A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. október-december (41. évfolyam, 221-296. szám)

1904-10-06 / 225. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti ▲ tfasde titkári hiva­talitól el vitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán k&ldve . , . , B 28.— Egye« példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT UND EPFECTEN-BÖRSE. Pränuiiieraiions-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ....................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . n 28.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Jlryfözscle» — Waarenhoj'se. I. ISabonanenaüek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. SCéS2üáf“íÍ. — JSffeCtive Preise netto Casse per {SO Kilogramm.-ft 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryel búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett.-|t) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnántttli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gőmőr, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. if. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zuverstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Báeskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. KartofTeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar," Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, Megielen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ansnaiune der Sonn-u.Feiertasre tätlich. IO. évfolyam. Budapest, 1904. október 6. (csütörtök). 225. szám. Időjárás \ szé„ sohön Witterung / bZep scnon Vízállás reggel 7 órakor \ i isa« WasserstSKd 7 Uhr Früh J ‘ “ Hőmérő reggel 7 órakor \ i i o n o Thermometer 7 Uhr Früh / Léggúiymérő reggel 7 órakor \ 7Í.„ m Barometer um 7 Uhr Früh / "* A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki _— Theiss—..................... I Fejérmegyei ___ Com. Fejér —____ ’ Pestvidéki ........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ...................... * Bácskai ..............Báeskaer...................... Román ........... .........Rumänischer............... Bolgár. ... ........ Bulgarischer..............-----­-----­— — —-----­-----­10 ­10 IC 10 05 10 06 10 05 9 95 10 10 10 15 10 15 10 15 10 05 10 20 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 5 10 25 3 10 20 3 10 20 3 10 15 3 10 30 10 20 10 15 10 15 10 15 10 30 10 25 10 25 10 25 10 25 10 20 10 20 10 25 10 40 10 35 10 30 10 35 10 45 10 30 10 50 10 40-----­-----­Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zafe — Mafer ................... Származás, nem és minoseg Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tÓ!-do»| K-iß - bis K-tól -von\ K-ig - bis Elsőrendű ................... Prima............................... 7 35 7 25 7 45 7 35 Elsőrendű, új ....... Prima, neu .............. Középminöségü, új... Mitte), neu .............. 7 — 6 85 7 20 6 95 Középminöségü ........... Mittel Tengeri — Mais ........... .. 7 25 7 40 Magyar _ _ _ _ Ungar........—___ Árpa — Serste ........... ... *) / Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prima ......... „ másodrendű _ „ Sekunda........ Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss......... „ felsőmagyar. ... „ Oberungar.... ' , dunántuli.. .. , Transdanub.. 7 30 7 20 7 50 7 30 Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg... ... Szerb .................... Serbiseh................ Cinquantin ........... Cinquantin ........... Fehér... ........... Weisser ................ Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 11 50 11 70 Köles — Hirse.. .................... b) Ma táririő r»e. — íástáe'itíő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwitchenkurse Zárlat f órakor Sckluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján • legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages tu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld i ru - Waare pénz - Geld áru -Waare Magyar búza — Ung. Weizen 1904 október.. ... Oktober .............. _________________________----­----­----­----­Bnza — Weizen 11 11 11 11 .................... 1904 október.. ... Oktober ........... 1905 április....... April ............... 1Ö 13 Í0 10 10 18 ~ ~I ... .’. 10 54 10 55 10 53 10 61 ............... 10 17 10 60 10 18 10 61 io 15 1014 10 56 10 55 10 57 ... ................... 10 14 10 56 10 15 10 57 Rozs — Roggen ......................... V 11 — — ............— 1904 október ...... Oktober........... 1905 április ....... April................ 7 45 7 44 7 48 ........................ 7 8? 7 91 .................................. 7 47 7 90 7 48 7 91 *7 88 7 89 ... .” ..! I !" 7 44 7 88 7 45 7 89 Tenseri — Mais .................... 11 11 .............- — — 7 47 7 48 7 40 7 41 )ktober ............. dai .................... 1904 október ....... C 1905 május ........ I *7 40 7 41 7 39 7 48 .................. ”7 40 ”7 4Í ... ... ’ ....... Zab — Hafer ......................... 1904 október.. ... Oktober ....... ... 1905 április ....... April................ 6 83 ........................................... 7 20 7 24 ........... ................... 6 83 7 23 6 85 7 25 6 76 6 77 ._ ................ ................ 7 20 ....................... ....................... 6 76 7 19 ! 6 77 7 20 Káposztarepcze — Kohlreps c) Ha 1905 augusztus ... August ............... itá&*idöf»e. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwac 11 40 ire. In g 11 50 1 s kündigte r Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ..................... Árpa — ©erste .................... __ _ _______­ama — Weizen ....... ... ___ — Liquidationskurs Káp.-repcze — Hotelreps ...... e. Rozs — Roggen .................... Zab — Hafer u d) Lesa is ímoló árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen----­Rozs- Roqqen ... ... ... ... — ........... 7 46 Zab — Hafer ............... ................... 6 76 Búza — Weizen .......... ............... ... 10 17 ** II. Árak készpc Tengeri — Wiais ___— — — — — — Burgonya, készárú. — Kartofo nzben ÍOO kilogrammonként. — Preise netto 7 25 ?elfl, effective I Casse per ÍOO Kl Arpa — Gerste .......... .. ..............—----­Káp.-Kepcze — Kohlreps.. .................. raare. log ramm. Dunántúli — Transdanubische ... Fehér-Weiss ' Etózsa - Rosa Sárga-Gelb Kifli - Kipfel r~ \ Nyírségi — Nyirer ....... Fehér-Weiss|Rózsa - Rosa Sárga - Gelb |Kifli -Kipfe gi — Banater Fehér-Weiss Rózsa - Rosa Sárga - Gelb Kifli - Kipfel 5.80—6.20 5.80-7.30 7.30-7.80----­5.80-6.—(6.80—7.20 7.30—7.8 3----­Bánsá Felsőmagyarországi — Oberung.­5.6u—5.80 3.80-7.20 7.30—7.«0 in . Kum ISI E lí ■ rdélyi — Siebenbürger :éSe ísrfliéfiifí 6.80 —6.*20[6.a0—7.20 sk. — Diver 7.30—7.8 se Pu J----­'oduct Pesti — Pester... _ e. 5.80—6.— 8.80—7.20 7.30-7.80 — Kassá ui — JEffeotive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene. Leszámold árfolyam Liquidations­Kurs Szárm&zas, nem es minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare rrovumenj., ü« ti unu yuumai pénz - Geld |6ru - Waare ingyen hordo I»í«íZnŐZSÍr franco Fass, nettó Tara 1 -----­50 kg.-ként scJiweínefett _ 68 50 69 —-----­- ­Vidéki _______ ... . _ Landfett — ­•— -. ___ 1 Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, nng. lnftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos- Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig » n 3„— * n '* * Füstölt ................... .............. geräuchert .............................. — ...........-......... 58 50 60 — 59 — 60 50-----­-----­50 kg.-keat Spécii. ... .............. .............................. ................-............ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm j 50 kg.-ként Boszniai, 1íí04, évi ssokv.-minőség _ bosnische, 1904. Ufttuce-Qualitiu ­Hrhna 1 00 Stíip.k 8 75 13 — 20 50 7 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 — 11 50 21 50 0 b C O 8 75 13 — 20 50 7 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 — 11 50 21 50 — ...........­Saílva ... PSaamea „ „ 85 „ . ... „ „ 85 , •Szerbiai, 1904. szokványmin __ serbische, 1904. Usance-Qua „ „ 100 drbos ..........; „ „ 100 Stück. 85 . __... . 85 . ­... ... lit. .................-......... ________ 0 M — ........ O _ ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Sziivaiz .............. Pflaumenmus — Szlavoni Szerbiai slavonisches 1903 serbisches 1903 13 50 11 50 14 — 12 — ....... október j 13 50 11 50 14 — 12 ­— _... ... &0 kg.-kéat A fuvar Merem a g .............. SOeesaaten _ _ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1904. évi__ Luzerner ungarische 1904. Lóhere aprószemű 1904. évi _ Rothklee kleinkörnig 1904. „ középszemü 1904. évi .. „ mittelkörnig 1904. „ nagyszemü 1904. évi _ . grobkörnig 1904. VI. Hajózási fuvardíj nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardíjtétel 24 fillérrel magasabb. — Na-;f 54 — 56 — 62 — 72 — 61 — 58 — 68 — 80 —-----­----­— ...........-..............­............— ia - rächt i Gy- Schifffracht. sätze verstehen sich ver 100 Kilogramm lör ist der Frachtsatz unt 24 Heller hohe nclusive Transportstt r. tuer und Ássecuranz. Pancsova 50—54 Újvidék 44—48 Sezdán 36 40 Saloesa 28 30 1 D.-Földvár 26—28 Szentes 60—64 | Szeged 54—56 Zenta 50—52 Titel 46—50 Mitrovic? 68— 72 j Temesvár 90—94 V.-Becskerek 60—64

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents