A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, január-március (42. évfolyam, 1-74. szám)
1905-01-05 / 4. szám
ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1 A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 . Tiszavidéki ___Theiss............. ........ I Fejérmegyei ........Com. Fejér .............. *■'Pestvidéki ........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ........... .......... ' Bácskai ...........Bácskaer..................... Bolgár ......................Bulgarischer................----------____ .----------19 85 ____ 20 05 19 85 19 85 19 85 19 65 20 05 20 05 20 05 20 05 19 85 20 25 20 05 19 9i 19 95 19 75 20 15 20 25 20 15 20 15 20 05 20 45 20 15 20 05 20 05 20 05 20 35 20 25 20 25 20 25 20 25 20 15 20 15 20 25 -----20 55 20 45 20 35 20 45 20 65 20 25 20 75 20 55----------Rozs — Roggen .................... Származás, nem es minőség Provenienz, Bettung und Qualität Árfolyam—Kurs Zab — Hafer ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű ................... Prima............................. Közép minőségű.............. Mittel ................... ........ 14 95 14 75 15 25 14 95 Elsőrendű .............. Prima......................... Középminőségű ........ Mittel____________ 14 10 13 80 14 60 14 10 Tengeri — Klais ........— __ 15 70 16 — Magyar Komán Szerb. . Cinquan Fehér... Ungar. Rumän. Serbiseh Cinquan Wfiisser Árpa — Oerste .............. __ *> / Takarmány, elsőrendű _Mutter, Prima ........... „ másodrendű _ „ Sekunda....... Sörfőzésre, tiszavidéki — Brauer, Theiss ........ I „ felsőmagyar. _ „ Oberungar__ ’ „ dunántúli.. ... „ Transdanub.. 14 40 14 20 14 80 i4 40 v. bolgár _ tin .............. o. bulg ........ ■ Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps________ Réparepcze .............. Rübsen ...................----------Köles — Hirse ....................... b) Ha ftáridöre Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwisot&nkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 ühr Az előző tőzsdei nap délutánján ■ legmagasabb et legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötitek aorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkur He Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld áru - Waart Magyar l»nza — Ung. Weizen 1905 április ........ April... .............. ______ __________ _ _ _--------------------Bnza — Welzen * ™ 91 11 1905 április ........ April.. __........ 1905 május ........ Mai....................... 1905 október.. ... Oktober .............. 20 04 19 98 20 — 19 86 19 90 .. 19 84 19 82 19 84 19 72 ........ ... 17 44 17 42 17 46 17 32 ............. 19 88 ! 19 72 17 34 19 90 19 74 17 36 19 98 20 - 19 96 20 04 19 96 ........ 19 88 19 90 19 86 ................... ........ 17 44 17 42 17 46 ... ......................... 19 98 19 84 17 42 20 — 19 86 17 44 — — _...__ Rozs — Roggen _________ ... 91 *1 ----------------1905 április ......... April................... 1905 október ....... Oktober ... ........ 15 64 15 66 15 52 15 54 ____... 14 06 14 04 14 06 ____... .......... 15 54 14 04 15 56 14 06 1 15 64 15 66 15 60 ....................... .. ... 14 12 ........ ............................................. 15 60 14 12 15 62 14 14 Tengeri — Mais 99 99 99 *1 9* 11 1905 május _ .. Mai ... .............. 1905 iulitiK _ . Juli 14 86 14 94 14 86 14 92 .............. 14 90 14 92 ; 14 82 14 88 .................... .. .............. 14 86 14 88 _ ___... ___ .. ... ........ ...___ .... _ _ _ .. ... _ ... ... ... _ ... _ ... _ ... _ _ ... ... _ ... ... ... _ ... ...___-----£ab — fcfaíer ... ........................ 1905 április _ ... Ap 1905 október ....... Ok ril ....... 14 20 14 24 14 16 14 16 14 20 14 22 1 4 9A ... ... .................. ... 14 20 14 22 i• «i —- — — — — — tober ............ ___ ... _ _ _ KáaosztareDcz« — Siohlrens 1905 augusztus Auenst 1 22 40 aare. In $ 22 60 lekündigte fallcne Schlüsse _ _ c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Termínu c Waare vorgej '' Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mai s ......................... ... — 4rpa — «erste ........................ — Haza — Weizen .............. ........ Rozs — Roggen ......................... ........................ j Kab — Haler ............................... d) Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps----e. *?"T!»r bnza — Ungarischer Weisen-----Rozs — Soíjoen ........................................-----Zab — Hafer ... ........................ .............-----Busa — Weizen ............ ... ... .............. Árak készpénzben 100 kilogrammonként ** II. Tengeri — tföais ............. ......................... Burgonya, készárú. — Kartol, félti, effective V Káp.«Repczts — Kohlreps. ....................... 7aare. Preise netto Casse per lOí Kilogramm. Emberi 1 táplálkozásra 1 szolgáló ftnr- 1 gonya Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberung ........ Nyírségi — Nyirer.. ................ ... ... Erdélyi — Siebenbiirger ... ... ... ... Bánsági — Banater ......................... Pesti — Pester ........................ ... ... I F*-hér—We ss Rózsa—Ross» S&rga—Gelb Mezőgazdasági és ipari czélokra szolgáló burgonya k. — Diverse Fehér — Weißs Rózsa—Rosa Sárga—Q 1b 5 20—5 60 5 20-5 60 5 30-5 70 5 20 —5 60 5 30—5 70 II. ftülői 7 20—7 70 7 20—7 70 7 30—7 80 7 20-7 CO 7 40—7 90 7 40—7 90 7 60—8 10 7 40—7 90 7 40-7 90 töményei Dunántúli — Transds Felsőmagyarországi - Nyírségi — Nyirer Erdélyi — Siebí-nbiir, Bánsági — Banater Pesti — Pester ........ Producte. mubische ........- Oberung ........ ?er ................... 5 00-5 20 4 8C-5 00 5 00—5 20 5 00—5 20 5 00—5 20 7 20—7 70 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20-7 60 7 40-7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40-7 80 7 20-7 70 ifféle tei KéssJáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Hataridöre előfordult Auf Termin vorgefallene Les^amoi» árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz -Qeld |áru - »'»art 1 ingyen hordó 1 fra vcc i'ass, netto Tara 100 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett ... Sud a; Vidék )©sti ......................-......... Budapestei Landfett.. ... ......................... 126 127 — — —i .........- -....... --- ... ...........— — — i íy) kg.-ként Szalonna... ....... Spécit Magyar légenszáritott vidéki— Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig r> » 3 . Ti » O „ Füstölt ................................... sreräuchert ................... ........ 101 — 103 — 102 — 104 — .....................- —---------— ...........— ... ________ _ _ _ __ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta BÚIy helyett. Minőség 500 áraiumonként. Incluflive\Sack, brutto für 1 Vtoetto, Qualität «r. 500 Gramm lOllf*. ként Sailva .. .. Boszniai, 1904. évi szukv.-minőség—- bosnische, 1904. üs.nce-yuaiität„ „ „ 100 drbos ___ „ „ 100 Stück — 85 ___ . . 85 . — ....................... 15 50 23 — 41 - 12 50 20 - 38 16 — 24 — 42 - 13 20 50 39 _ _-----------------.............................----ManmeiL.. ____ .Szerbiai, 1904. szokvanymin—. serbische, 1904. Usance-Qus „ „ 100 drbos ........ „ „ 100 Stück. 85 .............. . 85 . . ilit. — _ ... ... ... _ _ -ingyent hordó franco Fab$, netto Tara 100 k,g.-ként üzilvaiz .............. IPflanmenmns — Szlavc Szerbi slavonisches 1904 serbisches 1904 — 25 — 22 50 25 50 23 f0 —-----— — ai ... _.... .....................- — — — äfferemaz' . Luczerna magyar 1904. évi __ Luzerner Ungarische 1904. _ Lóhere aprószemö 1904. évi _ Rothklee kleinkörnig 1904. _ „ középszemü 1904. évi.. „ mittelkörnig 1904. ... „ nagyszemű 1904. évi... „ grobkörnig 1904. ... VI. Hajózási fuvardíj. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 18—20 fillérrel magasabb. — Nach G% 86 — 110 - 130 — 140 — cht. per 100 Ki tz um 18— 104 — 124 — 138 — 160 — logramm i -20 Heller Her und A ssecuranz.------------—............ .... -j äOeesaaten — __ \ \ A fuvardíj 100 kilogrammonké- Schiff fra sätze verstehen sich tőr ist der Frachtsa nclusive Transportste hfiher. PancHOva —^ j Újvidék — | Bezdán — Kalocsa | O.-Ffildvár — | Szentes — j Szeged — íenta — firel vlitrovic* — j nmn«VM> — «— A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Áxak készpénzben 100 kilogrammonként. fi) Készárú. — JEffective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKÜRSBLATT UND EPPECTEN-BÖRSE. Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 24.H űz hoz hordva . . . „ 28.Postán küldve Magyar- országon és Ausztriában .................„ 32 Külföldre .................„ 44Kgyes példány 20 f. ILII. évfolyam. Budapest, 1905. január 5. (csütörtök). 4. szám. } Hornit trüb Vízállás reggel 7 órakor \ , iqa<y Wasserstand 7 Uhr Früh / ' ldb Hőmérő reggel 7 órakor \ . r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / tegsalymérö reggel,7 órakor \ 77n m Barometer um 7 ühr Früh / * A BUDAPESTI Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse......................K 24.— Ins Haus gestellt . . n 28.—- Per Post für Ungarn und Oesterreich ......................n 32.— Für das Ausland . . „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. +E 1. bnz»u alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nag^y-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel ■somszédos terülteken termett. 2. „Fejér xn«gy«t boa»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely e nev< tt vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvfdéld búza" alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomási és áczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bán > bn*aM alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Sácithai bnzau alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4Q 1. „Tiszt vldfkl Ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok álul hattáíolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fel»«mair.v ^rors*Ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Dunäotöll Arpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya „DunÁntúi; burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Ku: Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. ¥ 1. Unter „Thelsswelzen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen itftchbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich T^pus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nacbbar- gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Thetssg-erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die ir. den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, S/epes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Myirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitatan Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SieNmbúrger Kartoffeln" sind die in den Comitaten jenseits des Királihájgó geernteten Kartoffeln zu verstehen.
