A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, január-március (42. évfolyam, 1-74. szám)
1905-01-13 / 10. szám
ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeuneht per Hektoliter in Kilogrammen 1 Buza — Weisen 73 7-4 75 76 11 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ........Theiss.. .......... I Fejérmegyei _ ... Com. Fejér .............. x Pestvidéki ........Pester Boden............... 1 Bánsági . ............. Banater .............. ... Bácskai _ _ _ Bácskaer_ ..._ _ Szerb .........................Serbischer................... Román ........... ... ... Rumänischer „ ... Bolgár.......................Bulgarischer.............. |---------------1 ____-~l----------19 30 ____ 19 50 19 30 19 30 19 30 19 10 19 50 18 40 19 50 19 50 19 50 19 30 19 70 18 50 19 50 19 40 19 40 19 20 19 60 19 70 19 6) 19 60 19 50 19 90 19 60 19 50 19 50 19 50 19 80 19 70 Í9 70 19 70 19 70 19 60 19 60 19 70 20 19 90 19 80 19 90 20 - 19 70 20 20 20 ---------Közs — Roggen ... ... ......... Származas, netn es minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tOl - von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű Középminő» Príma. Mittel 14 55 14 35 14 85 14 60 Elsőrendű .............. Prima... .................... Középminöségü ........ Mittel......................... 13 85 13 55 14 40 13 85 sgű .............. Tengeri — Mais ............. ... Magyar .................. Ungar. Román v. bolgár ... RumänSzerb......................... Serbiseh Cinquantin .............. Cinquan Fehér... — .............. Weisser 15 40 15 60 Árpa — «erst© ............ ... *) / Takarmány, elsőrendű ._ í utter, Príma ......... „ másodrendű _ „ Sekunda....... Sörfőzésre, tiszavidéki — Brauer, Theiss......... „ felsőmagyar. _ „ Oberungar__ ' , dunántull.. .. _ Transdanub.. 14 25 14 05 14 65 i4 25 o. bulg ....... ;in ............. Repcze — Rep« ........ ....... Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohl Réparepcze .............. Rübs< 'eps...- •:----------Kiäles — Hirse..' ............. ... b) Ha tárédft pe. — m Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags tu den höchsten und niedrigsten Kursen tor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 árakor Schluss um 1 ühr Az előző íozaáet nap délutánján a legmagasabb áa legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nőikül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kur» pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld áru - Waare Magyar bnza — tag. Weizen 1905 április ... .. April ................... ...............................................................------|-----_____ _ _ ________ ..._----------Braza — Weizen « n ...........-............... « "1 ......................... 1905 április ......... April .. .............. 1905 május ........ Mai. ................... 1905 október ....... Oktober .............. 19 36 19 32 19 ?2 19 42 19 46 .. 19 22 19 34 19 30 ................... 17 08 17 12 17 06 17 14 17 10... 19 44 19 28 i 17 10 19 46 19 30 i 17 12 | 19 60 19 58 19 62 19 48 19 50 ........ 19 40 19 32 19 34 .............................. 17 18 17 16 17 20 17 12 ................... 19 50 19 34 17 14 19 52 19 36 : 17 16 Hozs — Koggen ....... « ii ........................... 1905 április......... April. .................. 1905 október ....... Oktober .............. 15 30 15 26 15 36 15 34 .. ............ 15 32 15 34 i 15 40 15 42 15 36 ... ......................... 15 34 15 36 Tengeri — Mais >* ** W *» i» 1905 május _ .. Mai ... ............. 1905 julius ........ Juli ___...___ 14 84 14 92 14 88 14 78 14 80 14 72 14 86 14 68 14 »8 14 70 14 86 14 88 14 68 ... ... ............— — — — — — — — .......- — Za8» — üaíer ............ « M .... ......................... 1905 április ... ... April.......................... 1905 október ....... Oktober .................. 14 — 13 98...................................................... 14 — 14 04 14 04 14 06... ... ... .............................. 14 06 14 08 J Maposztareiicz« — üohlreps c) Ha 1905 augusztus _ August— .............. ifáridöre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwai 22 20 ire. In ji 22 40 elcündigte r Waare vorgefallene Schlüsse. — —“ Magyar baza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ... ... ............ — — — ...............................irpa — üierste . ....................... — — — ........................ ; Koz» — ttoggen Zab — Mater Leszámoló m —- Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohireps ...... e. \d) árfolyamok ftlagyar imza — Ungarischer Weizen-------Stoxs — Rosszén .................. ..........................- — 2a» — Hafer ..................................... .........................-------Suaea — ^feiscas« .................. .... ... Árak készpénzben 100 kilogrammonként ** II. Tengeri — Siäaäs ....................... . .............Burgonya, készárú. — Kartofj ein, ejfective V As*#a — iierst« ................ ...... ... . . — — &á(i^*Repcze — KohSrep«.. .................. ... Preise netto Casse per lOl ) Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberung ____ Nyirségi — Nyirer................. . ........ Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ......................... Pesti — Pester.................................... I F^hér—We ss Rózsa— Rosai Sárga—Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya k., — Diverse Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberung ........ Nyirségi — Nyirer.............................. Erdélyi — Siebt/nbürger .................. Bánsági — Banater ........................ Pesti — Pester.................................... Producte. Feti ér — Weiss Rózsa— Rosa Sárga—G 1b 5 iO—5 60 5 20 -5 60 5 30-5 70 5 20-5 60 5 30—5 70 II. Miliőn 7 20—7 70 7 20—7 70 7 30—7 80 7 20-7 t.O 7 20-7 70 fé!e 3ei 7 40—7 90 7 40—7 90 7 60—8 10 7 40—7 90 7 40-7 90 5 00-5 20 4 80-5 00 5 00—5 20 5 00—5 20 5 00—5 20 7 20—7 70 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 40-7 80 ? 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40-7 80 Kés *?á s*u — Effe otive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámold árfolyam Liquidationtt- j Kurs \ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pó nz - Oeld |4ru - W*are pénz - Oeld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 100 kg.-ként £>isznózsir ....... Schweinefett ... Budapesti ...................................— _ Budapester.................................... Vidéki .............. ................... Landfett............................................... .................................... 123 — 124 — 100 k".-ként Szalonna... ....... Speek .................. Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetroek. 4 stückig » n 3 „ .. , „3, Füstölt ................... .............. geräuchert ............................. z ~ : E E E 101 103 — 102 — 104 —-------— — Z ákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inelusive Sack, brutto für ! netto, Qualität pr. 500 Gramm j 100 kg.-ként Sálivá ........................ Paanmen ____ ... Boszniai, 1904. évi szokv.-minőség— bosnische, 1904. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos.... „ n 100 Stück — n *). 1» 85 J» ------ 7) » 85 n --.Szerbiai, 1904. szokványmin.—, serbische, 1904. Üsance-Qualit. „ „ 100 drbos ........... „ „ 100 Stück. ... * 85 ........... „ 85 , . ...- ................................ 15 75 23 - 39 SO 13 50 20 50 37 50 16 25 Qi _ 40 50 14 — 21 — 38 — — ......................... — _-----..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 100 kg.-ként Szilvaiz ............ S*flaun»eniwi»s — Szlavóniai ................................. slavonisches 1904 ................... Szerbiai ____ ._. .................... serbisches 1904 .................. .............................. 25 75 22 50 26 — 23 50 ::::....:.:-----— — ... ... j 100 kg.-ként A fuvar Hertnsag .............. Mleesaaten ....... dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1904. évi _ Luzerner ungarische 1904. ... Lóhere aprószemü 1904. évi _ Rothklee kleinkörnig 1904._ „ középszemü 1904. évi .. , mittelkörnig 1904. ... „ nagyszemü 1904. évi... , grobkörnig 1904., ... VI. Hajózási fuvardij. nt a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Frach fayőrbe a fuvardíjtétel 18—20 fillérrel magasabb. — Nach G-i-- Schifffra Sätze verstehen sich /őr ist der Frachtsa 86 — 110 — 130 — 140 — cht. ver 100 K tz um 18104 — 124 — 138 — 160 — loyramm -20 Udler nclusive Transportste höher. ■wer und A ssecuranz. j-J Pancsov» — Újvidék — 3ezdán — | Kalocsa — ] D.-Földvár — Szentes — Szeged — Zenta — Titel — \litrovicz — j Wies vár — i.-Becs kerek — AJ iírátőzsfle. — Waarenbörse. I. Gabünaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. rz) KcS^árÚi — EffectivB W(Ifit'ß. Preise netto Casse per 10ff Kilogramm, AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Előfizetési árak évenfc int: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 24 — Házhoz hordva. . . „ 28 — Postán küldve Magyar- országon és Ausztriában ...................... 32.— Külföldre...................„ 44.— Egyes példány 20 f. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. január 13. (péntek). 10. szám. Witterang } borult_triib Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstand 7 Uhr Früh f + Hőmérő reggel 7 órakor \ . „ po Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérö reggel 7 órakor \ 7(tQ m Barometer um 7 Uhr Früh J m A BUDAPESTI Pränumerations-Preise 1 jährlich: Loco Secretariat der Börse ...................K 24.— Ins Hau« gestellt . . „ 28.-— Per Post für Ungarn und Oesterreich ....................n 32.— Für das Ausland . . „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. 1. „Tiszavidéki bnxa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel •somszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyel bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Peatvldékd bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázl éa Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAnsAgi bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BAcNbai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •f() 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2 „FelsÄmagyarorszÄgri Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dun Antall Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Király hágóntúli megyékben termelt burgonya. ■¥ 1. Unter „Theisswelzen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nnchbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „BanaterWeizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> 1. Unter „Theimsgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dein durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des ‘Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleieher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die ir. den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bere^ geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodroj.', Békés, Csongrád, Arad, Torontál{ Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Sielnwibürger Kartoffeln14 sind die in den Comitaten jenseits des KinUxhájcó geernteten Kartoffeln zu verstehen.
