A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, április-június (42. évfolyam, 75-145. szám)
1905-06-23 / 140. szám
am A BUDAPESTI ARII- és ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA 1. „Tiszavidéki tniza“ alatt oly bv/.a értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben Ürmeit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérirteg-yei buzin“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest*Pilis*Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mety a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság:! buz»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskui hiiza*‘ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezet- vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jf) 1. „Tiszavidéki firpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőaktaft-yarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..miuniituli ávj>a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heve»s és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királybágóntúji megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder, in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des,im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in .dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete » geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durcl\§phnit£e der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste jgleichfr Gattung entspricht,#ind welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Urner „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss un.d im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nach£>argel?ieten. geerntet wurde. 3. Ünter „Transdanuhisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu versieben. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen Un,ter „Siqbenbünjer .Kartoffeln“ sind die in d?n Comitaten jenseits des Király hágó geernteten JCartoffeln zu verstehen. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammén Suza — Weizen ■ 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 1 .Tiszavidéki... ... ... ... Theiss.. ............................. Fejérmegyei- ... ... .. Com. Fejér ... . . .............. i *• {Pestvidéki ... ... ... Pester Boden.. ........ 1 Bánsági ... ... Banater ........ ... ... ' Bácskai ... ... ... ... Bácskaer ............................ Szerb ... Serbischer ... ... ... ........ Román... ... Rumänischer Bolgár.. ... .... ... ... ... Bulgarischer... ........ ... ...-----■------- ------. ____ 16 40 16 55 16 60 16 40 16 40 16 10 16 55 16 75 16 55 16 55 16 25 16 75 16 85 16 60 16 60 16 20 16 75 16 95 16 75 16 75 16 45 17 — 17 10 16 85 16 85 16 55 17 25 16 95 17 — 16 75 17 Ü5 17 - 16 95 16 90 17 40 17 20 17 15 17 05 17 30 17 — 17 55 17 20----------Kttzs — Roggen ............ ... .... Származás, ne in és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ... . ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima ... .................. ... Középminőségü .. .. ... ... Mittel .................. ... ... 13 50 13 30 13 70 13 50 Elsőrendű ................... ... ... Prima.. ... ................. Középminőségü.................... Mittel... ... ... ... ... .. ... 13 - 12 20 13 60 12 60 Tengeri — Mals ___ ... ___ Magyar ............................... Ungar Magyar, ó ... ................... Ungar Román v. bolgár ......... Rumär Szerb... ... ................. ... Serbis< Cinquantin .............. ....... Cinqua Fehér... .............. ... ... Weisse 15 50 15 80 Árpa — Gerste .............................. . Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima.. ... ... ... „ másodrendű... „ Sekunda. ........... ic) Sörfőzésre tiszavidéki ... Brauer, Theiss ....... .... .. „ felsőmagyar. „ Oberungar. _. ’ „ dunántuli .... „ Transdanub. _ ... . 14 — 13 70 . 14 60 14 — , alt ... ... ... L. o. bulgar .......... 5h ............................ ntin ... ... .............. sr ... ........... .... ... Repcze — Steps ____ ... ... ...- Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze Kohl reps .............................. en ................... ... ...----------Köles — Hirse ............................. h) Hatéi i*idöre. ................... Rübs Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bii 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — ä««pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ing. Weizen .... 1905 október. ... ... Oktober--------------------Sldtza — Weizen ............... .................... 99 91 -- -- -- -- ............w n ........ ..............-............... 1905 junius ... ............ Juni ... ... .............. ... 1905 október. ...... Oktober ... 1906 április .................. April_______ ________ 15 40 15 38 15 48 15 36 15 42 . ... 15 94 15 84 15 88 .............................. ... . 15 40 15 88 15 42 15 90 15 54 15 56 15 48 15 52 ... ____ ____ 16 02 16 — ........ ......................... .............. 15 48 15 98 15 50 16 — Közs — fóogsen ... ...................... ... « 99 .............. .................— 1905 19f6 )któber ................ Oktober........ ... .... ... iprilis ............ ... April.................. ... ... 12 50 12 54 12 48 12 56 ............. ... .. . 12 54 12 56 12 64 12 66 12 60 ........................ ................. 12 58 12 60 99 ■ Tengeri — Mais ..................... « M ........ .............................. 99 99 --- .............................. 14 82 14 84 14 80 14 84 ... . ... .. 10 80 10 82 10 76 10 82 10 72 10 76 14 84 10 74 14 86 10 76 14 84 10 84 14 86 10 86 1905 julius ... ... . . Juli ............................... 1906 május ........ ... ... Mai ........ .............. 14 92 14 88 _______ ... ........... .............. 