A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, április-június (42. évfolyam, 75-145. szám)
1905-05-25 / 118. szám
n A BUDAPESTI ÁRU- és ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. ,,Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza1“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ö. ..Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. íf) >>Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árjia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és °z országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Ksztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. »,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. *)( 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen44 ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete;t geerntet wurde. 1t) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un!er „Oberungarische tterste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen NachbargeMeten geerntet wurde. 3. Unter Transdanubische Gerste4* ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln** sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. A minőségi súly hektoliterenként, kilogrammokban — Qualiiätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen üuza — Weizen 73 7-4 75 76 77 78 79 80 81 82 ■ Tiszavidéki. .................. Theiss....................... ......... Fejérmegyei ................ Com. Fejér ......................... ' Jf - Pestvidéki ... ... ... ... Pester Boden. ...................... I Bánsági .................. ... Banater ............................. ' Bácskai ... ... .............. Bácskaer ... ... ................... i Szerb ... ... .................. Serbischer ......................... Román... ... ... .............. Rumänischer........................ Bolgár ... ................... ... Bulgarischer..............•........--------------------— —-----17 65 17 80 17 90 17 80 17 80 17 65 17 80 17 10 18 05 17 95 17 95 17 80 18 — 17 20 18 15 18 — 18 — 17 75 18 05 18 25 18 15 18 15 18 — 18 30 18 30 18 15 18 15 18 18 45 18 25 18 30 18 20 18 40 18 25 18 20 18 30 18 55 18 45 18 40 18 45 18 45 18 25 18 60 18 45-----— — Közs — Roggen ............ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ................... ... ... Primí Középminőségü ....... ........ Mitte .................................... ... .............................. 14 50 14 40 14 60 14 45 Elsőrendű............................. Prima ............. ... ... ........ Középminőségü ........ ... ... Mittel... ... ... .............. ... 14 10 13 40 14 50 14 10 Tengeri — Mais ............. Magy a Magya Román Szerb.. Cinqua Fehér 15 30 15 50 Ari)» — Gerste .............................. , Takarmány, elsőrendű. ... Futter, Prima... ........ ... ... „ másodrendű ... „ Sekunda ... ... ... ... it)' Sörfőzésre tiszavidéki ... _ Brauer, Theiss.. .................... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar .......... ... . „ dunántuli ....... „ Transdanub.... ... ... 14 40 14 15 15 - 14 40 r, ó ....................... Ungar., alt ... ................... v. bolgár ... ... ... Rumän. o. bulgar.......... ... .................................. Serbisch .. ... ... .............. ntin ... ... ......... ... Cinquantin ... ... ... ... ... . — — ____ ... ... Weisser ... ... ... ... ... ... Repcze — Reps ........- Terminwaare. Káposztarepcze .................... Kohlreps.................. ........ Réparepcze ... .................... Rübsen ... ... ..................------->------Köles — Hirse ....... ... ... ... ... b) Hatái ridöre. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bin 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vargefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwiichenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld áru — Waare pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Welzen ... ........ 1905 október .......... ... Oktober--------------------H£uza — Welzeu . ... . ........... 1905 május 1905 junius 1905 októbei .................. Mai. ... ... ... ... ... ... ________ Juni .............. ... ... ... 17 84 1 16 40 1 7*76 17 80 17 66 ... ...................... 17 64 16 24 17 66 16 26 17 90 17 94 17 86 17 88 ____________ . 17 86 16 42 17 88. 16 44 n n ...................................-.......... ................. Oktober........................ 6 44 16 38 16 46 16 24 .............. 16 54 16 56 16 42 ...................................... Rozs — liogsen ... . ... ... ... 1905 máius _ . ... Mai. _ ... . 13 26 13 28 13 40 13 13 34 13 36 n « ................................................. 1905 1906 jktóber ................. Oktober... ... ... . . ... iprilis ............ ... April... ......................... 13 36 13 38 13 24 ......................... ................ 36 ............. .................................... Tengeri — Mais .................................... » n .................................................. » )t ..................................... .......... 1905 május ........ ... ... Mai ................... ........ 1905 julius ........ ... ... Juli ... ... ........ ... ... 1906 május ................... Mai ... .............. ... ... 15 14 15 12 15 16 15 04 15 24 15 10 .. 14 54 14 56 14 48 14 58 14 50 14 54 ... 11 14 11 16 11 10 11 12 ________________ 15 10 14 54 11 14 15 14 14 56 11 16 15 22 15 24 15 18 15 24 .............. ... ........ 14 54 14 56 14 52 14 56 .............................. 11 18 11 20 11 16 ____ ____ __________ 15 22 14 54 11 16 15 24 14 56 11 18 Zab — Hafer.. .......................................... w w ............................................... 1905 május 1905 októbei 1906 ánrilis .. ........ ... Mai ... .............. ... ... li 24 Í1 2 11 20 11 22 11 28 11 30 .............. Oktober____ ... ... ... ... . Anril . . _ o ......................... ...................... Ü 82 11 34 .................................... .............. r Káposztarepcze — Kohlreps ............. 1905 augusztus .............. August ......................... c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In 23 50 gekündigter 23 70 Waare vorg efallene Schlüsse. Magyar bnza —■ Ung. Weizen ... Tengeri — Mais Árpa — «erste Bnza — Weizen . .. .. Zab — Hafei d) Lesz r.. ... ... ____ ____ ... ........ Káposztarepcze — Kohlrep s ... ____ ámoló árfolyamok. — Liguidationskurse. Magyar búza — Ungarischer Weizen . Rozs — Roggen ... ____ ____ ... ... ... 14 70 Zab — Hafer ....... ............................ ... ... 13 40 Káposztarepcze — Kohlreps Preise netto Casse Uo /ramm. Búza — Weizen ........ ........ ........ ... ... Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 17 96 Tengeri — Mais ............... ... ___ ** II. Burgonya, 15 22 készárú. Árpa — Gerste ____________ _____ ... ... — Kartoffel/n, effektive, Waare. per 100 H Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ................ ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ... ... ........ Erdélyi — Siebenbürger .. ... ................... Bánsági — Banater... ... ... ..................... Pesti — Pester ... ... ... ................... ... ... Fehéi — Weiss \ Rózsa — Rosa j Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ik. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische.. ... .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ... Nyírségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger .............. ... ... ... Bánsági — Banater....................................... Pesti — Pester ................. ............. .............. ucte. Fehér — Welss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis III. aCUBÖnféle terménye — — — — i Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult —- Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó . . ... franco Fass, netto Tara 100 k-kent iMszriózsir . ... ... Schweinefett ... Budapesti Vidéki. ... Budapester Landfett 140 — 141 —----------..................................... 100 kg.-ként Szalonna. ................ Speck ......... ........ Magyar légenszáritott vidéki.............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... Városi légenszáritott 4 drbos ......... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. r> n n — — r> n u n Füstölt. ................. ... ......... ... ... geräuchert ... ... ... ... ... .. ... ... 123 — 125 — 124 — 126 —----------_ „ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilva... ... . Pflaumen ............. Boszniai, 1904. szók vány minőség _ bosnische, 1904. Usance-Qualität-. ... „ „ 100 drbos.. ................ „ „ 100 Stück ....... ... „ 85 „ — ... ... — „ „ 85 „ ... — — Szerbiai, 1904. szokványminőség ....... serbische, 1904. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos ................... „ „ 100 Stück .................. * 85 „ -------------- „ 85 . ... ... ... 17 - 20 75 35 — 13 50 18 — 31 18 - 21 50 36 — 14 — 19 — 32 —----------ii ingyen hordó wokír-ként franco Fass, netto Tara luu k" kent Szilváig ... ____ ... Pflaumenmus Szlavóniai 1904... ............ ... ........ slavonisches 1904 .. ......................... Szerbiai .. 1904... .................. ... ... serbisches 1904 ... ... ... ... ... ... 27 — 24 — 28 — 24 50----------------100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig: Heremag Kleesaaten A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1904. évi .. ......... Luzerner ungarische 1904................. Lóhere aprószemü 1904. évi. ............ Rothklee kleinkörnig 1904.......... ... „ középszemfl 1904. évi ........... „ mittelkörnig 1904. .............. „ nagyszemü 1904. évi ........ ... „ grobkörnig 1904. ........... IV. Hajózási fuvardíj “Ä'Ä Ä0'18 — Sch minőnként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze ve Győrbe a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Oyőr ist iffsfraclit auf G •stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— 89 — 100 — 108 — 120 — und der vom 15. porgefalienen Sch gramm inclus 18 Heller höh 106 — 106 — 118 — 130 bis 20. Mai lüsse. ve Transport ir. Steuer und Assecuranz. Frachf.sät zc. von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár Szentes 20—22 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36 r A) Árutőzsde. — Waavenbörse. Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként. ^ GabOBianCítíÜßik. Gcti eide. Preise netto Cusse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Bffeciive Waare. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megrjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Freise jährlich : Loco Secretariat der Börse_______K 24.— Ins Haus gestellt __________________ » 28.— Per Poát für Ungarn und Österreich . _____________________> 32.— Für das Ausland _________________» 44.— Einzelne Exemplare 2« H. Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva---------------------------» 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában--------------------— » 32.— Külföldre --------------------------------» 44.— , Egyes példány 20 f. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. május 25. (csütörtök). 118. szám. Időjárás 1 jl0raij_triib Witterung / b01lUt truD Vízállás reggel 7 órakor \ , Aln « Wasserstand 7 Uhr Früh / + 4iU Hőmérő reggel 7 órakor | . 7 r Thermomeier 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7(.. m, Barometer um 7 Uhr Früh /
