A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, január-március (42. évfolyam, 1-74. szám)
1905-01-03 / 2. szám
ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE hivatalos Árjegyző lapja. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht ver Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weisen 73 7A 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ____Theiss...............*.......... Ék Fejérmegyei... ... Com. Fejér ... ........ i«jPestvidéki Poster Rorion--------------------____ 20 05 20 05 20 05 20 25 20 25 20 25 20 25 20 15 20 15 20 45 20 35 20 35 20 35 20 25 20 25 20 55 20 45 20 45 20 45 20 35 20 35 20 75 20 65 20 55 20 75 20 45 20 95 20 75------,-----............. Banator ............. ... lnHkaí ............. Bácskaer...........__ ... —. —V — S4b UmU — 20 05 20 25 19 85 20 25 20 05 20 45 19 95 20 35 20 25 20 65 20 25 20 45 20 45 20 65 jmBH. ... ... Rumänischer .. ... ... ... ... ........Bulgarischer ... .. ... _------*+ —-----_----------„ — —--------------------------- —----------Származás, n é m és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Mater ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von. K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis ifiHtM — fiossen Elsőrendű ................... Prima.............................. Közép minőségű _ _____ Mittel...........-.............. 15 10 14 90 15 40 15 10 Elsőrendű .............. Prima......................... Középminőségii ........ Mittel............. ....... 14 10 13 80 14 60 14 10 Tengeri — Mais .................. 15 75 16 05 Magyar Román Szerb . Cinquan Fehér... Ungar. Rnmän. Serbiseh Cinquan Weisser Hirpa — Gerste .................... *) / Takarmány, elsőrendű _l'utter, Príma ........... „ másodrendű _ „ Sekunda....... {Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss ........ „ felsőmagyar. ... „ Oberungar.... ' * dunántúli.. .. , Transdanub.. 14 40 14 30 14 80 14 40 v. bolgár _ tin .............. o. bulg ........ tin .............. Repcze — Reps .................. Terminwaare. KáposztarepcZe ........ Kohlreps.................... Réparepcze.. ........... Rübsen ....................----------■ Köles — Hirse.. __________ b) Ma taeädö i*e. — Határidő — Termin i Délután! 1 óráig a legmagasabb ót legalacsonyabb ■ árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und. niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Ztrischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tözadef nap délutánján a legmagasabb éa leg- alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolgt der am Nachmittage des letzten Börsetages tu den "höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zmschenkurse Árfolyam — Kurt pénz - (teld ára - Waare pénz - Geld áru - Wnttre Magyar bnza — Ung. Weizen 1905 április ........ April.................. _ ___ ___ ____ _ _ _ ___-----— — j-----— — Bnza — Weizen 1905 április ........ April.................. 1905 május _.__ Mai...................... 1905 október ....... Oktober .............. 20 30 17 56 20 22 20 24 ......................... 20 22 20 06 17 52 20 24 20 08 17 56 20 34 20 40 ........................................... 20 36 20 38 —- — _—__ 17 60 ... ............................... Sioxs — Roggen « n 1905 április ......... 1905 október ....... C ^pril .................. 15 76 15 78 15 74 — — 15 72 15 74 ............................... ..... — -...................-----II ktober ............. Tengeri — Mais wL IP ” w 1905 máins Mai 15 14 15 12 15 16 15 08 15 10 15 16 15 18 ................................... ........ 15 16 15 18 1905 julius ........ Ju | Zab — MXafer ________________ IE « M --—- ................ 1905 április— ... April ................... 1905 október ....... Oktober ............. 14 32 14 34... . .................. ....... 12 44 12 46 ......................................... 14 28 12 42 14 30 12 44 ... ... ... ......................... ......................... _ _-----Bttüáposztareacze — Mohlrens 1905 auffnsztns _ Auemst, ar 22 40 22 60 c) Határidő*»«,, Felmondott árukban előfordult kötések. — Termínw ire. In gekündigter Waare vor gefallene Schlüsse. uaza — S’ns. Weizen .......................................... Tengeri — Mais ---------------- í ... ... ............................ Árpa — «erste _ ..................... ........................................ 1 Rozs — Roggen ...................... d) Zab — Haler ..............................j .........................-.............. Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps .. ... e. I aasry*r í»ní.t — Ungarischer Weizen-----BSoss — Kcggen ..........................................-----£ato — Hafer ................. ..._______-----| Suata — íSetjEen ... ... ............. ._ Arak készpénzben 100 kilogrammonként .. .. ** II. Yengeri — (Hass ...........................-............ Burgonya, készárú. — Kartofj 'rein, effektive V ärpa — Gerste ....................................... — — ftä)s.>Repcze — Kohtreps................ Taare. Preise netto Casse per lOO Kilogramm. Emberi • táplálkozásra szolgáló bársonya Fí-hér—We ss Rózsa—Rosa Sárga—Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya k. — Diverse Fehér 5 oc 4 8C 5 0C 5 00 — Weiss Rózsa—Rosa Sárga—G lb Dunántúli — Transdanubisohe ....... Felsőmagyarországi — Oberung... .. Nyirségi — Nyirer ____... ... ... .. Erdélyi — Siebenbiirger ... ............. BAnsáp-i — Banater I 5 20—5 60 5 20-5 60 5 30-5 70 5 20-5 60 5 30—5 70 | II. tCiiiün 7 20—7 70 7 20—7 70 7 30—7 80 7 20-7 eo 7 20—7 70 7 40—7 90 7 40—7 90 7 60—8 10 7 40—7 90 7 4-0—7 90 Dunántúli — Transdanubisohe ........ Felsőmagyarországi — Oberung ........ Nyirségi — Nyirer ............................. Erdélyi — Siebenbürger _______ Bánsági — Banater 1-5 20 -5 00 —5 20 —5 20 7 20—7 70 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 40-7 80 7 40-7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 Pesti — Pester Pesti — Pest Product £r 5 00—5 20 féle terményei e. fi &és*3áru — Effeotive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Lesiamet» árfolyam InquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz-Seid |áru- W*ar. ingyen hordó Hl franco Kasa, netto Tara 100 kg.-ként Disznózsír ___... Schweinefett ... Buda]; Vidék Budapester ............................................................... Landfett... ... ... ___..._____ ___ ......................... 127 — 128 — 1 z- — i ..........................................— .................... ___ . \ 100 kg.-ként Szalonna... ... ._ Spécii .................. ... .. Magyar légenszáritott vidéki ___ Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 atückíg a Q y> J» ° Ti — rt n ° n Füstölt _____________________________________ geräuchert ................................................................-----------------------~ .............. 103 - 105 — 104 — 106 —--------------~ — ..............-............. yütt, göngysúly lelyett. Minőség «in*/ grammonként. Inolbaive Sack, bruttó für \ netto, Qualität pr. 500 Gramm ^ 100 ky.-ként SsIJYa ... .............................. Pflaonem .............................. Boszniai, 1904. évi szekv.-minőség— bosnische, 1904. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos ______ „ „ 100 Stück ___ » n n n ----------- n w n .Szerbiai, 1904. szokványmin.-.. serbische, 1904. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos... ... * „ 100 Stück. — 85 ...................................................... , 85 . . ... 15 50 23 — 41 — 12 50 20 — 38 16 24 — 42 — 13 — 20 50 39 ___ ___ — — .............— ..........— — — iíngyen hordó franco Fa»«, netto Tara 1,0í) kg.-ként ftzllvaiz ............. Pflanmenmn« _ Szlávi Szerbi )niái .......................... slavonisches 1904 serbisches 1904 — 25 — 22 50 25 50 23 50 ...............— - -----___ ___ — ai ........ ........................ __________________ — ___— — — ... ___ 100 kg.-ként i \ A fuvar! Hereaiag .............. j&leesaaten ___ lij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1904. évi ___ Luzerner Ungarische 1904.___ Lóhere aprószemü 1904. évi ___ Rotliklee kleinkörnig 1904______ „ középszemü 1904. évi .. „ mittelkömig 1904. ___ „ nagyszemü 1904. évi... „ grobkörnig 1904» ___ VI. Hajózási fuvardíj. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 18—20 fillérrel magasabb. — Nach 0%- Schiff fra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa 86 — 110 — 130 — 140 — cflt. ver 100 Ki tz um 18— 104 — 124 — 138 — 160 — logramm i -20 Heller uer und A xsecuranz. ...-------------------- —----------— ..............— nclusive Transportste höher. i’ancsova v— Újvidék — Sezdin — Kalocsa — D.-Földvár — Szentes — Szeged — Zenta — Titel Vlitrovicr, — — f v.-Btwikeroii — ■ÍJ- -1'!! I - ................................................................................. ..I. ■Ili—- ................................. . .. --------------------------- . . ........................... .............................. , . ... ........................... I ... -—............................. ... - .. ' - ■■ " 111 - 1 11 - ................................... ... ■ . ... -■ A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. / .Irak készpénzben 100 kilogrammonként. a) Készárú. — JE'ffective Waare. Prtite netto Casw per 1Ó0 Kilogramm. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Előfizetési árak évenk int: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 24 Házhoz hordVn. . . „ 28.Poetán küldve Magyar- országon és Ausztriában ..................„ 32.Külföldre ..................„ 44.Kgyes példány 20 f. XIII. évfolyam. Budapest, 1905. január 3. (kedd). 2. szám. SiÄg } boralt-trüb Vízállás reggel 7 órakor \ , 1U.„ Wasserstand 7 Uhr Früh / “r IiU * Hőmérő reggel 7 órakor \ 7 ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlyméré reggel 7 órakor \ 77q M Barometer um 7 Uhr Früh ) m A BUDAPESTI Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 24.— Ins Haus gestellt . . „ 28.— Per Post für Ungarn und Oesterreich ......................n 32.— Für das Ausland . . „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. 1. „71iii»v fkl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint -Iá .Srolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel 1 szomszédos területek»» 'ermett. 2. „1 »j érm«g7«l bnza“ alatt oly buia értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák ülagának s m. a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pe»t'vl«»éfci tin»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a bial, po - váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos |er<Ueteken terme4. „Bftnsi • íaw alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagt nely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Báeikii baia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételi)' érméit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4Q 1. „Tiszt rl«l> u* fi *p»’ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által ha : részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FelsAmaffyu nAgi 4rpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben fa Nógrád vármegyében, tar hascunemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „DinámaU ÄTjia“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esziergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gö-nír, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, H*ves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békéa Cs ’tkd. Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Enlélyi burgonya“ alatt értetik a Kir^tyRágónóiii megyékben termelt burgonya. Jf. 1. Unter „Tbeisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Imitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Wetzen Com. Fej«r“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Imitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen N.chbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Wetzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte les im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht ind welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in len Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- Gebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■¥•) 1. Unter „Thetssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste Gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen: welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehe!^ welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bere" geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln" sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln" sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves and Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SieNuibŰrger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királvháeó geernteten Kartoffeln zu verstehen.