10 88 10 92 10 84 ........ ........................... Kato — Hafer... ................... .................. 1905 október. ... ... Oktober ..... ... ... ... U — 11 0 11 44 ... 4 ... ........................ ................. 11 04 11 06 11 02 11 08 11.04 11 08 •>9 99 - —- •— .......-.......- - — 1906 április ... ........ April ............................ Káposztarepcze — Kohlreps ... 1905 augusztus ........ ... August ........ ... ... c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In 23 60 gekündigter 23 80 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyar búza — Ung. Weizen ... Tengeri — Mais .............. ... Árpa — Gerste üftoiza — Weizen----------------------------------------.................. Zab — Hafei d) Lesz r.. .................................. ......... .. ............................................... Káposztarepcze — Kohlreps i .............. közs itoggeii- — — — — — — — — rámoló árfolyamok. — Liquidationskurse. Magyar tmza — Ungarischer Weizen Közs — Koggen ... .... .. ____ ... .-----Zab — Hafer ........................... . ... ............ .-----Káposztarepcze — Kohlrep! Preise netto Casse $ ilo gramm. Bűz a — Weizen ... ... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 16 Tengeri — Mais ... .............. ** H. Burgosnya, készárú. Árpa — Gerste... .... ........ . — Kartoffeln, effektive Waare. per 100 K Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische~ ... .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyirségi — Nyirer . . Erdélyi — Siebenbürger ... ... ... ... Bánsági — Banater... ... Pesti — Pester .... ... . ... ... .......... Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa j Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke . dienende Kartoffeln sk. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische.. ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... Nyirségi — Nyirer ... .................................. Erdélyi — Siebenbürger ................... Bánsági — Banater.. ........... ... ....... ... Pesti — Pester ................... ... ... ........ ... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis — — | _ III. ICülönféSe termény« — ' — — — — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations- Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse1 pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó , .. , . franco Fass, netto Tara SDiüznózsir Schweinefett Budapesti . Vidéki. ... Budapester Landfett 140 — 141 —------/ ■ — — ........................................ 100 kg.-ként Szalonna.. Spécit ........... ........ Magyar légenszáritott vidéki ........ ... Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... Városi légenszáritott 4 drbos.. ....... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. » rt 3 „ ... -- „ „ á „ Füstölt. .... ........................ ... ... ... geräuchert ............ ... ... ... 127 — 128 — 128 — 129 —----------................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... Pflaumen ............... Boszniai, 1904. szokványminőség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos .. .............. „ „ 100 Stück .............. » „ 85 „ ................... „ „ 85 „ .............. Szerbiai, 1904. szók vány minőség.. ... serbische, 1904. Usance-Qualität. ........ „ „ 100 drbos. .................. „ „ 100 Stück ............. . 85 „ ................. „ 85 „ ........... 18 — 20 75 34 - 15 — 17 50 30 —. 19 — 21 50 35 - 15 50 18 — 31 —----------ingyen hordó lnft . . , . franco Fass, netto Tara k"lie,It Szilvaiz ... _____ Pflaumenmus Szlavóniai 1904 .................. ... ... ... slavonisches 1904 . .... ............ Szerbiai .. 1904 ................................. serbisches 1904 ... ... ... ... ... ... 28 — 24 50 29 — 25 ---------UH) kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten ........ A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1904. évi ... Luzerner ungarische 1904 ................. Lóhere aprószemü 1904. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1904. .............. „ középszemü 1904. évi . ........ „ mittelkörnig 1904............... „ nagyszemü 1904. évi. ............ „ grobkörnig 1904. . .. ... ... IV. Hajózási fuvardíj ‘‘SjÄ“#"'1' — Sei mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Oyör ist Yiffsfracht luf Q ■stehen sich per 100 Kill der Frachtsatz um 16— rund der vom 13 vorgefal.enen Sc gramm inclus 18 Heller höh . Juni bis 17. llüsse. ive Transport er. Steuer und Assecuranz. Frachtsä tze von Heller — bis Heller, j Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár j Szentes Szeged Zenta 20 22 1 40 44 j 32 34 32 34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár 50—54 N.-Becskerek 32-36 r A) Árutőzsde* — Waarenbörse. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. ^ G®bOHanemßek« Getreide. pm'ii netto Casse per 100 Kilogramm. a) SCésxárú. — Effective Waare. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Freir jährlich : Loco Secretarlat der Börse ______1 24.— Ins Haus gestellt— ______... ... » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _______________________» 32.— Für das Ausland ________________> 44.— Einzelne Exemplare 20 H. Előfizetési árak óvenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva — — — .— — » íJ8.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában— — — — — » £2.— Külföldre --------------------------------> 44.— Egyes példány 20 f. XMI. évfolyam. Budapest, 1905, junius 23. (péntek). 140. szám. SSK« j Vízállás reggel 7 órakor 1 . 91Q # Wasserstand 7 Uhr Früh / + Hőmérő reggel 7 órakor \ . n „ p Thermometer 7 Uhr Früh f Légsúlyméró reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh j J
