A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, április-június (42. évfolyam, 75-145. szám)
1905-04-05 / 78. szám
rr A BUDAPESTI ÁRU- És ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ^ 1. „Ti*zavid£ftLi bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejőrmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. * 3. „PeNtvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelieg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekke! szomszédos területeken termett. 4. ,.ßrtnNiin'i búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ö. ..Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. Jf) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a, Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőííiag;yai’orsziiK,i ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. Dunántúli Är$?a“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. ,,Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. •|C 1. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Roden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PilisSolt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . . „ . 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen du verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiete n geerntet wurde. if) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 2. Un er „Oberungarische Oerste“ isi solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechs en Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TransdanuhiNCbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ** Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SJebenbttrger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen S tiza — Weisen 73 74 | 75 76 11 78 79 80 81 82 ■ /Tiszavidéki _ ... ........ Theiss.-.............. ... ........ 1 — — J Fejérmegyei ........... ... Com. Fejér ................... ... j — — * ' Pestvidéki .................. Pester Boden. . ........ ; —; — I Bánsági... ... .... Banater ... ... .... _ ... ! — — Bácskai ........ ........ Bácskaer... ... ........ j — — Szerb ................... ... Serbischer. ... ... ... ... ... j -----— Román... ... .. ... Rumänischer ........... ... ! Bolgár... ... ... __ ... Bulgarischer ... . .......... — |-----1----------í i i j ____ ; 18 60 _ _ 18 75 18 60 18 55 18 55 18 40 18 75 18 75 18 70 18 70 18 55 18 95 _ _ ■ . 18 85 18 75 18 75 18 50 18 90 18 95 18 90 18 90 18 75 19 15 18 95 18 85 18 85 18 70 19 05 18 95 19 — 18 90 19 05 18 95 18 90 19 — 19 20 19 15 19 05 19 15 19 10 18 95 19 25 19 10-----.-----Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ............................. Származás, nem és m i n ö 8 é g Árfolyam — Kurs Bozs — Kössön Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von ! K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............ . .. Prima ...........„ ... ... KözéDminőséaü ... Mittel ................. ... ... 14 60 14 50 14 70 14 55 Elsőrendű. ........... Prima............................. . Középminőségü .................. Mittel................................... 14 60 14 40 15 - 14 60 Tengeri — Mais ............................ Magya Magyai Román Szerb Cinqua Fehér neu ........ ........ r., alt ............ ....... n. o. bulgar ............... ch ............................ antin ........................ er ....... .............. 15 60 16 10 15 80 16 20 , Takarmány, elsőrendű ....... Futter, Prima................. ... „ másodrendű _ „ Sekunda ........ ... Árpa — «erste ... ★)■' Sörfőzésre tiszavidéki ....... Brauer, Theiss........................ „ felsömagyar. ... „ Oberungar. ... „ dunántúli ..... „ Transdanub............... ! 14 60 14 35 15 — 14 60 r, ó ....................... Ungai v. bolgár ... .. ... Rumä ........... ... Serbis ntin ................ Cinqu . ... ......... ....... Weiss Repcze — Reps. - Terminwaare. Káposztarepcze Réparepcze----------Köles lllr.se ................ ... ... — — b) Haiái [•időre. ... ... . ... Rübsen .............................. Határidő Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um l Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalaoaonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zxoif>chenkurse Árfolyam — Kurs pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare magyar hnxa — Ung. Weiten ... 1905 április... ... ... April ................................. ................................................................................--------------------Baza Weizen 99 99 .............. ....... — 99 99 — ................................... 1905 április... .............. April............. .............. 1905 május ... ........ Mai ...................... .. ... 1905 október ................. Oktober .................. ... 18 20 18 28 18 16 ............. ................... 18 22 18 24 18 06 ...................... .................. 16 78 16 70 16 76 16 62 .............................. 18 16 18 06 16 64 18 18 18 08 16 66 18 36 18 38 18 30 ................................ ... 18 28 18 30 18 22 18 24 ............................. 16 78 16 80... ... ............................................... 18 30 18 22 16 76 18 32 18 24 16 78 Rozs — Stog^en ... - ... .............. 1905 április... ... ... ... 1905 május _ ... 1905 október. ............. April... .... ... ... ... Mai. 14 46 14 14 52 14 6 13 34 ........ 4 14 52 .., ............................. 0 ......................................... ........ 14 48 13 34 14 50 13 36 14 54 13 44 14 56 13 46 99 M .............. ..............~ )ktober ... .............. 13 46 13 44 13 46 ........................................ Tengrerf - itlals .............. « 99 ....... ............................ 99 » — - .......- --1905 május ... ... ... ... Mai .............. .............. 1905 julius .................. Juli .................... 1905 augusztus... ... ... August ......................... 14 90 14 84 ... ............ .............................. 14 60 14 52 14 58 14 52 ................... ... ... 14 84 14 50 14 86 14 52 15 - 14 98 ......................................................... 14 70 14 72 14 68 ......................................... 14 96 14 66 14 98 14 68 Zab — Haler ................... 1905 április 1905 május 1905 októbe .. ... ........ April... .......... .... Mai 13 84 13 90.................. . .................................... 13 86 11 86 13 88 11 88 13 90 11 92 13 92 11 94 Oktober ....................... 11 84 11 8 8 .. .............................................. 11 94 Káposztarepcze — Kohlreps 1905 augusztus .............. c) Határidőn 23 50 gekündigter 23 70 Vaare vorg S. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In efallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen ................. .................................................... | Tengeri — JM lais ........ ............ Árpa — Gerste Bnza — Weizen .. . Zab — Hafer.. ... .......................................... d) Leszámoló árfolyamok. — < Káposztarepcze — Kohlreps .............. Liquidationskurse. Magyar Ssnza — Ungarischer Weizen ..1 1 Rozs — Roggen .............. ................... 14 48 ... Zab — Hafer ... ... ... .............................. ■ " --- ’ ~ 13 86 Káposztarepcze — Kohlreps ................... Preist netto Casse per 100 Kilo gramm. Búza — Weizen Arak készpénzben 100 kilogrammonként. 18 16 Tengeri — Mais .. ... ......................... ........ ** II. Burgonya, készárú. Árpa — «erste ........ ... ... . — Kartoffeln, effektive Waare. Km béri táplálkozásra szolgál«» burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln | Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa j Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln »k. — Diverse Prod . Dunántúli — Transdanubische.. ... ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ............................. ... Erdélyi — Siebenbürger ........................ ... Bánsági — Banater ............. ... .. ... ....... Pesti — Pester ... ... ... ... ........................ ucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ... ... Erdélyi — Siebenbürger ... ... .. ... Bánsági — Banater... ... ... .... .. . ... Pesti — Pester ... ... ... ... ... ... ... .. K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 00—6 40 7 80—8 20 7 70-8 10 6 00—6 40 1 7 80—8 20 7 70—8 10 6 00—6 40 7 80—8 20 7 80—8 20 5 50—5 90 7 20—7 60 7 70—8 10 6 00—6 30 | 7 80-8 20 7 80—8 20 III. Különféle terménye 5 00-5 20 4 80-5 00 5 00—5 20 4 60—5 00 5 00—ö 20 7 00—7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 6 80-7 30 7 00—7 40 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00-7 50 7 00—7 50 =v Készáru — Effective fVittire Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések — Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare ingyen hordó im l™ ként »isznózsir. franco Fass, netto Tara . • Schweinefett ... Budapesti .............. ... ... ........ Budapester ........ ... .. ........ ... ... i Vidéki. ... ............ ... .............. Landfett.............. ... ... ... — 136 — 137 —-----— — _ , , , Szalonna. 100 kg.-keilt SpecJi Magyar légenszáritott vidéki... ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet ........ Városi légenszáritott 4 drbos............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig. 3 a i » f. sj =*= » n n | Füstölt. ... ... ............. ... ... ... geräuchert ....... ........................ ... ..................... . — 114 — 118 115 — 119 — ..............----------... ... ... ... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. j Szilva... Inclusive Sack, brutto für netto. (»flatum»*» Qualität pr. 500 Gramm. 100 kg.-ént ' .........- - - -----------------------------------------------------------------------------Boszniai, 1904. szokványminőség ... bosnische, 1904. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos ............... „ „ 100 Stück ... .. ... „ 85 „ ... — ... n „ 85 „ ... ... ... Szerbiai, 1904. szokványminősóg ....... serbische, 1904. Usance-Qualität........ „ „ 100 drbos.................... „ „100 Stück ............. . 85 „ ................... „ „ 85 „ ........ ... ........ ................... 18 50 22 50 37 — 15 — 20 50 36 19 — 23 50 38 - 15 50 21 — 37 — ..............................----------................... ingyen hordó ion kő--ként ‘ Szilvaiz .............. tranco Fass, netto Tara j Pflanmenmns. Szlavóniai 1904... ........ ... ... ........ slavonisches 1904 ... .............. Szerbiai 1904... .......................... serbisches . 1904 ... ... . ... ... ... 27 — 24 — 28 — 25 ----------Luczerna magyar 1904. évi . ... Luzerner ungarische 1904 .......... ... 100 k?-ként Heremag Lóhere aprószemű 1904. évi. .. .. Rothklee kleinkörnig 1904. ........ Kleesaaten ... „ középszemü 1904. évi ........ „ mittelkörnig 1904............... „ nagyszemfl 1904. évi ____ ... „ grobkörnig 1904. ... ........ IV. Hajózási fuvardíj “ «Ä 2$-“* — Sch A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze vei Díjtételek fillértől—fillérig: Győrbe a fuvardijtétel 16—18 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist /ifffracht *uf Gr“ stehen sich per 100 Kil der Frachtsatz um 16— 86 — 102 - 112 - 126 nd der vom 20. b: orgefallenen Schltt kjramm inclusi 18 Heller höht 104 — 112 — 124 — 136 — 8 25. Mán •ae. oe Transport, ir. iteuer und Assecuranz. Frachtsät ze von Heller — bis Heller. Pancsova Újvidék Bezdán 32—34 30—32 | 24—26 Kalocsa j D.-Földvár Szentes 22—24 í 20—22 40—44-------- ■ 1 -----1"................................ Szeged Zenta 32—34 j 32—34 Titel 30—32 Mitrovicz 44—46 Temesvár N.» Becskerek 50—54 32—36 r __ A) Arútözsde. — Waarenbörse. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. GallOII®IIBI*lfi®lu Getreide. Preise netto Cusse per 100 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: . Loco Secretariat der Börse ______ K 84.— Ins Haus gestellt.. __... ... ... » 28.— Per Post für Ungarn und Österreich .. __________... ... ... » S3.— Für das Ausland _____... ... ...» 44.— Einzelne Exemplare so H. Előfizetési árak óvenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve K 34. — Házhoz hordva... —----------- » 28.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában— — --■- — --- » $2.— Külföldre . — — — — — — » 44.— Egyes példány 20 f. XiiXI. évfolyam. Budapest, 1905. április 5. (szerda). 78. szám. ! borult—triib Witterung f vízállás reggel 7 órakor \ , ,n, c; Wasserstand 7 Uhr Früh ) "r /m Hőmérő reggel 7 órakor \ „ n. Tiiermometer 7 Uhr Früh / •* Légsülymérö reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / ’ m
