A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-10 / 153. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Kílnság'i buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege fnegfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árg>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torria, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt C * tvi Ír a Pcsf-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Bék« s. t • i !.• * ,\r i. Torontál, Temes és Krassó-Szörény 'megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termeli n. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen €om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurde. ★> 1. Unter „Tlieissg:erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanuhische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verslehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürgen Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905, julius 10. (hétfő). 153. szám. Időjárás \ S7én—schön Witterung j 8Zep 9Cüon Vízállás reggel 7 órakor V 970 a Wasserstand 7 Uhr Früh j Hőmérő reggel 7 órakor \ r 0 Thermometer 7 Uhr Früh j ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77f) ml Barometer um 7 Uhr Früh J m Előfizetési árak évenklnt: A tázsáe titkári hivatalától elvitetve K 84.— Házhoz hordva —-------------— » 38.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában__________________ » 38.— Külföldre --------------------------------- » 44.— Egyes példány SO f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeien ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAARlN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn= u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse — — K 24.— Ins Haus gestellt .....................- » 38.— Per Post für Ungarn und Österreich ___________...---------- > 32.— Für das Ausland-------... ... — » 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Arútőssden — Waaj'enbörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ ^koisasiemííek. Getreide. /Vme netto Casse per 100 Kilogramm,. a) Készárú. — Mffeciive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban -— Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 .Tiszavidéki .................. Theiss................................... Fejérmegyei ................... Com. Fejér .................. — Pestvidéki .................... Pester Boden.. ... .... ... ... Bánsági... .............. ... Banater .................... ........ 'Bácskai.. ...................... Bácskaer--........................Szerb ........................ ... Serbischer.. ... ... .............. Román ................ .... ... Rumänischer........................ Bolgár ... .. ........................ Bulgarischer......................... 16 40 16 55 16 65 16 45 16 45 16 15 16 55 16 80 16 60 16 60 16 30 16 75 16 90 16 65 16 65 16 25 16 75 17 — 16 80 16 80 16 50 Í7 — 17 15 16 90 16 90 16 60 17 30 17 — 17 05 16 80 17 30 17 0p 17 — 16 95 17 40 17 25 17 20 17 10 17 35 17 05 17 55 17 25----------Közs — Koggen ___ ... ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs — Hafer ................................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ........ Középminőségü ......... ....... Prima ......................... ........ _ ... Mittel ..................................... 13 40 13 20 13 60 13 40 Zab Elsőrendű ___ __________ Prima.................................. Középminőségü .................... Mittel.................... --- ......... 13 40 12 80 13 80 13 — Seri — Mais. ............................ Magyai Magyai Román Szerb Cinqua Fehér.. ... ........................ Ungar. . ............. .. ... 15 45 15 65 Árpa — Gerste ................... ........ . Takarmány, elsőrendű .. _ Futter, Prima................ ... „ másodrendű ... „ Sekunda ................... ★)( Sörfőzésre tiszavidéki ....... Brauer, Theiss........................ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. ' „ dunántuli ......... „ Transdanub ............... 13 40 12 80 13 80 13 20 Tenj •, 6 .................- — Ungar., alt ..................- — v. bolgár ____ ... Rumän. o. bulgar................ . ... _____________ Serbisch .............— ........... ntin ......................... Cinquantin ... ................... . ............................— Weisser......... .......— — cze — Reps.. ______________ minwaare. Káposztarepcze Réparepcze----------Köles — Hirse... ... _______ ... b) Hatái r'idöre. Kep — Ter .................... Rübsen ................... . ........ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der an* Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld áru — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Welzen .............. 1905 október ................. Oktober--------------------SiSnza — Welzen 1905 junius 1905 októbei 1906 április. 50 " !” 15 48 15 98 15 50 16 — 15 66 16 12 15 68 16 14 « n ------— —f — — --- — » « ..........................“* ........... ................. Oktober ... ... ... ... ... April ......................... 15 60 15 62 15 58 15 46 15 16 06 16 04 16 10 15 96 16 15 66 15 64 15 68 ........................................... 16 10 16 14 ............ — ............................... Közs — Koggen 12 60 12 62 12 70 12 12 7? 12 74 1905 október ................. Oktobei 1906 április ............. ... April_ 12 72 12 6 o ........................................ ... ... 72 w « ........................................... Tengeri — Mais 1905 julius 15 18 15 14 15 20 15 16 _________ ... __ 15 14 14 66 10 78 15 16 14 68 10 80 15 1( 14 7< 15 10 14 70 10 66 15 12 14 72 10 68 14 68 14 7 10 72 10 8 0 1 14 76 99 99 — — ............................... 1906 május ................. Mai 0 10 70 10 82 ... ... __________ 10 64 10 68 Zab — Hafer 11 28 11 74 11 30 11 76 11 28 11 30 99 99 ................................................ 1905 október ................. Oktober.............. ......... 1906 április .................... April______________ 11 30 ........ .......................... ........ ................11 76 11 78 ...................................................... 11 28 11 32 .................................................... Káposztarepcze — Kohlreps .............. 1905 augusztus .............. August c) Határidőre. Feli 24 20 gekündigter 24 40 Waare vorg nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar lmza — Ung. Welzen. ................. — .......................—...........— Tengeri — Mais .......................................... Stnza — Weizen __________ ... _______ Közs — Roggen ....... ................................... Zab — Hafer.................................... ... ......... d) Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Káposztarepcze — Kohlreps ----------Magyar buza — Ungarischer Weizen . . f-----Közs — Koggen .......................................------Zab — Hafer ___ ... ...................................-----Káposztarepcze — Kohlrep Preise netto Cassi s .................. ilo gramm. Buza - Weizen ... ...... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Tengeri — Mais ....... ...... ... ... ... ... ** II. Burgonya, 15 14 készárú. Árpa — Gerste .............................. ..............- Kartoffeln, effektive Waare. per 100 K Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ............... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... i.. Nyírségi — Nyirer........................................... Erdélyi — Siebenbürger ... .... ................ Bánsági — Banater.. ....................... .. .... _ Pesti — Pester .................... ... .............. ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .......................................Erdélyi — Siebenbürger .................... ....... Bánsági — Banater ......................... ...... ... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis m. különféle terménye — — — — — Készáru — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1(H), ... franco Fass, netto Tara Disznózsír............... Schweinefett... 144 — 145 — — — — — \ Landfett 100 kg.-ként Szalonna ____ ... ... Speck ____ .... ... ... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet......... Városi légenszáritott 4 drbos ........... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. w » 3 „ — — „ ,, 3 „ Füstölt........... ..........................- .. ... geräuchert ..................................... ~ 128 — 132 — 129 — 133 —----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ......................... Pflaumen ... ___ Boszniai, 1904. szokványminőség- _ bosnische, 1904. Usance-Qualität......... „ ‘ „ 100 drbos . ................. „ „ 100 Stück .............. » v 85 » — — — — » , « 85 „ ... — — Szerbiai, 1904. szokványminőség ....... serbische, 1904. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos .................... „ „ 100 Stück ........... * n 85 ff ...---------- „ ff 85 ff — — — ........ .......*.......... 18 — 20 75 32 — 15 — 18 — 28 19 — 21 50 32 50 15 50 18 50 28 50 — —-----— .............. francod,’neUo Tara 100 kS"kónt Szilvaiz Pflaume Szlavóniai 1 Szerbiai .. ü 904 slavonisches serbisches . 1904 . ___ 28 — 24 — 29 — 24 50----------nmus ____ 904......... ............... ... .... 1904 _______ _______ 100 kg.-ként Díjtételek fillértől— fillérig: Heremag Kleesaaten ........ ... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1904. évi....... . ... Luzemer ungarische 1904............... Lóhere aprószemü 1904. évi... ... ... Rothklee kleinkörnig 1904. .............. „ középszemü 1904. évi .............. „ mittelkörnig 1904................. , nagyszemű 1904. évi .............. „ grobkörnig 1904. ... ........ IV. Hajózási fuvardíj “I8ZduM»ek Ä1* — Sch mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist viffsfr acht aufGvr stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— und der vom 3. orgefallenen Sch] gramm inclus 18 Heller höh bis 8. Juli üsse. ive Transport er. Steuer und Assecurans. I. Frachtaät ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár 20—22 Szentes 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
