A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1905, január-március (42. évfolyam, 1-74. szám)

1905-01-02 / 1. szám

ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. A minőségi sfily hektoliterenként kilogrammokban — Qunlitätsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 84 ‘ 82 , /Tiszavidéki ........Theiss— ... .......... I Fejérmegyei ........ Com. Fejér .... ... .. {Pestvidéki .... ... Pester Boden. ........... Bánsági ..............Banater .......... _. ... ' Bácskai ..............Bácskaer ... ............... Szerb ........................Serbischer................... Román ......................Rumänischer............... Bolgár................ . ... Bnlsrariacher.............-----­-----­_ „ _-----­.. _ ■ 20 05 ! 20 25 20 05 20 05 20 05 19 85 20 25 20 25 20 25 20 25 20 05 20 45 20 25 20 15 20 15 19 95 20 35 18 50 20 45 20 35 20 35 20 25 20 65 18 55 20 35 20 25 20 25 20 25 20 55 20 45 20 45 2(1 45 20 45 20 35 20 35 20 45 20 75 20 65 20 55 20 65 20 75 20 45 20 95 20 75-----­-----­Hoz» — ttoggen ................... Származas, neon és minőség Provenienz. Gattung und Qualität Árfolyam — Äurs SEafe — »SaSer ------ . .. .. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tó! - von K-iq -bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű ................... Prima............................— KöíépminŐBégű .............. Mittel..................-......... 15 20 15 —-~l4”4(f 14 20 15 50 15 20 Elsőrendű .............. Prima .......... . Középminőségű ........ Mittel......................... 14 10 13 80 14 60 14 10 Tensreri — .’íSiíí* .............. ... 15 80 16 10 Magyar Komán Szerb... Cinquan Fehér... Ungar. Rumän. Serbisch Cinquan Weisser ÁFjt* — «erste : ............ •W . Takarmány, elsőrendű _i'rttter, Prima ........... „ másodrendű _ , Sekunda....... Sörfőzésre, tiszavidéki — Brauer, Theiss ___ ! , felsőmagyar. — * Oberungar __ 14 80 14 40 v. bolgár _ tin ... _... o. bulg ........ .................. tin ............. , aunantuii.. ... „ rransaanuD.. Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze......... Kohlreps... ............. Réparepcze ............. Rübsen .............. — ._-----­Stöles — Hirse.. .............. b) Ha iárido re. — Határidő — '/ei-miti DélutéBi 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe* eső árfolyamok nélkül Rcirittffoipe der bin 1 Ohr Nachmittag a zu utn höchsten und nieő.rigstzn Kursen vor gefallenen ■<chlK3se ohne Ztoisctenkutrse Zárlat i órakor Schluss um 1 ühr Az előző tőz«4el nap délutánján a legmagaiatib ia leg- alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötósek sorrendje közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge dvr am Nachmittage den leinten Böv»*- taget cm den höchsten und niedrigsten Kurmn vor- gefallenen Schlüsse ohne Zivi schenk ur se Arfolyo.sn — Kurs pen2 - ti-eid iru - Waare pénz - ca.d áru - Wwm vfagyar — f’ng. Weizen 1905 április ... April... . ........-----­-----­Árak 50 kilogrammonként — _------■' tSaaaa. — .• Wellen . «« ,,-- — — — 1905 április......... April . .............. 19!i5 május ... _ Mai...................... 1905 október ....... Oktober ............. 20 38 20 40 17 68 17 70 20 32 ............. ... .. 20 30 | 17 60 20 32 j 17 62 j 10 12 1 8 80 8 0 11 10 14 ... ......................... 10 12 8 80 10 13 8 81 ............ ... 17 64 17 66 . ........ 81 .... ......................................... Közs — Stosrsresä ... ........ ........ ** m — — — .........— 1905 április — ... April ................... 1905 október ....... Oktober ... ... ... 15 84 15 86 15 78 .... ........- ... 16 78 15 80 7 90 7 92 . ... ... ............................. 7 90 7 91 Tenors .Hai* *5 «9 1905 május ... Mai ... ... ... 1905 julius ........ Juli ............. ... 15 20 15 16 .................................... ... 15 14 ló 18 7 58 7 60 ............................................... 7 58 7 59 M .......- •— ... _ _ ... _ _ ..... _ _ .. ... ............. - ...___ ... _ __ *aäs — Haler .... ......................... l 1905 ánrilia........ Anril .. 12 60 ___... 14 32 12 46 14 36 12 48 7 18 7 19 .............................................. 7 18 7 19 <»* 1905 október ....... Oktober ........ ... fittpoH)«tar« ca« - Mokirep« 1 l'.tU-O augusztus ... August.. .............. v) üatái*idös*e. Felmondott árakban előfordult kőiések. — Térnunwa< 22 50 im. In (j 22 70 ekündigte • Waare mrgefallem Sclilüsse. — —. .