A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, április-június (42. évfolyam, 75-145. szám)
1905-04-20 / 90. szám
BW A BUDAPESTI ARII- és ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántuli ár5?afcí alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ★* Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli medvékben termelt burgonya. •JC 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des inv Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete . geerntet wurde. ★» 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Un er „Oberungarische Oerste“ isi solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechs en Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TransdannMsche Gerste4* ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 ’ 74 .. 75 76 77 78 79 80 81 82 .Tiszavidéki ............ Theiss... ... ... .............. Fejérmegyei.. ... ... .. Com. Fejér ......................... >*- Pestvidéki ... ... ... Pester Boden........................ Bánsági.. ...................... Banater .................. 'Bácskai ........ ........ ..... Bácskaer... ... ........ ... ... Szerb ... ... ........ ... Serbischer.. ......................... Román.............. ....... ... Rumänischer .............. ... Bolgár... ... __ ... ... ... Bulgarischer... ... ... ... ...---------------— — ____-----18 — 18 15 18 20 18 15 18 15 18 — 18 15 18 35 18 30 18 30 18 15 18 35 18 45 18 35 18 35 18 10 18 40 18 55 18 50 18 50 18 35 18 65 18 55 18 45 18 45 18 30 17 80 18 65 18 55 18 60 18 50 17 90 18 65 18 55 18 50 18 60 18 80 18 75 18 65 18 75 18 70 18 55 18 85 18 70----------Rozs — Koftscn Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -— von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ... ... ... Prima ........ ................. ... Középminőségű ... ............. Mittel ................. ... ... ... 14 55 14 45 14 65 14 50 Zab — Hafer ___ ... ____ Elsőrendű . ........... ... ... Prima.. ... ... ... ... ... ... Középminőségü .. ... ... Mittel ____ . ... —. ... ... 14 60 14 40 15 — 14 60 rerl — Mais Magyai Magyai Román Szerb.. Cinqua Fehér. _ 15 40 15 65 15 60 15 80 Árpa — «erste... Takarmány, elsőrendű . _ Futter, Prima.............. „ másodrendű ... „ Sekunda ... ... *) j Sörfőzésre tiszavidéki _ Brauer, Theiss.. ... ... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar. ft. „ dunántuli ........ „ Transdanub__ ........ 14 60 14 35 15 — 14 60 Tens , ó .............. ... ... Ungar., alt ... ... ... . ... v. bolgár ... .... Rumän. o. bulgar........ . ... — ................. ... Serbisch .......... ... ... ... ntin ........ ....... Cinquantin ... ... ... ... ... _ ... ... . ... ... Weisser ... ... .............. cze — Reps ______ ______ minwaare. Káposztarepcze Réparepcze----------Köles — Hirse ... ____ ... b) Hafái tüdőre. Rep — Tér ... ... ... ... Rübsen .............. . ... ... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bin 1 Uhr Nachmittag» zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwis-chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Magy.tr Irnza — Ung. Welzen ........ ... 1905 április ...................--------------------ltuza — Weizen 99 99 99 »9 1905 április ... .............. 1905 május ... ... ... . 1905 október ................. 17 80 17 17 54 17 5 16 38 16 ä 4 .................. ........... ........ . . 17 56 16 34 17 58 16 38 18 - 17 V 16 55 17 68 16 46 17 70 16 48 Oktober ... .... ... 6 17 52 17 68 17 56 4 16 42 16 36 16 40 ............. . 1 17 70 17 76 17 66 17 70 ... ........ 16 44 ... _________ ____ _______ Rozs — stogr ,en 99 99 99 99 19^5 április 1905 május 1905 októbf April 14 60 14 62 ____ . 14 60 14 62 ______ 13 30 13 28 13 36 14 58 13 34 14 62 13 36 14 66 ... ... 13 34 13 36 14 66 13 34 14 70 13 36 _ _ ... _ _ _ . . _ .................... Mai. ... ... ... ... sr ................. Oktober ... ... ... ........ ........................................ Tengeri — Mais 99 99- - - - .... .. ... 1905 május 1905 julius 190r> aniriis 14 74 14 78 14 84 . 14 44 14 46 14 42 1 14 82 14 48 14 84 14 50 14 74 ... 14 42 14 14 74 14 42 14 76 14 44 ... ... ... Juli 4 46 ... ... ................... 40 14 42 ......................................... Zab — Hafer.. 1905 április 1905 május 1905 októb( April . ... 13 98 14 02 ... .............................................. 14 — 13 86 11 56 14 02 13 88 11 58 11 60 11 62 Mai 13 84 11 56 ........ 99 99 — — - —.............sr . ... ......... Oktober .............. 11 58 .. ____ ____________ ____ 11 58 11 62 ......................................... Káposztarepcze — Kohlreps .............. 1905 augusztus.............. August e) Határidőre. Feli 23 70 gekündigter 23 90 Waare vorg nondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar búza — Ung. Weizen ............ ... Tengeri — Mai» ......................... .............. — — - -........................ .......... Árpa — «erste Rozs - Roggen-----------------------------------Zab — Hafei d) Less r ___ ____ ________________ Káposztarepcze — Kohlreps .................. rámoló árfolyamok. — IAquidationskurse. • Magyar Auza — Ungarischer Weizen-----Rozs — Roggen ______ ........... .............. 14 56 Zab — Hafer _______ _______________ 14 — Káposztarepcze — Kohlreps ... — Preise netto Casse per 100 Kilo gramm. Stnia — Welzen ........ ... ... ... ... . Árak készpénzben 100 kilogrammonként. 17 70 Tengeri — Mais ... ... _______ _____ ** II. Burgonya, készárú. Árpa — «erste... ... ... ............- Kartoffeln,, effektive Waare. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische.. ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... ... Nyirségi — Nyirer ........ . .... ... ... Erdélyi — Siebenbürger .. ... ... ... ... Bánsági — Banater... ... ... Pesti — Pester ... ... ... ....................... ... Fehér — Weiss Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli Transdanubische.. ... ........ ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ... Nyirségi — Nyirer ... ... ... ........ ... ... ... Erdélyi — Siebenbürger .............. Bánsági — Banater ................... ... ........ Pesti — Pester ... ... ... ... ... .......... ucte. Fehér — Welss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 00—6 40 6 00—6 40 6 00—6 40 5 50—5 90 6 00—6 30 III. 7 80—8 20 7 80—8 20 7 80—8 20 7 20—7 60 7 80-8 20 különféle 7 70-8 10 7 70—8 10 7 80—8 20 7 70—8 10 7 80—8 20 terménye 5 00—5 20 4 80-5 00 5 00—5 20 4 60—5 00 5 00—5 20 7 00—7 50 7 00—7 50 7 00—7 50 6 80—7 30 7 00—7 40 7 00—7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00—7 50 Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, ne ni és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó 1()(| k w t franco Fass, netto Tara 100 tg l£ent Disznózsír... ... ... Schweinefett... Budapesti ............................ Vidéki ...... .......................... ........... Budaj Land? ester ... .................................... ett ................ ....... .............. — ...................... 139 140 —----------100 kg.-ként Szalonna.. ... ... ... Speck.. ... Magyar légenszáritott vidéki. Városi légenszáritott 4 drbos 3 „ Füstölt. ... ............................. . ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet ........ . ... .... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. ........ , 3 , . _ _ geräuchert ............................... ... ... .............................. 115 — 119 — 116 — 120 —----------... — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént Szilvas— .... Pflanmrn .............. Boszniai, 1904. szokványminőség _ bosnische, 1904. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos . .............. „ „ 100 Stück .............. » » 85 „ ... ......... •„ 85 „ .............. Szerbiai, 1904. szokványminőség.. ... serbische, 1904. Usance-Qualität... ... „ „ 100 drbos.................... „ „100 Stück ............ 85 „ .......... .... „ 85 „ ........ .... 18 - 21 50 36 — 14 50 20 — 34 19 — 22 50 37 — 15 — 20 50 35 —----------— .............. franco Fyaesns,hn°ertdto Tara 100 kS"ként Szilvaiz ... _______ Pflaumenmus. .. Szlavóniai 1904.............. . Szerbiai. 1904... ... ... ... . . ... ... slavonisches 1904 .... _________ . ... ... serbisches 1904 ... ... ... ... ... ... 27 — 24 — 28 — 25 ----------100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig : lleremag Kleesaaten... ... A fuvardíj 100 kilogra Luczerna magyar 1904. évi . ... Luzemer ungarische 1904. ... ... ... Lóhere aprószemű 1904. évi... ... Rothklee kleinkörnig 1904 ................. „ középszemű 1904. évi ........ „ mittelkörnig 1904. .............. „ nagyszemű 1904. évi .............. „ grobkörnig 1904. ... ... ... IV. Hajózási fuvardíj — S(h mmonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vei Győrbe a fuvardíjtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist. ifffracht auf Gr“ ■stehen sich per 100 Kilo der Frachtsatz am 16— 86 — 102 — 112 — 126 — d der vom 10. bi rgefal!enen Schlfl gramm inclus 18 Heller höh 104 — 112 — 124 — 136 s 15. April sse. ve Transport er. iteuer und Assecuranz. Frachtsät ze von Heller — bis Heller. Pancsova 32—34 Újvidék 30—32 Bezdán 24—26 Kalocsa 22—24 D.-Földvár 20—22 Szentes 40—44 Szeged 32—34 Zenta 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár 50—54 N.- Becskerek 32—36 A) Arúfözsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. G^bonailfiíllliek. —- , Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse .== === K 34«— Ins Haus gestellt-----------------------* 28.— Per Post für Ungarn und Österreich _________________— » S2.— Für das Ausland-_________— » 44.— Einzelne Exemplare 20 H. Előfizetési árak éYenklnt: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 24.— Házhoz hordva------------------------- » 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában---------------------» 32.— Külföldre --------------------------------» 44.— Egyes példány 20 f. XIiII. évfolyam. Budapest, 1905. április 20. (csütörtök). 90. szám. WUterung } ^p-schön Vízállás reggel 7 órakor 1 i 4.14. cl Was ser stand 7 Uhr Früh f Hőmérő reggel 7 órakor \ „ r Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7ßf. Barometer um 7 Uhr Früh / lm
