A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, január-március (42. évfolyam, 1-74. szám)
1905-01-12 / 9. szám
ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. * A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitäts gewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ........Theiss....................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Pestvidéki ........Pester Boden............... Bánsági ..............Banator ..................... ‘ Bácskai ..............Bácskaer..................... Szerb ........................Serbischer................... Bolgár ......................Bulgarischer...............--------------------_. _-----i _ | _ 19 50 j 19 70 19 50 19 50 19 50 19 30 19 70 19 70 19 70 19 70 19 50 19 90 19 70 19 60 19 60 19 40 19 80 18 80 19 90 19 80 19 80 19 70 20 10 18 90 19 80 19 70 19 70 19 70 20 - 19 90 19 90 19 90 19 90 19 80 19 80 19 90 20 20 20 10 20 - 20 10 20 20 19 90 20 40 20 20----------Származás, nem és minőség Árfolyam—Kurs Zab — BEaler ................... | Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität von K-ig -bü K-tÓI -von K-ig - bis Rozs — Roggen .................... Elsőrendű ................... Prima.............................. Középminőségű.............. Mittel .............................. 14 65 14 45 14 95 14 70 Elsőrendű .............. Prima......................... Középminőségű ........ Mittel......................... 13 85 13 55 14 40 13 85 Tengeri — asais ............. ... I Magyar Román Szerb .. Cinquan Fehér... Ungar. Rumän. Serbisch Cinquan Weisser 15 55 15 75 Árpa — Cierste ......... _ ... *> i Takarmány, elsőrendű _B utter, Prima ... __ * másodrendű _ „ Sekunda........ Sörfőzésre, tiszavidéki Brauer, Theiss......... „ felsőmagyar. _ „ Oberen gar__ ' , dunántuli........... , Transdanub. _ 14 25 14 05 14 65 i4 25 v. bolgár _ tin ............. o. bnlg ........ tin .............. Repcze — Reps .................. Terminwaare. Käposztarepcze......... Kohlrep Réparepcze .............. Rübsen----------Moles — ilirs«.. ................... b) SS® társdö re. — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu fon höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztoischenkvrse Zárlat ! órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján te legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages tu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kun pénz - Geld iru - Waare péni - Geld áru - Waare Magyar bnza — Ung-. Weisen 1905 április ........ April...................--------------_ ...._ ________ _____ _ _ _--------------Buza — Weizen .................. V ** -----------------** ------------- ---— 1905 április......... April . .............. 1905 május ........... Mai....................... 1905 október.. _ Oktober...........__ 19 60 19 56 19 70 19 60 .............. 19 50 19 48... ................. ........................17 24 17 26 17 18 .............. 19 60 ! 19 44 ! 17 18 19 62 i 19 46 17 20 j 19 68 19 66 19 70 19 56 19 60 ........ 19 42 19 44... ......................_ ._ ........ 17 24 17 26 17 22 .................... ..... ... 19 58 19 42 17 22 19 60 19 44 17 24 Eozs — Rosrgren ......................... M — — ...............— 1905 április ... ... April ................... 1905 október ....... Oktober ........ ... 15 46 15 48 15 40 15 42 ........ 14 06 14 08 13 96 ........................ 15 42 1 14 — 1 15 44 14 02 15 42 15 40 15 44 15 38 ............ ... 14 13 96 .............................................. 15 38 14 15 40 14 02 Tengeri — Mais ......................... >1 M ................................ » w ................................. W « ................................. 1905 május ........... Mai ... .............. 1905 julius ........ Juli ................... 14 38 14 98 14 86 14 92 ... ____ 14 68 14 76 ............................................. ... 14 90 ! 14 72 14 92 14 76 14 94 14 96 14 90 14 92 ................. 14 92 14 94 Zab — Maíer .............................. w — — .......................... 1905 április ........... April............... ... 1905 október.. _ Oktober _ __ ... 14 10 14 06 ......................................... 14 06 14 08 14 12 14 14 14 08 ... ................................ 14 08 14 10 Máposífitareiacae •— Moltlreps c) Ma 1905 augusztus _ August.. ... _ _ itái*idŐ8*e. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwa» 22 40 ire. In 22 60 ekündigte r Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buxa — íJng. Weizen Tengeri — Mais ................... ... Árpa — «erste ....................... — — ....................................... Xtoft.4 — «Lossen ... ... ... ... ... d) Zab — Haler „ .......................... Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurs Máp.-repcze — Kohlreps ....... e. Magyar buza — Cusgarisclter Weizen-----Í^ojes — Sloggen ........ ............................... .. _ Zab — iialer ............................ ............. ...-----iBisjea — ieican ... ... .. ... ........ .. ... Árak készpénzben 100 kilogrammonként ** IL Tengeri — üfflais ........................ .............. burgonya, készáru. — Kartol 'ein, effeetive V <Sr*S»a — Sarat® ... ... . ... ....... ........ — --K.áp.-K®pc2E® — AnStärap»-. ................... Preise netto Casse per IOC Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberung ........ Nyírségi — Nyirer .................. ... ... Erdélyi — Siebenbürger ................... Bánsági — Banater ......................... Pesti — Pester ................... ... ... ... I F.-tiér—We. ss Rózsa—Rosa Sárga—Gelb | Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya s. — Diverse Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberung ........ Nyírségi — Nyirer .............................. Erdélyi — Siebenbürger ................... Bánsági — Banater ......................... Pesti — Pester ........................................... Producte. Fehér — Weiss Rózsa—Rosa Sárga—G. 1b 5 20—5 60 5 20 -5 60 5 30-5 70 5 20—5 60 5 30—5 70 £1. KulSi 7 20—7 70 7 20—7 70 7 30—7 80 7 20-7 10 7 20-7 70 iféle tei 7 40—7 90 7 40—7 90 ! 7 60—8 10 7 40—7 90 7 40—7 90 j reményei 5 00-5 20 4 8C-5 00 5 00—5 20 5 00—5 20 5 00—5 20 7 20—7 70 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 40-7 80 7 40-7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 Kés r u — JEffeoiive Waare Ärfsiy&m — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámold árfolyam Liquidation*Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse péni-Geld jferu - Wvare pénz - Q-eld Änl - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 100 kg.-ként Síisanózsir ........ Schweinefett ... Budapesti................................... Budapester .............................. Vidéki ..................................... Landfett.............. .................... 123 — 124 — ..........................' - — 100 kg.-ként Sxalemia Specfe ................. Magyar légenszáritott vidéki _ Landspeck, tusg. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgatrock. 4 atüokig n tt 3 „ -) t* ^ t. Füstölt ............ .................. geräuchert ............................. ...........—.............. 101 - 103 — 102 — 104 — ........................ —-----— — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 100 kg.-ként Ssilva .................. JPülaumen---------Boszniai, 1904. évi szokv.-minőség— bosnische, 1904. Usjuice-QuaiitäS - „ „ „ 100 drbos ___ „ „ 100 Stück _ rt tt n 85 w ----- n jt 85 7, — .Szerbiai, 1904. szokványmin..— serbische, 1904. Usance-Qualit. „ , 100 drbos ........ „ „ 100 Stück. ... *5 .............. , 85 „ . ... —............- ........ 15 75 23 - 39 50 13 50 20 50 37 60 16 25 24 — 40 50 14 — 21 — 38 ...........- —----------— — ingyen hordó franco Fass, netto Tara 100 kg.-ként Szilvaiz .......... Pflaumentnns _ Szlavóniai.................................. slavonisches 19C4 ................... Szerbiai ........ ....................... serbisches 1904 ... .............. .............................. 25 75 22 60 26 - 23 60 .i. ... — - ... ...-----_ 100 kg.-ként A fuvar Äerennag.............. ÄieesaateM ____ díj 100 kilogrammonké Laczema magyar 1904. évi _ Luzerner ungarische 1904._ Lóhere aprószemü 1904. évi _ Rothklee kleinkörnig 1904._ n középszemű 1904. évi.. „ mittelkörnig 1904. ... „ nagyszemű 1904. évi _ „ grobkörnig 1904. _ VI. Hajózási fsiwaEPgSij. nt a szállítási adóva! és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 18—20 fillérrel magasabb. — Nach G%- Schifffra sätze verstehen sich tőr ist der Frachtsa 86 — 110 — 130 — 140 --cht. per 100 K tz um 18104 — 124 — 138 — 160 — logramm -20 Heller nelusive Transportste höher. uer und A ssccuranz. Pancsova — Újvidék — Bezdán — Kalocsa - j O.-Földvár — Szentes — Szeged — Zenta — Titel Mitrovic* — | Temesvár — <í.-Becskerek — AJ árutőzsde- — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. árak készpénzben 100 kilogrammonként. a) 8€észál*Ú. —- Effeetive l¥(inve. Prtite netto Cause per 100 Kilogramm. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKURSBLATT UND EPPECTEN-BÖRSE. Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 24.— Házhoz hordva . . . „ 28.— Postán küldve Magyar- országon és Ausztriában ....... „ 32.— Külföldre ....................... 44.— Egyes példány 20 f. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. január 12. (csütörtök). 9. szám. Tízállás reggel 7 órakor \ a Wasserstand 7 Uhr Früh / + 210 ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ « P0 Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérc reggel 7 órakor 1 771 M Barometer um 7 Uhr Früh / m A BUDAPESTI Pränumerations-Preise jährlich; Loco Secretariat der Börse ......................K 24.— [ns Haus gestellt . . „ 28.— Per Post für Ungarn und Oesterreich ......................„ 32.— Für das Ausland . . „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. 4K 1. „Tiszavidéki bnza** alatt oly buza értendő*, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel ■somszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryel bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák állagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéhi bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagénak s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&nsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •fC) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „DnnántdÜ árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. •fcJf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. + 1. Unter „Tbelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de3 in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^•) 1. Unter „Thetssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des 'Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gef-echsten Gerste gleieher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Hevea und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Sielnwiblirger Kartoffeln** sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen.
