A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, április-június (42. évfolyam, 75-145. szám)

1905-04-15 / 86. szám

ff A BUDAPESTI ÁRU- és ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA t. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli áreia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete i geerntet wurde. ic) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechs en Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des .Királyhágó geernteten Kartofieln zu verstehen. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 | 75 76 11 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ................... Theiss________— — — Fejérmegyei - — — ... Com. Fejér ... ........ ... ... *• ' Pestvidéki ... ... ... Pester Boden.. ... .. ... ... Bánsági — .............. ... Banater ................... 'Bácskai.............. ... ... Bácskaer............................... Szerb ... ... ... ... ... ... Serbischer.­......................... Román... ... .... ........ ... Rumänischer....................... Bolgár... ... ... ... ... ... Bulgarischer... ....................-----­-----­_ _-----­-----­17 75 17 90 17 95 17 90 17 90 17 75 17 90 18 10 18 05 18 05 17 90 18 10 18 20 18 10 18 10 17 85 18 15 18 30 18 25 18 25 18 10 18 40 18 30 18 20 18 20 18 05 18 40 18 30 18 35 18 25 18 40 18 30 18 25 18 35 18 55 18 50 18 40 18 50 18 45 18 30 18 60 18 45-----­-----­Közs — Roggen ........... .............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer. ____ ____ ___ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .............................. Príma ............. ... ... ... ... Középminőségű . ........ Mittel .............. .............. ... 14 55 14 45 14 65 14 50 Elsőrendű.. ... ... ..........__ Prima.. ... ... ... ... ... Középminőségü... ........ ... Mittel............. ... ... .. ... 14 60 14 40 15 — 14 60 Tengeri — Mals ..... ... .... Magyar Magyar Román Szerb Cinquai Fehér r., neu ... ................... alt ... ... ... ... ... n. o. bulgar. .............. ch .. ... ... ... ... antin ... — ... ... ... er ... ... ... ... ... ... 15 40 15 90 15 60 16 — Árpa — Gerste... ....................... , Takarmány, elsőrendű ....... Fntter, Príma............ ... ... „ másodrendű _ „ Sekunda ... ... ... ... ir) Sörfőzésre tiszavidéki _ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. ... ____ ’ „ dunántúli ....... „ Transdanub............... 14 60 14 35 15 — 14 60 ó ................... ... Ungai v. bolgár ... ....... Rumä ... ... ------ ----- Serbis itin ... ........... ... Cinqu ... ... ... ........... Weiss Repcze — Reps ____ . ____- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze eps... ... ... ... ... n ... ... ... ... ... ...-----­----­Köles — Hirse ... ... ... ... b) Hatál ridőre. ­........ ... ... Rübse Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigste» Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előzd tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb ár- folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld árú — Waare JIa(fy;:r buza — Ung. Welzen ... 1905 április ... ........ April... ... ... ... ... ...-----­-----­-----­— — Bnzä Weizen « 99 ........ -...................... 99 99 .......................................... 1905 április ... .........— April... ... ... ... ... ... 1905 május ... ... ... Mai. ... ... ........ ....... 1905 október., .............. Oktober ... ... ... ... ... 17 48 17 46 17 56 17 54 17 58 .............. 17 40 17 38 17 58 17 56 _______________ 16 54 16 52 16 64 16 60 _______________ 17 56 17 56 16 60 17 58 17 58 16 62 17 34 17 42 ........ ............ .............. ... 17 36 17 32 17 42 ... ................................. 16 52 16 58 16 54 _____________________ 17 40 17 40 16 54 17 42 17 42 16 56 Rozs — ltodén 1905 április 1905 mái UK April... ... ................... Mai 14 58 14 58 14 58 13 42 14 62 14 62 13 44 ............ 13 38 13 40 _ _ _. _ 99 99 ........................ 1905 október ................. Oktober ........ .............. 13 42 13 46 ....... .................................... Tengeri — Mais 1905 május 1905 inlins Mai 14 96 15 02 ... . 15 — 14 62 15 02 14 64 14 5f 14 96 14 56 14 98 14 58 ■Tnli 14 60 14 6 6 ______ 14 58 1905 augusztus Zab Hafer.. ................ ... . ... .. 1905 április 1905 május 1905 októhe .............. ... April ............. ... ... 13 84 13 92 ......................................... ... 13 90 13 86 11 78 13 92 13 88 11 80 13 80 11 70 13 82 11 72 Mai . .... 13 86 13 88 ... ___ 13 82 13 80 11 70 11 72 13 82 ........ Oktober 11 80 11 84 11 82 — Kohlrnns 1905 augusztus ... Aue-ust 23 50 gekündigter 23 70 Vaare vorge 1 c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In fallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Welzen ... ........ Tengeri — Mais Árpa — Gerste UUeil W -- --- -- -- -- - - - -­Káposztarepcze — Kohlreps Rozs — Roggen.. ... — .........- ........ ..................................................... Zab — Hafei d) Lesz ....... ...... rámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar Emza — Ungarischer Weizen-----­Rozs — Roggen _______ _________ 14 58 Zab — Hafer... __________ _____ ... 13 90 Káposztarepcze — Kohlreps ........ ■ Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Buza — Weizen ........... — ... ... ... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 17 56 Tengeri — Mais _________________ ... ** II. Burgonya, készárú. ­Árpa — ©erste ........ ... ____ ... ........ ... — Kartoffelneffektive. Waare. Emberi táplálkozásra szolgáié burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyírségi — Nyirer — ... ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbiirger ......... ... ... ... Bánsági — Banater... ......................... Pesti — Pester ... ... ... ... ... ... ... ... ... | Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa j Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáié horgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln >k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische.. ... ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürger ............. Bánsági — Banater ........... . ... .. ... ... ... Pesti — Pester .............. ... ... ... .............. ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 00—6 40 6 00—6 40 6 00—6 40 5 50—5 90 6 (»0—6 30 III. 7 80—8 20 7 80—8 20 7 80—8 20 7 20—7 60 7 80—8 20 KUlSnféle 7 70-8 10 7 70—8 10 7 80—8 20 7 70—8 10 7 80—8 20 terménye 5 00—5 20 4 80-5 00 5 00—5 20 4 60—5 00 5 00—5 20 7 00—7 50 7 00-7 50 7 00—7 50 6 80—7 30 7 00—7 40 7 00—7 50 7 00-7 50 7 00—7 50 7 00-7 50 7 00—7 50 Készáru — Bffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó .(K) . ... franco Fass, netto Tara " ’ Kg keut HisznézsEr ............ Schweinefett . Budapesti ... ... ... ... ... ... ... ... Budapester ... _ . ... ... ... ... ... Vidéki. ... .......................... ...... Landfett..................... ... ... 139 — 140 —-----­-----­100 kg.-ként Szalonna ........ Speck ..................,.. Magyar légenszáritott vidéki... ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet... Városi légenszáritott 4 drbos ......... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. I! S 3 » -- — n ,, 3 <t Füstölt................. ... ... ... ... ... ... geräuchert ... ... ... ............. . ... .............................. 114 — 118 ­115 - 119 — = —-----­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... Pflaumen .............. Boszniai, 1904. szokványminöség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität.._ ... „ „ 100 drbos... .............. „ „ 100 Stück ... ......... „ ^ „ 85 „ — ...^ — — „ „ 85 n — — — Szerbiai, 1904. szokványminőség- _ serbische, 1904. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos ... .............. „ „ 100 Stück ........1. „ 85 „ ... ------ ... „ 85 . ------ ... 18 50 22 50 37 — 15 — 20 50 36 ­19 — 23 50 38 — 15 50 21 — 37 — ........ .................-----­-----­— ...........­ingyen hordó 1(K). ... franco Fass, netto Tara Rent Szilvalz Pflaume Szlavóniai 1 Szerbiai .. 1 904 ... . slavonisches 1904 . serbisches . 1904 ... .. 27 — 24 — 28 — 25 ­_ _-----­nmus... . 904 ________________ _ .... ___ - ... ... ... ... ... .. ... ...........- — 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : Heremag Kleesaaten ____ A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1904. évi .......... Luzerner ungarische 1904. ... ... ... Lóhere aprószemű 1904. évi... ... Rothklee kleinkörnig 1904. ... ... ... „ középszemű 1904. évi . ........ „ mittelkörnig 1904. .............. „ nagyszemű 1904. évi. ............ „ grobkörnig 1904................. IV. Hajózási fuvardíj “eÄut?Ä Ä‘e — Sch minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vei Győrbe a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist >ifffracht auf G" stehen sich per 100 Kil der Frachtsatz um 16— 86 — 102 — 112 — 126 — md der vom 3. b orgefallenen Schl >gramm inclus 18 Heller höh 104 — 112 — 124 — 136 ­s 8. April [isse. ive Transport er. tteuer und Assecuranz. Frachtsät ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár Szentes 20—22 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36 r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. GabonaaUemííek. Getreide. Preise netto Ccsse per ÍOO Kilogramm. a) Készáru. — Bffective Waare. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAÄREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse .............................K 24.— Ins Haus gestellt ________________> 28.— Per Post für Ungarn und Öster­reich ______________________» »2.— Für das Ausland ________________ » 44.— Einzelne Exemplare 20 H. Előfizetési árak óvenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva------------------------- » 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában------------------------- » 32.— Külföldre------------------------------- » 44.— Egyes példány 20 f. Xiill. évfolyam. Budapest, 1905. április 15. (szombat). 86. szám. Időjárás 1 szód—-schön Witterung / szep 0 Vízállás reggel 7 órakor 1 , „ Wasserstand 7 Uhr Früh / ’ * Hőmérő reggel 7 órakor \ n n Thermometer 7 Uhr Früh J ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7(ít. Barometer um 7 Uhr Früh j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents