A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, január-március (42. évfolyam, 1-74. szám)

1905-01-10 / 7. szám

ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE hivatalos Árjegyző lapjav A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ___Theiss....................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ ; Pestvidéki ........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ..................... ' Bácskai ..............Bácskaer......_............. Bolsrár ......................Bnlgarischer................ — —-----­-----­____-----­-----­19 70 ____ _ 19 90 19 70 19 70 19 70 19 50 19 90 19 90 19 90 19 90 19 70 20 10 19 90 19 80 19 80 19 60 20 — 20 10 20 — 20 — 19 90 20 30 20 - 19 90 19 90 19 90 20 20 20 10 20 10 20 10 20 10 20 - 20 - 20 10 20 40 20 30 20 20 20 30 20 40 20 10 20 60 20 40-----­-----­Rozs — Roggen .............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs Zab — Mater ........ — — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tÓI - von K-ig - bis K-tÖl -von K-ig - bis Elsőrendű Középminösí Príma Mittel 14 75 14 55 15 05 14 80 Elsőrendű .............. Prima____ ____— Középminőségű... ... Mittel ........................ 13 95 13 65 14 50 13 95 8gÜ ­........... Tengeri -— Mais .................. 15 65 15 85 Magyar ................... Ungar. Román v. bolgár ... Rumän. Cinquantin ... _... Cinquan Fehér... ................... Weisser Árpa — Gerste .................... *) / Takarmány, elsőrendű ... imtter, Prima ......... „ másodrendű _ , Sekunda....... Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss ........ „ felsőmagyar. — „ Oberungar __ 14 25 14 05 14 65 14 25 o. bulg ........ tin ............ ^ dunántúli.. ..... n i ränsdänub.. Repcze — Reps .................. Terinvnwaare. Káposztarepeze......... Kohlreps _______ Réparepcze.. ........... Rübsen ................... _.—-------­Köles — Hirse ............ ........ b) Ma ftarieSö re. — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb 6« legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Záriat 1 órakor Schluss um 1 ühr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zunschenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld Lru - Waare pénz - Geld áru - IVaare Hagyar bntza — Ung. Welzen 1905 április ... April_._ ........ ...--------I-----------­_ ____________ _______________-------­-------­Bnza — Weizern 99 99 99 « 1905 április......... April .................. 1905 május ____ Mai....................... 1905 október.. _ Oktober .............. 19 96 19 98 19 84 19 92 19 86 .. 19 78 19 80... ... ... ................. ... 17 36 17 38 17 32 17 34 .............. 19 88 1 19 76 17 34 19 90 1 19 78 ! 17 36 19 88 19 86 19 92 19 88 19 90... _. 19 78 .............................................. ........ 17 36 17 32 17 34 .................... .... ... 19 88 19 74 17 34 19 90 19 76 17 36 Hoz» — Roggen 99 99 1905 április......... 1905 október ....... C 15 54 15 56 — ... 15 54 15 56 15 60 15 62 15 58 .............................. 15 56 15 58 ktober ........ ._ Tengeri — Mais 99 99 99 99 99 99 1905 máins Mai 15 04 15 06 15 02 15 — 15 02 15 06 15 08 — 15 02 15 04 1905 julius ........ Ju ......................... ......................................-................... ........-..............................-......................­Zaíb — Maler ................... ....... « M ... ......................... 1905 április _ ... April.................... 1905 október ....... Október .............. 14 16 .....................................-............ 14 16 14 18 ...............-................................. — ......................... 14 18 14 20 &ái»osztarencze — Hohlrens 1905 augusztus Anemst at 22 40 %re. In 22 60 ekündigte r Waare vorgefallene Schlüsse c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminw Magyar bnza — 5Jng. Welzen Tengeri — Mais ............................. ........................- -........................ irpa — Gerste ................................. — — — — — — ........... Rozs — Koggen-------­Zab — Haler ......................... .. Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurs Káp.-repeze — Kohlreps ....... e. — -- —- ­......................— Magyar búza — Cngariscíier Welzen-----­ftozs — Raggems ........ .... . ....................- — Zab — Mafar ....................... .. ._ ..............-----­Búza — tüeixan . ................................ ... Árak készpénzben 100 kilogrammonként ** II. Tengeri — ttfSsiis ... .............. ... ............. Burgonya, készárú. — Kartof fein, effective V ♦lr«pa — tierat« ... — .. ............. ... .. — — E(áp.>Repcz« — ltolilreps ....................... raa.re. Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló bur­gonya Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberung ........ Nyírségi — Nyirer ____... __ ... ... Erdélyi — Siebenbürger ................__ Bánsági — Banater ......................... Pesti — Pester .................................. I Fehér—We ss Rózsa—Rosa Sárga—Gelb Mezőgazdasági és Ipari czélok­ra szolgáló burgonya k. — Diverse Fehér—Weiss Rózsa—Rosa Sárga—Gi lb 5 20—5 60 5 20 -5 60 5 30—5 70 5 20-5 60 5 30—5 70 II. mim 7 20-7 70 7 20—7 70 7 30—7 80 7 20-7 eo 7 40—7 90 7 40—7 90 7 60—8 10 7 40—7 90 7 40-7 90 raraényei Dunántúli — Transda Felsőmagyarországi - Nyírségi — Nyirer. Erdélyi — Siebenbürg Bánsági — Banater Pesti — Pester ........ Producte. inubische ____- Oberung ........ jer ............ ... 5 00-5 20 4 8C—5 00 5 00—5 20 5 00—5 20 5 00—5 20 7 20—7 70 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 40-7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 20-7 70 iféie tei KésstJáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Lesiánioít árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénZ'Geld járil - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 100 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett ... Budap Vidék Budapestei Landfett.. — 124 — 125 — __ _ „ _ — ............­.............. .............. ...........—-------­.......- — ■ - ... — _ 100 kg.-ként SSzalonsaa... .„ ... Spécii ... ._ ....... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig n n 3 * „ y, 3 n Füstölt .................................. geräuchert ............................. 101 - 103 — 102 — 104 —-----­— — — — ......................... ... ._ ........ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brHtto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 100 kg.-ként Sulivá Boszniai, 1904, évi szokv.-rainöség—. bosnische, 1904. Usance-Qualität - ion drhnn 100 Stück­...................-............ 15 75 23 — 39 50 13 50 20 50 37 50 16 25 24 — 40 50 14 — 21 — 38 ­-------­-----­..............— — ... ______ n ' rt íj 85 » - --- n n 85 n .ísyprhiaí 1901. stfnlrvánvTniTi sflrhischp 1904. Ílsancfi-Ona PüaameK.............. lit. „ , 100 drbos ........ „ „ 100 Stück. ... 85....................................... 85 „ . ... — —.........— — ________ ___ ingyen hordó franco Fass, netto Tara 100 kg.-ként Szilvaiz .............. Pflanmenmnft — Szlavt Szerbi slavonisches 1904 serbisches 1904-­25 75 22 50 26 — 23 50 .......................—-----­_ _ — ai ____ .................... ________ _____ 100 kg.-ként A fuvar Hereaiag _______ Kleesaates ____ iij 100 kilogrammonfcé Luczema magyar 1904. évi _Luzerner Ungarische 1904.___ Lóhere aprószemü 1904. évi _ Rothklee kleinkörnig 1904._ n középszemű 1904. évi.. „ • mittelkörnig 1904. _ „ nagyszemű 1904. évi... „ grobkörnig 1904. ... VI. Hajózási fsavaretij. ­nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 18—20 fillérrel magasabb. — Nach Q-f, ............................. 86 — 110 — 130 — 140 — 104 — 124 — 138 — 160 ­logramm -20 Heller uer und A ssecuranz. — ........­- Si sätze tör ist nclusive Transportste höher. vhifffracht. erstehen sich ver 100 Ki der Frachtsatz um 18­•■'ancsova — j Uividék — Bezdán — Kaloo,SH — D.-Földvár — Szentes — Szeged — Zenta — Titel — Vlitrovicz — j ’emesvár — 'I.-Beoskerek — A) Árutőzsdei — Waarenbörse. I. Ssaboaiaraemííek. — Getreide. Arak készpénzben ÍOÖ kilogrammonként. fi) SKészárŰ. — MffeCtive Waare. Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KÜRSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Előfizetési árak éven kint: A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 24 ­Házhoz hordva . . . „ 28.­Postán küldve Magyar- országon és Ausz­triában ..................„ 32.— Külföldre ..................„ 44.­Egyes példány 20 f. ILII. évfolyam. Mapest, 1905. január 10. (kedd). 1. siäm. Witterung } borult—trüb Vízállás reggel 7 órakor \ , uf)a Wasserstand 7 Uhr Früh / t* Hőmérő reggel 7 órakor \ apó Thermometer 7 Uhr Früh / Lógsűlymárő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh ) m A BUDAPESTI Pränumerations-Preise jährlich: % Loco Secretariat der Börse ......................K 24.— Ins Haus gestellt . . n 28.— Per Post fiir Un­garn und Oester­reich ..........................n 32.— Für das Ausland . . „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. 1. „Tiszavidéki bnza'* alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, ▼alamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel Biomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvtdéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&nsAgl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4Q 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2, „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnántdli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. f Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. + 1. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Somitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte ies im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Thei-ssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerate“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleieher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar,' Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Sietw*nbűrger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des KirálYhájcó geernteten Kartoffeln zu verstehen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents