A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-11 / 154. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. I- «TiszavidéRI bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. ,,Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezete vagy ezekkel szomszédos területeken termett. íf) !• Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..Bnnántnli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értet k a Pes-Pilip-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, ('?-*?u.'rád, \r. ■. hu-oinal, IVmc* <;r* Krrts^ó■S/."*rcny megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt •JC 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen*4 ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ★> 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberuugarisclie (»erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannfrische Oerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den ComitaN n jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XL1I. évfolyam. Budapest, 1905. julius 11. (kedd). 154. szám. Időjárás \ .„An _soiifín Witterung / 8zep 8cnon Vízállás reggel 7 órakor \ , ,sn ö Wasserstand 7 Uhr Früh / + » Hőmérő reggel 7 órakor \ n n Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n Barometer um 7 Uhr Früh / 01 Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva------------------------» 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában------------------------> 32.— Külföldre ______________________» 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BORSE. t Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Löco Secretarlät der B8rse ... ... K 24.— Ins Haus gestellt ____________... > 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _____________________> 32.— Für das Ausland________________» 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. Gabonanemííek. Getreide. Preise netto Cusse per 100 Kilogramm, a) Készár úu — 1Affective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 | 75 76 77 78 79 80 81 82 1 Tiszavidéki .................... Theiss....... .......................... Fejérmegyei ............ ... Com. Fejér .......................... * ! Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden__ ................... Bánsági... ... .............. Banater .................... ....... 'Bácskai ......................... Bácskaer............................ Szerb ... ... .............. ... Serbischer.- ......... ... ... ... Román. .......... .............. Rumänischer... ............. ... Bolgár ... .. ................... Bulgarischer.........................-------------------------------16 20 16 35 16 45 16 25 16 25 15 95 16 35 16 60 16 40 16 40 16 10 16 55 16 70 16 45 16 45 16 05 16 55 16 80 16 60 16 60 16 30 16 80 16 95 16 70 16 70 16 40 17 10 16 80 16 85 16 60 17 10 16 85 16 80 16 75 17 20 17 05 17 — 16 90 17 15 16 85 17 35 17 05----------Rozs — Roggen ....................... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Hafer ......................... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .................. ........ Prima ..................................... Középminőségü ....... ...... Mittel ................... ............. 13 20 13 13 40 13 20 Zab Elsőrendű _______________ Prima.. ............................... Középminőségü .................... Mittel................................... 13 40 12 80 13 80 13 Seri — Mais ______________ Magyai Magyai Román Szerb Cinqua Fehér 15 45 15 65 Árpa — Gerste ____ ____ ____ , Takarmány, elsőrendű .. ... Futter, Prima ......................... „ másodrendű ... „ Sekunda ........ ... ... ★) Sörfőzésre tiszavidéki ....... Brauer, Theiss........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. ' „ dunántuli ......... „ Transdanub................ 13 40 12 80 13 80 13 20 Ten •, ó ......................... Ungar., alt ... .............. ... v. bolgár _______ Rumän. o. bulgar................ . .............. ... ......... Serbisch............................. ntin ........................ Cinquantin ... ... .............. ............................. .. Weisser_______ _______ cze — Reps ______ -.......... minwaare. Káposztarepcze Réparepcze----------Köles — Hirse... ........ ............. b) Hatái nidöre. Rep — Ter .............. ... Rübsen ........ ... .............. V Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bi*• 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zw ischenkur se Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwi&chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ............. 1905 október ................. Oktober--------------------Itnza — Weizen ... ... ... ____ ... ... 1905 junius 1905 októbei 1906 április J 0 A uni ............................... 15 36 15 90 15 38 15 92 15 40 15 90 15 42 15 92 99 W ........................................... 99 W ........................................... ktober ................... ... Lpril............................... 15 38 15 34 15 42 15 30 15 40 ........... 15 88 15 86 15 92 15 82 15 96 15 92 .... 15 50 15 48 15 52 15 40 15 42 .............. 15 98 15 88 15 90 ......- ... ................... ... Rozs — llogrgen — ... .. .. ... ........ ... 12 48 12 50 12 60 12 12 54 12 56 w W ........................................ 1905 1906 október ................. íprilis . A (ktober .................— ... Lpril ......................... 12 52 12 42 12 50 .......... ... .............. ,.. 62 12 56 12 58 ............................... Tengeri — ftffais ____ ________________ 1905 julius 1905 augusz 1906 május J ft nli 15 14 15 16 __________ .. 15 14 14 64 10 68 15 16 14 66 10 70 15 18 15 20 15 16 .......................................... 15 14 10 68 15 16 10 70 tus .............. LUgUSt 14 70 14 C 10 70 10 f •i ____ _______ 8 10 76 10 68 ... _______ ... ... 10 80 10 68 Zab — llafer _________ ________ 11 20 11 1 11 68 11 7 11 22 11 66 11 24 11 68 11 24 11 72 11 26 11 74 99 .......-...................-.............. 1905 októbei 1906 április 0 A ktober ......................... 8 11 22 ........ ........ .................. 0 11 64 ... . _______________ 11 28 11 30 11 74 11 76 11 24 .......................................... Káposztarepcze — Kohlreps ............. 1905 augusztus .............. August c) Határidőre. Feli 24 20 gekündigter 24 40 Waare vorg nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen ................ Tengeri — Mais Árpa — «erste V *----------------------—-------------------Zab — Hafei d) Lesa Káposztarepcze — Kohlrcp S ------------'ámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----Rozs — Roggen ................... ...................-----Zab — Hafer..................................................-----Káposztarepcze — Kohlreps .................. Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Muza — Weizen .................................... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais ................... .................. ** II. Burgonya, 15 14 készárú. Árpa — Gerste.. .........................................- Kartoffeln, effektive Waare. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ... .... ... ... ... ........ Erdélyi — Siebenbürger ............................... Bánsági —Banater... ... ... ................... ... Pesti — Pester ............................ ............. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáié burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zweclce dienende Kartoffeln k. — Diverse Proä Dunántúli — Transdanubische.. .................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger ....................... ... Bánsági — Banater ......................................... ucte. Fehér — Weíss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis m. Különféle terménye — — — — — — Készáru — JEffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld áru — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1nA, , . , franco Fass, netto Tara g.-kent Disznózsír... Schweinefett ... Rudanfisti 144 — 145 — — —-------1 Vidéki _ Landfett 100 kg.-ként Szalonna ___ ... ... Specfe... ... ____ ... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet_ ... Városi légenszáritott 4 drbos ........... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. v » v — — « n u tt Füstölt ........... ................................... geräuchert .............. .................. ... 128 — 132 — 129 — 133 —----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva................ . ... Pflaumen .............. Boszniai, 1904. szokványminöség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität. ....... „ „ 100 drbos.............. ... „ „ 100 Stück ... -----n tt 85 „ -- ... ------ „ „ 85 „ ... — — Szerbiai, 1904. szokványminőség- _ serbische, 1904. Usance-Qualität......... „ n 100 drbos .................... „ „ 100 Stück ............. » n 85 v — — — — „ „ 85 „ — — — 17 - 19 — 14 — 17 — 18 - 20 — 15 — 18 —----------— ............. franco FaTs,hnertdto Tara 100 kS-ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai 1Í Szerbiai... lí )04 slavonisches serbisches 1904 28 — 24 — 29 — 24 50----------nmus ....... )04..................................... 1904 _________________ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag ............, Kleesaaten ............. A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1904. évi .............. Luzerner ungarische 1904............— Lóhere aprószemű 1904. évi... ... ... Rothklee kleinkörnig 1904 ................. „ középszemű 1904. évi .............. „ mittelkömig 1904................. „ nagyszemü 1904. évi .............. „ grobkörnig 1904................. IV. Hajózási fuvardíj SuniÄ ;Äig — Sch minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Oyör ist uffsfr acht aufQvr stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— und der vom 3. orgefallenen Schl gramm inclus 18 Heller höh bis 8. Juli üase. ive Transport er. Steuer und Assecuranz. Frachtscli ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Föld vár 20—22 Szentes 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
