16 75 16 35 16 85 17 10 16 90 16 90 16 60 17 10 17 25 17 — 17 — 16 70 17 40 17 10 17 15 16 90 17 40 17 15 17 10 17 05 17 55 17 35 17 30 17 20 17 45 17 15 17 70 17 35 _ _ Bolgár ... .......................... B r ......................... Rozs — Roggen ...................... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Hafer ................................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ... ... ....... Príma ... ... ................. ... Középminőségü ............. ... Mittel ..................................... 13 60 13 40 13 80 13 60 Zafc Elsőrendű----- ... ............... Prima.. ............................... Középminőségü .................... Mittel................ ... — 13 05 12 25 13 65 12 65 tgeri — Mais.. ____ _______ Magyai Magyai Román Szerb Cinqua Fehér.. r ,r ii S( iá st 15 45 15 65 Árpa — Gerste... ... ... ____ ... , Takarmány, elsőrendű . ... Futter, Príma ......................... „ másodrendű ... „ Sekunda------ -----★); Sörfőzésre tiszavidéki ... _ Brauer, Theiss........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. ' „ dunántuli ......... „ Transdanub ............... 13 40 12 80 13 80 13 20 Ten , ó ........................ Unga v. bolgár ____ ... Rum . ... ... ------ ... ... Serbi ntin ........................ Cinqi . ... ... .................. Weis , alt ... ......... ........ t. o. bulgar.... ... 5h ....... ... ... ___ ntin ... ... .............. sr .............. ... ... ... l»cze — Reps................ . ......... »minwüare. Káposztarepcze Réparepcze re ei----------Köles — Hirse ________________ b) Hatál pidöre. Re] — Tel ............ . ... Rübs 1 ... ... ... .... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Neiclmiittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előzé tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld áru — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Welzen ....... ... 1905 október. ... ........ Oktober--------------------SKuza — Weizen ... .... 1905 innins .Tuni 5 92 15 76 15 80 15 74 15 76 16 18 15 78 16 20 70 15 64 15 66 ... 15 66 16 08 15 68 16 iÖ 1905 október 190fí ánrilis Jktober \nril 15 82 15 88 15 80 1 15 64 15 15 ß2 15 . . ... ._ 16 28 16 24 16 28 16 20 16 26 16 16 16 06 16 08 Rozs — Roggen ... 12 72 12 74 19 fi fi 19. 12 66 12 68 1905 nktóhp.r Oktnhfir 12 76 12 84 12 72 «8 1?> ß4. 12 70 1906 iprilis April Tengeri — Mais 1905 julius 1905 auguszl 1906 május Juli 15 — 15 0 2 14 98 ......................................... 14 98 10 64 15 — 10 66 14 98 15 — 14 98 10 62 15 — 10 64 us .............. August Mai 10 60 10 10 68 10 82 10 62 ... ..................................... 66 10 64 ____ -..................... Zab — Hafer. ... ... ... ......................... Ü 10 11 08 11 26 1 11 10 11 14 10 98 11 — 1905 nktóhftr Olrtnhur 1 14 ____ ______ 11 OSi 11 04 10 98 ............. ......... ............. 1906 11 4 [) Káposztarepcze — Kohlreps .............. 1905 augusztus .............. August c) Határidőre. Feli 23 70 gekündigter 23 90 Waare vorg 24 - efallene 24 — 24 20 mondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In Schlüsse. Magyar búza — Ung. Weizen ............. Tengeri — Mais Árpa — «erste fiiuza — Weizen ... ... ... ..................................... ... Rozs — Roggen.. ____ .... .......... ... Zab — Hafer ____ .. __________________ <1) Leszámoló árfolyamok. —- Lif/uidationsktirse. Káposztarepcze — Kohlreps ------- ... • Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----Közs — Roggren-----Zab — Hafe r .............. ..............-----gramm. Káposztarepcze — Kohlreps $ ............. ... Búza — Weizen Árak készpénzben 100 kilo Tengeri — Hais * »» 14 98 készáru. Árpa — Gerstt- Kartoffeln h • grammonként. * II. Burgonys 1,, effektive Waare. Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.- ... .. ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... .... ... ... ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürger ... ... ... ... ... __ Bánsági — Banater... ... ..... ............. Pesti — Pester ... ... ... ... ... ... ... ... ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische — ... Nyírségi — Nyirer ... ... .......................... Erdélyi — Siebenbürger ....................... . .. Bánsági — Banater ............. ............. — — Pesti — Pester ........ ... ... -.................. uete. Fehér — Welss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle terménye — — — — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 100. .. franco Fass, netto Tara gDisznózsír ........ Schweinefett... Rndanflsti 144 — 145 — — — — — \ Landfett 100 kg.-ként Szalonna ................. Speck ............ ......... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... Városi légenszáritott 4 drbos............ . Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. * v 3 „ — — „ „ 3 „ Füstölt. ... ... ............................ ... geräuchert .... ... ... — — .... 128 — 132 129 — 133 —-----------— ............. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént • Boszniai, 1904. szokványminösóg ... bosnische, 1904. Usance-Qualität ........ 1ÍKI flrhnu im SHin.lr 18 — 20 75 32 — 15 — 18 — 28 19 — 21 50 32 50 15 50 18 50 28 50 ................... .........----------— ............. í «izllva 85 n n . — — -85 „ ... ... ... ................... n v * 85 — n v *' ^ — — -n 1) 85 „ -- -- ... franco7aes“,hn°ertdto Tara 100 kS"ként Sztlvaiz Pflaume Szlavóniai ] Szerbiai .. ] 904 slavonisches serbisches 1904 28 — 24 — 29 — 24 50-----— — nmus ........ 904 .............. .................... 1904 _____________— 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag .............. Kleesaaten... ......... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1£ Lóhere aprószemü IS 04. évi... ... _ Luzerner ungarische 1904 ................. Rothklee kleinkörnig 1904 ................. rund der vom 26 vorgefallenen gramm inclus 18 Heller höh Juni bis 1. Jul Schlüsse. ive Transport er. — ............. .........----------................... „ nagyszemü 1904. évi .............. „ grobkörnig 1904................. IV. Hajózási fuvardíj “ llg — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtótel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Oyör ist \iffsfracht 4UfG stehen sich per 100 Kilt der Frachtsatz um 16— Steuer und Assecurane. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár 20—22 Szentes 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