«»syar (ihm — Ung. Weizen ätuza — v» «• 'z«n Tengeri — Mais ... _ ...-----­— ­................................. 4rpá — Gerste ........................ Stozs — ffcositien .............. 0 d) *ab — Slafer ... ......................... Leszámoló árfolyamok. — Liqitidationskwt's Káp.-repcze — Kohlreps ... e. ........ - .................- t «agyar Smza — Cngariscfter Weizen-----­#aia — Roqwea ............ .............. — , \ • Zab — Hafar _. .. ...-----­Buea - Weizen ................................... Árak készpénzben 100 kilogrammonként ** II. Tengeri — fiiais ............ ......................... Burgonya, készárá. — Kartof/ ■rein, effeetive V — Serst* ........ ............. ............-----­Stáp.-R8epc*«» — Kohlreps.. ................... Taare. Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló bur­gonya F*-hór—We sb Rózsa— Roß* Sárga—Gelb Mezőga zdasá gi és ipari czélok­ra szolgáló burgonya c. — Diverse Fehér — Weiss Röua—Rosa Sárga—G lb Dunántúli — Transda Felsőmagyarországi - Nyírségi — Nyirer. Erdélyi — Siebenbtirj Bánsági — Banater Pesti — Pester ____ nubische ........- Oberung.- ... jer ................ 5 Ü0—5 60 5 20-5 60 5 30-5 70 5 20 -5 60 5 30—5 70 IL ICÜiSt 7 20—7 70 7 20—7 70 7 30—7 80 7 20-7 10 7 4 t—7 90 7 40—7 90 7 60—8 10 7 40—7 90 7 40—7 90 rménye! Dunántúli — Transds Felsőmagyarországi - Nyírségi — Nyirer Erdélyi — Siebenbür; Bánsági — Banater Pesti — Pester... ... Producte. inubische ........- Oberung ........­.........- — 5 00-5 20 4 8C-5 00 5 00—5 20 5 00—5 20 5 00—5 20 7 20—7 70 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 20—7 60 7 40-7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 7 40—7 80 I 7 20-7 70 raféSe te KéssJáru — Effeetive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszasnoiti árfolyam Liquidations- Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - (JeW áro - Waare péni-Óeld járu - Waurt ingyen hordó ^ franoo Fass, netto Tara 100 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett ... Badaoesti ______— ... — Budapester _______ .. _ .... ......................... 127 — 128 —- — ................... Vidéki .................. ... ........ Landfett—........ cnet .. .. ...... l| 100 kg.-ként í\ Szalonna _ . _ Speck ................... Masrvar lésrenszáritott vidéki— Landsneck. une. luitsetrocl .............. ­............ 103 — 105 — 104 — 106 —-----­-----­Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, iuftget-wk. * stückig n i» ^ j» — n f » Füstölt ...... ............................. geräuchert _ ... ................- ........................ ... ... __ rtZcákksl együtt, göngysúly j ltiszta súly helyett. Minöeég \ 500 grammonként. Ilnolusive Sack, bratto für i & netto, <®uaU* pr. 500 Gramm \ 100 kg. -ként Szilva ................... Pflaomei: .............. Boszniai, 1904. évi szokv.-minÖBeg... bosnische, 19i.*-l, Utíancc ‘Jualitst ­„ „ , 100 drbos. ... „ „ 100 Stück ... n n rt 85 n - ... n . 85 n — .Szerbiai, 1904. szokványmin.— serbische, 1904. Üsanoe-Qualit. „ „ 100 drbos ........ „ „ 100 Stück. ... 85 .............. . , 85 . . ... 15 50 23 - 41 - 12 50 20 — 38 ­16 — 24 — 42 - 13 — 20 50 39 ­-----­-----­*-­...........-..............-----­... ... -----­............. ... 1 ingyen hordó fra%ico Fass, netto Tara i 1 100 kg.-ként Szilvaiz ............. Pflanmenninft ... Szla-v Szeri roniai .......... slavonisehes 1904 serbisches 1904 25 — 22 60 25 60 SO ............ - ­-----­_ _ )iai ............ ................... .... _...__ Laczerna magyar 1904. évi _ Luzerner ungarische 1Ü04 8ö - 110 ­130 140 .... 104 — 124 - 138 - 160 — ................... uer tttxi A ssecuranz. ...........-.............. »1UU Ä<?.-»6üt ---- f " ‘ i JSOeesa.aten _ 1 „ középszemü 1904. évi.. , mittelkörnig 1904. ... • ........................... \ VI. Üajézé-si fwvarassi. \ A fuvardíj 1(X) kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frack Győrbe a fuvardíj tétel 18—20 fillérrel magasabb. —- Nach G\ — Schiff fr acht. tsätze verstehen 'sieh ver 100 K. för ist der Frachtsatz um 18­ilofframm t -20 Heller iiclusive Transpvrtsu höh‘r. PaniwovM — Újvidék — íezdán — Kalocsa — | O.-Földvár — j Szentes — | Szeged — | ienta , — l irei — 'äitrovioz — Temesvár — ’i.-Beoskerek — AVL Árutőzsde. — WaarenbÖrse. t3?