A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, július-szeptember (42. évfolyam, 146-222. szám)
1905-07-08 / 152. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ¥■ 1- »»Tisasavidéfel búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérinegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oty búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ al^tt o4y búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a, nevezet: vagy ezekkel szomszédos területeken termett. »»Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. j,Felsőanajpyarorszájji árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árjia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt Burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. + 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PiUs- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Töffontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bc.drog — die. Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geeratet wurde. ★) 1. Unter »»Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter ,»Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SiebenbUrger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. julius 8. (szombat). 152. szám. Időjárás V S7Pn—schön Witterung / szep scnon Vízállás reggel 7 órakor 1 , „ Wasserstand 7 Uhr Früh J + “ /m Hőmérő reggel 7 órakor 1 , ,,, rn Thermometer 7 Uhr Früh j + 10 Légsúlymérő reggel 7 órakor V 77n mi Barometer um 7 Uhr Früh / 'm Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 84.— Házhoz hordva------------------------» Ä8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában _________________ » 32.— Külföldre ......................................... » 44.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BORSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise j&hrllch : Loco Secretariat der Börse ... — K 24.— Ins Haus gestellt— _____________» 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______... ... ... ... > 32.— Für das Ausland.. _________... > 44.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsdei — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogTAUimoukéiit. Preise netto Casse per 100 Kilogramm* a) ICészárú. — lilffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitälsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .................... Theiss................................... Fejérmegyei ................... Com. Fejér .......................... jf ' Pestvidéki .................... Pester Boden- ..................Bánsági................ ... Banater ............................... ' Bácskai.......................... Bácskaer ............................... Szerb . ......................... Serbischer................................... Román... ... .. . ... ... Rumänischer ........................ Bolgár... ... ... .............. Bulgarischer.........................---------------_ _----------16 55 16 70 16 80 16 60 16 60 16 30 16 70 16 95 16 75 16 75 16 45 16 90 17 05 16 80 16 80 16 40 16 90 17 15 16 95 16 95 16 65 17 15 17 30 17 05 17 05 16 75 17 45 17 15 17 20 16 95 17 45 17 20 17 15 17 10 17 55 17 40 17 35 17 25 17 50 17 20 17 70 17 40-----_ __ Közs — Roggen ___ ... ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ... ... ....... Príma ..................................... Középminőségü .................... Mittel ..................................13 70 13 50 13 90 13 70 Elsőrendű............. ................ Prima.................................... Középminőségü .................... Mittel............................. — 13 40 12 80 13 80 13 Tengeri — Mais ___ ____ ____ Magyar ............................... Ungar. ............ .............. Magyar, ó .......................... Ungar., alt ........................ Román v. bolgár .............. Rumän. o. bulgar............... Szerb ....................... .......... Serbisch__________ ... ... Cinquantin .................. ... Cinquantin .............. ......... Fehér ................................. Weisser ... .................. — 15 45 15 65 Árpa — Gerste __________ ... ... , Takarmány, elsőrendű .. ... Futter, Prima ......................... „ másodrendű _ „ Sekunda... _. ......... ★); Sörfőzésre tiszavidéki ____ Brauer, Theiss..................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .................. ' „ dunántuli ......... „ Transdanub................ 13 40 12 80 13 80 13 20 Repcze — Reps.. .........................- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze eps ............................... >n .............................----------Köles — Hirse... ... ____ ... ... b) Hatál pidőre. .................... Rübse Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bin 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélktil Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwhchenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Masyar buza — Ung. Welzen ........ ... 1905 október ................. Oktober--------------------SSiizsi — Welzen _______________ ... ... 1905 junius 1905 októbe 1906 április . .. Juni 15 66 16 14 15 68 16 16 15 70 16 16 15 72 16 18 Dktober <Vnril 15 74 15 70 15 76 15 16 18 16 14 16 18 16 66 ............................... 15 72 15 74 16 16 16 18 15 70 ................. 12................... ............ Közs — Roggen _______ ... ... ... ... ... 12 72 12 74 12 74 12 76 1905 október Oktoher 12 76 12 80 12 72 12 78 12 80 12 72 12 76 ........... 1906 április. Anril Tengeri — Mais ... ... ... ... ____ ___ 1905 julius 1905 augusz 1906 május íTnli 15 14 15 1 14 72 14 7 10 62 10 6 o ...................................................... 15 10 10 62 15 12 10 64 14 98 14 96 15 02 .......................................... 15 — 10 62 15 02 10 64 tus .............. August Mai 0 ____ ______________________ 8 10 60 10 64 — ........................ 10 62 10 64 .............. Zab — Hafer.. ... ... ... ... ... .................. 11 28 11 30 11 30 11 32 1905 október Oktoher 11 30 11 34 11 28 11 30 11 28 11 32 .......................................... 1906 április Anril Káposztarepcze — Kohlreps .............. 1905 augusztus .............. August c) Határidőre. Feli 24 — gekündigter 24 20 Vaare vorg nondott árukban előfordult kötések. — Termínwaare. In efallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen ................. Tengeri — Mais I .......... ............. ........... .................................. . 1 ......................... ........................ Árpa — («erste Buza — Weizen Zab — Hafei d) Lesz r ....... .......................................... . ................................................ Káposztarepcze — Kohlrep s _______ ámoló árfolyamok. — IAquidationskurse. Magyar buza — Ungarischer Weizen-----Rozs — Roggen-----Zab — Hafc ;r .....................................................-----gramm. Káposztarepcie — Kohlrep. g Buza — Weizen ... ... ________________ Tengeri — Mais ■» 14 98 készárú. Árpa — Gerste — Kartoffeln Árak készpénzben 100 kilogrammonként. ** II. Burgonys l, effektive, Waare. Preise netto Casse per 100 Kilo Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. ... ... ......... Felsőmagyarországi —' Oberungarische......... Nyírségi — Nyirer ........ _ ... ... ......... ... Erdélyi — Siebenbürger .. ... ... ... ... ... Bánsági — Banater... ... ... ... ............. Pesti — Pester ... ............. ... .............. ... Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ;k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .......................................... Erdélyi — Siebenbürger .............................. Pesti — Pester............................. . ... ........ ucte. Fehér — Welss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. Különféle terménye — — — — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld | árú — Waare ingyen hordó 100, . . franco Fass, netto Tara 1UU Rg kent Disznózsír............... Schweinefett ........ Budapesti. Vidéki. ... Budapester Landfett ... 144 — 145 — — _ — — 100 kg,-ként Szalonna ___ ... ... Magyar légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet— ... Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. n » 3 „ —- -- n n 3 „ 128 — 132 129 — 133 —----------r $ ipeck- ......... ... ... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva ____ .... Pflaumen ............. 18 — 20 75 32 — 15 — 18 — 28 19 — 21 50 32 50 15 50 18 50 28 50----------„ 100 drl v 85 Szerbiai, 1904. szokvá „ 100 drl » 85 bős „ „ 100 Stüc 85 k — .............. „ „ 85 „ — — ... franco ^Fass, ^netto Tara 100 kS"ként Szilvaiz Pflaume Szlavóniai 1 Szerbiai.. 1 904— . slavonisches serbisches 1904 28 — 24 — 29 — 24 50----------nmus ........ 904 ___________________ 1904 .................... ......... 100 kg.-ként Heremag Kleesaaten ...... Luczema magyar 1904. évi ........ ... Luzerner ungarische 1904................. Lóhere aprószemű 1904. évi... ... Rothklee kleinkörnig 1904. .............. „ középszemfi 1904. évi... ........ „ mittelkörnig 1904. ... ......... „ nagyszemű 1904. évi.. ........... „ grobkörnig 1904. ... ......... IV. Hajózási fuvardíj “ llg — Sd mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vei Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist rund der vom 26 vorgefallenen ogramm inclus -18 Heller höh Juni bis 1. Jul Schlüsse. ve Transport tr.-----------T ................. ............................... A fuvardíj 100 kilogra Díjtételek fillértől—fillérig: 'liffsfr acht anfC stehen sich per 100 Kil der Frachtsatz um 16— Steuer und Assecuranz. Frachtsätze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár Szentes 20—22 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36
