A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, január-március (42. évfolyam, 1-74. szám)
1905-01-04 / 3. szám
ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. A minőségi sály hektoliterenként kilogrammokban — Qualit-St-sgeuncht per Hektoliter in Kilogrammen a Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ß . Tiszavidéki ........Theiss.. ..................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ ; Pestvidéki ........Pester Boden............ Bánsági ............. Banater ................... ' Bácskai ..............Bácskaer..................... Boleár ......................Bulgarischer ... __------------------------------19 95 ____ 20 15 19 95 19 95 19 95 19 75 20 15 20 15 20 15 20 15 19 95 20 35 20 15 20 05 20 05 19 85 20 25 20 35 20 25 20 25 20 15 20 55 20 25 20 15 20 15 20 15 20 45 20 35 20 35 20 35 20 35 20 25 20 25 20 35 20 65 20 55 20 45 20 55 20 65 20 35 20 85 20 65----------Rozs — Roggen ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................... . Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól-w»| K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű ................... Prima... —.................... Középminöségü.............. Mittel... .......-.............. 15 05 14 85 15 35 15 05 Elsőrendű .............. Prima............ ... ... Középminőségfi ___ Mittel.............. ....... 14 10 13 80 14 60 14 10 Tengeri — Mais _...__ _ Magyar ................... Ungar. Román v. bolgár _ Rumän. Szerb ............. ........ Serbiseh Cinquantin ... ____ Cinquan Fehér... .................. Weisser .................. 15 70 16 — Árpa — Gerste ................... *) / Takarmány, elsőrendű — f utter, Prima ......... , másodrendű _ „ Sekunda....... Sörfőzésre, tisaavidéki — Brauer, Theiss ......... „ felsőmagyar. — „ Obernngar— ' „ dunántúli- ... „ Transdanub.. 14 40 14 20 14 80 14 40 0. bulg ........ tin .............. Repcze — Reps ................... Terminwaare. Käposztarepcze ........ Kohireps_ _______ Réparepcze ............. Rübsen...................----------Köles — Uirse .................. b) täridö r*e. — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb 6« legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den Wichsten und nitárigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischankurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Ohr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kura április ... ... Ap péra - Geld iro - Waare pénz • Geld tru - IVaare Magyar bnza — Ung. Weizen 1905 ril ................... ___ mmm __ ___ ___ ___ ___ _---------------— — Bnza — Weizen ... ... ... _. Y 99 W .......- —............ V 1? --— —............. 1905 április ........ April............ ... 1905 május ........ Mai...................... 1905 október ....... Oktober.......... 20 12 20 04 20 16 20 — ____... 19 94 19 96 20 04 ......................... 17 46 17 44 17 52 17 42 ............. 20 - 19 84 17 42 20 02 1 19 88 17 44 •20 20 20 14 ........................................ 17 50 17 48 17 54" 17 52 7. ’7. 20 14 17 50 20 16 17 62 Äozs — fftogrgren _____________ 99 -- --------------1905 április ......... April... .............. 1905 október ....... Oktober ... ... .. 15 64 15 60 15 70 15 62 ____... 15 62 15 64 1 15 72 15 74 15 66 15 68 .................. 15 68 15 70 Tengeri — Mais 99 99 99 99 99 1905 május _ ... Ma 1905 julins ........ Jul i .................... i ........ 14 98 15 04 14 84 ......................... 14 84 14 86 1 15 08 15 10 15 04 ............................ 15 02 15 04 — ___... .... _ ... _... ...____ _ _ ___ ___ _ ___... .... __ ... — ____...__ _ — — ... — ... —---------------------. Sah — fifatfer .............................. *4 «9 ------------- -- -1905 április _... April.................... 1905 október ....... Oktober .............. 14 24 14 26... .. ......................... 14 24 14 26 14 26 14 28 ............. .............................. 14 26 14 28 B&áposztarepcze — Rlohlreps c) Ha 1905 augusztus _ August—............. itáródőre. Felmondott árakban előfordult kötéseb. — Terminwar 22 40 ire. In <7 22 60 ekündigte r Waare vorgefallene Schlüsse. "" SJagyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ......................... — — .......- -...............— irpa — berste ......................... — —---------------------Rozs — tiogsen - ... ... ... ... ■ d) Zab — Haler ...............................| Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohireps ____ e. —....................... ............. Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----Sl«*s — Rohqm ...........- .......................-----2ab — Hafer ... .................. ..................-----Susa — Weisere ........... ................. . . „ Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként ** II. Tengeri — Mais ............. ......................... Burgonya, készárú. — Kartol) ''ein, effective V trpa — Serste ........ ..............................-----ftáp.-ftepcxe — Kohireps ... .............. Taave. Preise netto Casse per IOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló bársonya Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberung ........ Nyirségi — Nyirer.. ........................... Erdélyi — Siebenbürger ... ... ... ... Bánsági — Banater ... ... ... ... ... Pesti — Pester ____ ____ ... -----I Ft-hér—We es Rózsa—Kosa. Sárga—GMb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya ic. — Diverse Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberung ........ Nyirségi — Nyirer ............................ Erdélyi — Siebenbürger ................... Bánsági — Banater ........................ Pesti — Pester................. ............. _ Producte. Fehér—Weisa Rózsa—Rosa Sárga—G lb 5 20—5 60 5 20 -5 60 5 30-5 70 5 20-5 60 ő 30—5 70 £1. Mállói 7 20-7 70 7 20—7 70 7 30—7 80 7 20-7 tO 7 20-7 70 iféle tei 7 40—7 90 7 40—7 90 7 60—8 10 7 40—7 90 7 40—7 90 rményel 5 00-5 20 4 8C-5 00 5 00—5 20 5 00—5 20 5 00—5 20 7 20—7 70 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 40-7 80 7 40-7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 Sí éti alá r u — Effeotive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voroefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKura Üiírmiüh. n a m és minftséf! Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse péni-ßeU (iruProvenienz, Gattung und Qualität pénz - Geld áru - Waare , ingyen hordó A franco Kasa, netto Tara 1 100 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett ... Budapesti .................................. Budapester ............................. ............................ 126 — 127 — ___- ' — ? \ 100 kg.-ként Szalonna._ ... ._ Spécii ................... Magyar légenszáritott vidéki _ Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetroek. 4 stückig n j) 3 » n n ^ rt Füstölt . ........................... geräuchert .............................. —------—.......... 101 — 104 — 102 — 105 — ... ...------... — —-----— ...........Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súl> helyett. Minőség \ 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für i netto, pr. 500 Gramm \ 100 kg.-ként Sfsiäva ................... Pflaniaen .............. Boszniai, 1904. évi sKokv.-mmöség— bosnische, 1904. Uflance-Qualität - » , „ 100 drbos ____ , * 100 Stück — n n n 85 r ----- rt rt $5 . .Szerbiai, 1904. szokványmin.-., serbische, 1904. Üsance-Qualit. „ * 100 drbos ......... » „ 100 Stíick----85 .............. . . 85 ............ —......................... 15 50 23 - 41 - 12 50 20 — 38 — 16 — 24 — 42 — 13 — 20 50 39 — ........................—----------■ .............— lingyen hordó fran<£p Fass, netto Tara »00 kg.-ként Szilvaiz ____... PflanmemTOMS — Szlavóniai ............................... slavonisches 1904 ............ ... Szerbiai ................................... serbisches 1904 .................— .............................. 25 — 22 50 25 50 23 60 ...--------- ... ...----------10») kg.-ként \ A fuvar ffleremag .............. Mieesaaten _ _ äij 100 kilogrammonké Luczorna magyar 1904. évi _ Luzerner Ungarische 1904. _ Lóhere aprószemü 1904. évi _ Rothklee kleinkörnig 1904___ n középszemfi 1904. évi .. „ mittelkömig 1904. _ j „ nagyszemü 1904. évi _ „ grobkörnig 1904.. _ VI. Hajózási fuvardij. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 18—20 fillérrel magasabb. — Nach Q%- Schifffra sätze verstehen sich tőr isi der Frachtsa 86 — 110 — 130 — 140 — cht. •per 100 Kt tz utn 18104 — 124 — 138 — 160 — loaramm -20 Heller iclusive Transportste hoher. uer und A ssecuranz.-------------Panesovf* \— \ Újvidék — | Bezriio — íalocsa - O.-Földvár — Szentes — Szeged — Zenta — j Titel — Vlitrovicz — j Temesvár — j'I.-Becskerek — A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemíiek. — Getreide. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. a) Készárú. — JEffectíve Waare. Preise netto Casse per 100 Kü&gramm. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 24.— Házhoz hordva. . . „ 28.— Postán küldve Magyar- országon és Ausztriában ...................„ 32.— Külföldre ....................... 44.— Kgyes példány 20 f. XL1L évfolyam. Budapest, 1905. január 4. (szerda). 3. szám. Időjárás t _schön Witterung / szep 8Cüon Vízállás reggel 7 órakor \ , ,„Qa Wasserstand 7 Uhr Früh / + ld- » HőmérO reggel 7 órakor V „ ,, „ Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérft reggel 7 órakor \ 77„ )n, Barometer um 7 Uhr Früh | a ** A BUDAPEST'! Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse................... K 24.— Ins Haus gestellt . . „ 28.— Per Post für Ungarn und Oesterreich ..........................n 32.— Für das Ausland . . „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. 1. MTf»«»vld#kl busa** alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-\N agy Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel asomszédc a területeken termett. 2. »Fejjérm*|jel bnza*4 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Állagának s mely a n ezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAns&tri busa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BAcsfeai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2 „FelsőmagyarorszAuf Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármefTvében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „DnriAntölI Hrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Ít Burgonya. „DuttoJitúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna. Gömör. Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termek burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi horgonya“ alatt értetik a Király hágón túli megyékben termelt burgonya. Jf 1. Unter „Tbeissrwelzen** ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des ia den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar* gebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. Unter „Tbeissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitt# der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und weicht im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleieher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod. Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter ,Jiyirer Kartoffel»“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffefci“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebanbßrger Kartoffel^“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen.