§ J I I I- ®a*©s*»Enemááek. — Getreide. Árak készpiiifijen ÍOO kUogniniiifiikésy' a) Készáhia — Mffective Waare. Preise netto Casse ?*er ÍOO Kilogramm. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Előfizetési árak evenkint: A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 24.— Házhoz hordva. . . „ 28.— Postán küldve Magyar- országon és Ausz­triában ...... 32.— Külföldre ....... „ 44.— Egyes példány 20 f. XLII. évfolyam. Budapest, 1905. január 2. (hétfő). 1. szám. VlS&ü&ä restiéi 7 órakor \ : WsssenUnd 7 Uhr Früh / **" m Hőmérő reggel 7 órakor \ ,. r, ö Thermometer 7 Uhr Früh / tégsölyméró reggel 7 órakor 1 7Hn „ Barometer um 7 Uhr Früh / m A/rUDAPESTI Pränumerations-Preise ^ jährlich: Loco Secretariat der Börse .....................K 24.— Ins Hans gestellt . . „ 2®.— Per Post für Un­garn und Oester­reich ....................„ 32.— Für das Ausland . . „ 44.— Einzelne Exemplare 20 H. ♦ 1. j»1l»«avldikl hm.“ alatt ölj búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés ^iix'isgjébtn és Csongrád, valamim jAsz-N^y-Kun-Szolnok Tármegyék Tissa balparti részeiben termelt búzák átlagának s mel; a nevezett vagy ezekkel Uomsz« \ tért | eken termett. 2. fv\s'*} ti.gryel búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejé vármegyében termelt burák cly a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. fMtfti (ki basa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekinWében megfelel a Pest iits- Solt-Kls-Kun vármegyé­ben — a bí.1 y o Jizi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a neve! t vagy lekkel szomszédos területeken t ritaett. 4. 4<rt bnia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontáli és Temes vármegyékben termelt buzek áV‘&gának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. f 5. bn*a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács Sodrlop vármegyében — a duna- menti részek kivitelével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos ^területeken termett. ^() i. „V la V*’* <il kt Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az AlfSidneki a sza, a Maros és a Dél­keleti Kárpáti á'Wa) itárolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken teraesA 2 ^elifV* •'«‘•ruágl árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a "Ifisza jobbparti vármegyékben fa Nógrád várt elében érméit hasoimemfi árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezek\ ! szomszédos területeken termett. 3. ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár ált köSrúlvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett terülptec termett. ★ Barg'oiiya.\ „ű intúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt b urgonya. „Felsőmagyarországi targonya“ alatt éi-et,k\a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Ton a, (J>6r.iö; B^-sod. Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. * /irségl burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabi' ! har Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya" alatt értetik a Pest-Ptlis-S' is Kun*■ Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya .aát/isági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, i;ekés, Cs-P«grád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Kirilyjiárf^túli megyékben termelt burgonya. ¥ 1. Unter „Thelsswetxen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen li.chbargebieten geerntet wurde 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácakaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. K) 1. Unter „Thctss>ferste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste "leicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche Im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Tran«dannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ★ ♦ Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffelo zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Po'-sony, S epés, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Márnmaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pe6t-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy Kun-Szolnok geerntete u Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog Békés, Csongrád, Arad, lorontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen..Unter „Sie!»«nblir|)er Kartoffaln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents