A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, január-március (42. évfolyam, 1-74. szám)

1905-01-09 / 6. szám

'ÁRU- ÉS EHTÉKTQZSDE hivatalos Árjegyző lapjai 1 A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen t Busza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 / Tiszavidéki.........Theiss ............ j Fejérmegyei ........Com. Fejér | *; Pestvidéki ........Pester Boden ' Báatági ..............Banater ... . 1 ' Bácskai ..............Bácskaer... . özorb.........................Serbischer. . Romin ......................Rumänischer Bolsrár. ................... Bulgarischer ....... _ —-----­-----­_ — 19 70 _____ 19 90 19 70 19 70 19 70 19 50 19 90 19 90 19 90 19 90 19 70 20 10 19 90 19 80 19 80 19 60 20 — 20 10 20 - 20 — 19 90 20 30 20 - 19 90 19 90 19 90 ... ­20 20 20 10 20 10 20 10 20 10 20 - 20 ~ 20 10 20 40 20 30 20 20 20 30 20 40 20 10 20 20 60 40­-----­Rozs — Roggen — _... __ Származás, nem es minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs j Zafe — Maier Sz ármazás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tol von K-ig ­__ I K-tol-von K-ig - bis Elsőrendű ___ Középminőségű ............. Prima. Mittel­...........­14 75 14 55 15 05 1 14 80 Elsőrendű .............. Középminőségű ____ Prima Mittel _ 13 95 13 65 14 50 13 95 Tengeri ­- Hais ..­— ... 15 65 15 85 Magyar Román Szerb Cinquan Fehér... Ungar. Rumän. Serbisch Cinquan Weisser Ärpa — Gerste ..........­*> í Taka Sörfc ” irmány, elsőrendű , másodrendű zésre, tiszavidéki felsőmagyar, dunántufi .. _ tutter, Prima ... . „ Sekunda.. . — Brauer, Theiss ... . „ Oberungar.. , Transdanub _ 14 25 14 05 14 65 | 14 25 v. bolgár _ tin .............. o. tin bulg­­n Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Réparepcze .............. Kohlreps... Rübsen ... ••­-­­—-----­Siöles — Slirse....... ...........-­ft) Ha re Határidő — •Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb éa legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu d-en höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat i érakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Ztoischenkurse Árfolyam- Kurs pór.z­OM áru Waare pénz­Geld áru -Waare ifagyar haza — ümg. Weizen 1905 április April... . __ _ ____ _ .. __ _ ____­_ — ­_ __ _ _ —- 1 — i .. _ _ ... ... ___ ... ... _-----­ÄiMza — Weizen 19 94 Qß 1 q so 19 94 19 qi> : 19 94 I 19 88 19 90 19 84 19 92 19 88 19 90 1905 május _. Mai. ... 19 80 19 82 19 66 19 76 19 74 19 76 19 78 ........ ....... ... 19 76 19 78 .............— — 1905 október ....... Oktober ........... 17 36 17 38 17 30 17 40-­17 38 17 40 | 17 34 17 36 17 32 17 34 17 34 17 36 Ä.oz.<* — Roggen 1905 április ­.. . - April... 15 58 15 60 15 50 15 64 15 62 15 64 15 56 15 54 15 58 15 56 15 58 ............. — 1905 október ....... Oktober _ __ . — 14 14 14 16 ... 14 14 14 16 iTemgeri — Säais 1905 május Mai ... 15 Oki 14 96 15 08 15 04 15 06 15 02 15 06 15 04 15 02 15 04 1905 inlins 14. Sft 14 SH 14 92 n n « ••­........ ... ............. ....... ........... ■ ........­-­----­­­........-----­Sa!? — Hafer . _ 14 16 14­18 14 191 14. 20 14 18 14 -20 14 20 14 22... 14 •>o 14 22 — ____ ... 1905 október ....... Oktober __ ... ... 12 26 12 24 12 26 . _ 12 26 12 28 Üáposztarepcze ~ Mohireps 1905 augusztus _ August..-- — —­_ — .. . ...­- ­... ........ 22 40 22 60 ... ... ........ — — —--­­­-­-----­c> ^atáridŐFe Felmondott árukban előfordult kötések. Terminwaare, In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar i»uza — Ung. Weäaen Tengeri — $5a is ......................... —-­Árpa «»erste ........ ... _ _ . . — ­„ _ ... Küsiiis — weisen Rozs — £to&gen­Zab EXafer . —- — — ... ... .......... — ... — — .. Káp.-repcze — BoMreps­— d) Lesxámoió árfolyamok. Liquidationsburse• a — l'!fc--rsrl*c.ae.5r ­-----­- SSoijisien — ... —­... — — Za» — Hatar ............. — ­- • ~­— «!•**» — Gerate ........ • ­­­...­— —­-­T«nßeri — Wäaa» ... ... — — —­........ Káss.”St«pca;«i — «.oMrep».- ­.. — — — ÍOO kUogr«**** ionként. ** IL Burgonya, készárú.- Kartoffeln, effeetive Waare. Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. Fi-hér —We ss Rózsa— Rosa. Särga­-G.-Ib Fehér — Weiss Rózsa­—Roea Sárga—G' lb i Emberi Dunántúli — Transdanubische ... .. 5 ‘20­-5 60 7 Ü0—7 70 7 40­7 90 Jlezőgazdasá gi Dunántúli — Transdanubische ____ 5 00-5 20 1 20­70 7 40-7 80 táplálkozásra Felsőmagyarországi- Oberung ....... 5 SO-5 60 7 20—7 70 7 40­7 90 és Inari czélok­Felsőmagyarországi — Oberung... ... 4 * Í—5 00 7 20­-7 60 7 40-7 80 Nyírségi — Nyirer.. 5 30-5 70 7 30—7 80 7 60­8 10 Nyírségi — Nyirer... 5 00-. ) 20 7 20­-7 60 7 40—7 80 Erdélyi — Siebenbürger _ ___ 5 UO-5 60 7 20-7 L0 7 40­7 90 Erdély —- isiebenbürger ... ... _ _ 5 00—5 20 7 20­-7 60 7 40—7 80 sronya Bánsági — Banater _ _ _ ourgronya Bánsáffi ­- Banater Pesti — Pester ....... _ _ ... ___ 5 30­-5 70 7 20-7 70 7 40­7 90 Pesti — Pester ........ 5 00—5 20 7 20—7 60 7 40—7 80 III. Különféle termméí^ek. Diverse Producte. 8L «4 a r u — jEffeetive W a a r e , Határidőre előfordult Lesjáííieiá Arroivami — Kurs Auf Termin vorgefallene Szarm&zás, nem és minőség Előfordult kötések Kötések Arfolvamok — Kura f. Liquidatims­Provenienz, Gattung und Qualitat Vorgefallene Schlüsse pénz - (féld áru - Waare Schlüsse pénz­&eld Járu ­W+<tre Kurs ingyen hordó fHsznózsir Budapesti ___ .Budapester _ _ _ ... _ _ _ ___ _ 126 ­127 — .. ....... 100 kg.-ként Schweinefett _ Vidéki . _ . .......... Landfett __-­...-­­-- ­— —. — .. _... Magyar légenszáritott vidéki. . Landspeck, ung. luftgetrocknet­__ — ­— _ ____ Városi légens&áritoít 4 drbos Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig--... .. — , — 101 ­102 — __ . _ — . .... Spécii ... _ rt 3 * n n 3 M. _­_ 103 ­104 — — _ __ _ _ — Füstölt ....... ....... ........... geräuchert-----­- ­........... .......­— — ■ - •• —. Zsákkal együtt, göngysúly Boszniai, 1904, ‘V MKok v.-minőség­bosnische, 1904. XjBance-úualitát 15 75 16 25 — tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. rt n n 100 drbos. . 8S _ _ . rt rt 100 Stück 85 .­-­— “­.........-­... 23 - 39 50 24 — 40 50 ........... “ — —-­........... netto, Pnsaiueii— .Szerbiai, 1904 szokványmin.­serbische 1904. Usance-Qualit. — _ .. ......... 13 50 14 ­— . . .... .....' Qualität pr. 500 Gramm 100 Stück 20 50 21 — — 100 kg.-ként­­«5 ... „ . • 85­—-- -­— — 37 50 38 ­~ —­........... ingyen hordó Izllvaiz Szlavóniai. ... slavonisches 1904 mmm .. ......... ... 25 75 26 ­... _ ... — 100 kg.-ként PdaninentBü« ... Szerbiai ... ... . ... ... — .. serbisches 1904 — —­— — — ......... — 22 50 23 50 .. ........... ....... —­. —-­Luczerna magyar 19U4. évi. Luzernei Ungarische 1904. 86 ­104 — ... ' _.- ... — _ Mer« mag; _ ........ Lóhere aprószeroü 1904. évi. Rothklee kleinkörnig 1904. ..- - _ __ _ — 110 ­­124 — — — — . — _ —­_ . __ Mäeesaatessi __ középszintű 1S04. évi mittelkömig 1904. _ _ __ __ _ ... 130­138 —­­_ . __ rt nagyszemü 1904. évi. n grobkörnig 1904.­-----­—- — ­— ... 140 160 — — —­­—----­VI. hajózási fasvardij. — Schifffracht. A fayardij 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen 'eh ver 100 Hiloiramm inchitii* Transportstemr und Amcuram a fuvardíj tétel 18—20 fillérrel magasabb. — Nach Cfyör ist der Frachtsatz um 18­■20 Heller hfthvr. •JaiwjMOV8 — | Újvidék — j Bnssdán­j Kalocsa J D.-Földvár — Szentes — Szeged — ienta rirei I iiitroviis/­0 Ui * *­sr.-He.-, ■íkernk — A) árutőzsde* — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 100 kilogrammonként. íj) Készál*ú> — MffSCtive WfldTd. Preise netto Casn per 10't Kilogramm. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KüßSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 24 — Házhoz hordva . . . „ 28.— Postán küldve Magyar- országon és Ausz­_ — Inában ...............„ 32.— Külföldre ..................„ 44.­Egyes példány 20 f. i • ILII. évfolyam. Budapest, 1905. január 9. (hétfő). 6. szám. wftternng } szép~8ohön Tízáliás reggel 7 órakor 1 , 1flo„ Wasserstand 7 Uhr Früh / + Hőmérő reggel 7 órakor \ t ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsűlymérő reggel 7 órakor \ 77q m Barometer um 7 Uhr Früh / A BUDAPESTI Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretaríat der Börse ......................K 24.— Ins Haus gestellt . . „ 28.-— Per Post für Un­garn und Oester­reich ......................„ 32.— Für das Ausland . . „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. •fC 1. „Tiszavidéki bnza** alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel 1 szomszédos területeken termett. ^|MÉ|^y|jéiTneKyel bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák a nevezett yagy ezekkel szomszédos területeken termett, estvldíltl bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekint-tében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé- - biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos ^W^ruleteken termett. ■ 4. „BAnHá^l buza** alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben W Ürmeit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. K 5. „Rácsbai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­I menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. V -fc) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­I keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos r területeken termett. ’ 2. „Felsómagryarorsz&g:! árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnántdll Árpa** alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. •fcjf Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontálj Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Tbelsswelzen** ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im ’omitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Veizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Imitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte les im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht ind welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in 3en Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- Gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „TheHisgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Tvpus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung' entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebicten geerntet wurde. 3. Unter „TranNdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleieher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die ir. den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa un»í Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy Kun-Szolnok geerntete Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SieNwiblirger Kartoffeln' sind die in den Comitaten jenseits des Királvhájió geernteten Kartoffeln zu verstehen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents