A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, április-június (42. évfolyam, 75-145. szám)

1905-04-04 / 77. szám

rr A BUDAPESTI ARÜ- és ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1 • „Tiszavidéki l>uza‘k alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bu*a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *.*I*estviclél*i bu/a“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekke! szomszédos területeken termett. 4. ..ItánnáK'i buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ö. Bácskai buza-1 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagánal; s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1- 9»Tiszavidéki árp»“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fel«,ŐKia^,varurN/ási árpa‘; alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ..Etunúntiil! Ärs»a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, hsztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó. Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Äbauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comita-e Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete ; geerntet wurde. ★> 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un er „Oberungarische Oerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechs en Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 | 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki.............. Theiss ................., ............................— 1 Fejérmegyei . . ... ... Com. Fejér ... ................. j — —, j* Pestvidéki ... ... Pester Boden.. ........... — —r. Bánsági... ........ ... Banater ............ ................j — — ' Bácskai .................. Bácskaer ............................. ! — — Szerb ... ..................... Serbischer. ... .............. ... j-----­Román... ... ............. Rumänischer ... ... ... ... 1 — — Bolgár... ... ... ... ... Bnlsrarischer... ... ... ... ... j — — t | 1 ! ____ !____1______ 18 60 ! i 18 75 18 60 18 55 18 55 18 40 18 75 18 75 18 70 ‘ 18 70 18 55 18 95 18 85 18 75 18 75 18 50 18 90 18 95 18 90 18 90 18 75 19 15 18 95 18 85 18 85 18 70 19 05 18 95 19 — 18 90 19 05 18 95 18 90 19 — 19 20 19 15 19 05 19 15 19 10 18 95 19 25 19 10-----­-----­Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs , Zab — Hafer ....... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von j K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Közs KOK««» ......................... Elsőrendű ... Príma Középminőségü . ... ... Mittel ........................ ... 14 60 14 50 14 70 14 55 Elsőrendű----- ... .......... Prima.. ... ... .... .............. Középminőségü ................... Mittel........ .............. ... ... 14 60 14 40 15 - 14 60 Tengeri — Mais Magya Magya Román Szerb Cinqua Fehér.. r., neu ........................ r., alt ... ............. ... n. o. bulgar ............. ch .................. antin ... ................... er ........................ ... 15 60 16 10 15 80 16 20 , Takarmány, elsőrendű — Futter, Príma ............. ... „ másodrendű ... „ Sekunda ... ... ... ... Árpa — (»erste- ... Sörfőzésre tiszavidéki ... Brauer, Theiss.. ... ... ....... „ felsőmagyar. ... „ Obernngar. ............ „ dunántuli ....... „ Transdanub............. 14 60 14 35 15 — 14 60 ■, ó .............. ... Unga v. bolgár ........ .. Rumá . — .. .................... Serbis ntin .......... ... Cinqu . ... ... ... ......... Weiss Repcze — Reps ............ Káposztarepcze RéDarencze-----­----­Külns — Ilim b) Határidőre. ­Riihsftn- Terminwaare. . Határidő Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zicischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb éa legalacsonyabb ír- folyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachtnittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwizchenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Wasryísr buza — IFng. Weiten 1905 április ... Anril _ .............------­­----­------­-----­— April... Mai. ... „ Oktober Bnza — Weizen ...... 1905 április 1905 május 1905 október 18 22 18 26........................................ ... ........ 18 12 18 10 18 22 18 18 18 26 ................... 16 70 16 66 16 74 16 72 16 76 ........:........ 18 26 18 24 16 72 18 28 18 26 16 74 18 20 18 18 12 18 16 64 16 18 18 22 ......................................... 10 18 16 18 12 ............. ........ 66 . .. 18 16 18 10 16 64 18 18 18 12 16 66 Közs — ltodén ....... ... ................... ,, „ ... ... ... ... ... 14 42 14 40 14 54 14 52 13 44 14 54 13 46 14 36 14 13 36 13 38 14 36 13 36 14 38 13 38 ......................... 13 44 13 4 6... ..... 38 . Tengeri — nais ... ... 190f> mái ns Mai 14 88 14 98 14 94 14 72 14 74 14 68 14 14 94 14 70 14 96 14 72 14 86 14 88 ......................... 14 86 14 88 99 11 ------ ..... 1905 julius ... ­.Tnli ................_ _ ... .. 76 14 70 ................... Zab — Hitler . 1905 április... April 13 92 13 8 13 98 14 ­8......................... ........................ 13 88 11 90 13 90 11 94----­EE Mai „ „ ... .............. .............. ........ 1905 október. . Káposztarepcze — Kohlreps ........... 1905 augusztus. c) frSa* August . ........... 23 30 gekündigter 23 50 Waare vorg áridöre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar tmza — Ung. Welzen Tengeri — M lais ____ ___ [-------------------------------------­Árpa — Gierst« Bnza — Weizen 1 |— Zab — Hafer ....... . d) Leszámol- Liquidationskurse. Káposztarepcze — Kohlreps .......... ó árfolyamok. — Magyar buza — Ungarischer Weizen — Közs — Koggen .... .............. ........ ... 14 34 13 88 Káposztarepcze — Kohlreps . ........ Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Buza — Weizen 18 16 Tensreri — Mais írna — Germte Arak készpénzben 100 kilogrammonként. ** XI. BuryOiiyS) keszárú. — JvdPtOfjt(illl, effektive. WdUVe. Km béri táplálkozásra szolgáló burgonya Dunántúli Transdanubische.. .. j. Felsőmagyarországi — Oberungarisc für menschliche Nahrung j Nyirségi — Nyirer dienende Kartoffeln \ Erdélyi r- Siebenbürger Bánsági — Banater Pesti — Pester ... ...... .. ....... | Fehér — Weiss j Rózsa — Rosa ] Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliehe und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln ;k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ....... ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische ... . . Nyírségi — Nyirer.................................... ... Erdélyi — Siebenbürger .............................. Bánsági — Banater ............. ... ... ... ... Pesti — Pester ....................... .............. ... ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 00—6 40 ! 7 80—8 20 he ... — 6 00—6 40 7 80—8 20 ... .....; 6 00—6 40 7 80—8 20 5 50-5 90 7 20—7 60 6 00—6 30 | 7 80-8 20 III. ICUiönféle 7 70-8 10 7 70—8 10 7 80—8 20 7 70—8 10 7 80—8 20 terménye 5 00-5 20 * 4 80-5 00 5 00—5 20 4 60—5 00 5 00—5 20 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 6 80-7 30 7 00—7 40 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00—7 50 1 ’ Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, ne in és minősén Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse Provenienz, Gattung und Qualität pénz — Geld árú —Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó ..... , . Disznózsír.. .... I Budanesti Rndanester 136 ­137 —----­— — franco Fass, netto Tara Schweinefett Vidéki. ............................................. Landfi itt ................... , Magyar légenszáritott vidéki. ............ I.andspeck, ung. luftgetrocknet........ 100 kir-ként Szalonna Városi légenszáritott 4 drbos ............ Stadtwaare. luftgetrocknet 4 stückig. *" Speck „ „ 3 „ ........ „ „ 3 „ Füstölt ................................ .............. geräuchert .............................. 114 - 117 ­115 ­118 —-----­----­................ ... ... ... _... ... ... ................ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta Boszniai, 1904. szokványminöség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität... ... súly helyett. . ; 100 drbos . ........ ... „ „ 100 Stück ... ....... Minőség 500 grammonként. Szilva. .......... „ „ 85 „ .. __„ „ 85 „ ......................... Inclusive Sack, brutto für netto. Pflaumen Szerbiai, 1904. szokványminőség- ... serbische, 1904. Usance-Qualität... ... Qualität pr. 500 Gramm. „ „100 drbos... ______ „ 1( 0 Stück ... . .. 100 kg.-ént | ; „ „ 85 „ ................ „ „ 85 „ ....... . ' — ... |­18 50 •J2 50 37 — 15 - 20 50 36 ­19 — 23 50 38 - 15 50 21 — 37 —----­----­... _ _ ... ... . .. . ................ ingyen hordó . ... j Szilvaiz : Szlavóniai 1904 ______ _ ___ ... slavonisches 1904 ............... franco Fass, netto Tara B' Pflaumenmus Szerbiai. 1904... . ___ ... serbisches 1904 .....".... 27 — 24 — 28 — 25 ­----­----­................ ....... ... ... ­Luczerna magyar 1904. évi ............ Luzerner ungarische 1904. _ .... ... 100 kg.-ként Heremag Lóhere aprószemű 1904. évi. Rothklee kleinkörnig 1904. ....... Kleesaaten ... „ középszemű 1904. évi ... ... * mittelkörnig 1904 .............. „ nagyszemü 1904. évi. ... ... „ grobkörnig 1904. .. ... ... IV. Hajózási fuvardíj SÄÄIT'18 ~ Seh A fuvardíj ICK) kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze oet Díjtételek fillértől—fillérig : Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist 86 - 102 — 112 — 126 — d der vom 20. b rgefal enen Schltt gramm inclast 18 Heller höh 104 — 112 — 124 — 136 ­8 26. M&rz ■se. ve Transport ir. — ­................ Frachtsät ze von Heller ifffracht auf ör"ö Stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz um 16— iteuer und Assecuranz. — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár j Szentes 32—34 30—.32 24—26 j 22—24 20—22 40—44 Szeged Zenta 32—34 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.- Becskerek 50—54 32—36 A) Árutőzsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. Gsboitawe >näeki QdtVBÍClC. Preise netto Uw per 1Ü0 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. , Pränumerations-Preise * * jährlich: Loco Secretariat der Börse ...........K 24.— Ins Haus gestellt ..............................» 28.— Per Post .für Ungarn und Öster­reich ______________________» 32.— Für das Ausland _______________- » 44.— Einzelne Exemplare 20 H, Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától el vitetve K 24. Házhoz hordva ----------------------- » £8.-*­Postán küldve Magyarországon és Ausztriában-. - ...........__ » 32. — Külföldre . _................: ...................» 44. ­Egyes példány 20 f. XUI. évíölyam. Budapest, 1905. április 4. (kedd). 77. szám. Vízállás reggel 7 órakor ( , Wasserstand 7 Uhr Früh / ' ÓM !m Hőmérő reggel 7 órakor ) , , p „ Thermometer 7 Uhr Früh j 7 ....-------- -fr~- ---­Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77(, M Barometer um 7 Uhr Früh / m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents