A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. október-december (41. évfolyam, 221-296. szám)

1904-10-05 / 224. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként ■ A tízsde titkári hiyk­Ulitól elvit« tv* . . K 20 — Háiboi hordva. ,,, , 24 — Partin kftláre ..... 28.— K{7« példány 20 f. AMTLICHES SEB BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖBSE. Pránumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ...................K 20­Ins Haus zugestellt . „ 24.- Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Äs*8jt02sde- — Waarenbörse. I. Gabonanemiiek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. d) BCészárÚ. — Effectíve Waare. Preise netto Casse per SO Kilogramm. •k 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly bnza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,,Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarország burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes. Sáros, Abauj-Toma, Gömőr, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetil a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetil a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik í Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya4 alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt burgonya. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „BanaterWeizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) I- Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln ] zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Heves und Jász-Nagy-Kun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Megyeien ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erschein t mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. XU. évfolyam. Budapest, 1904. október 5. (szerda). 224. szám. wftterung } ^-Regen fízfcílás reggel 7 órakor \ , ,.9{. Wasserstand 7 Uhr Früli j ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ , 10 ro Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 ws M Barometer um 7 Uhr Früh / ** A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 7-4 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki .........Theiss.......................... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. jf ’ Pestvidéki .........Pester Boden............... 1 Bánsági .............. Banater ................ ' Bácskai _____ Bácskaer_... ... __ Szerb ....................... Serbischer.................-----­-----­-----­-----­-----­-----­10 — 10 IC 10 05 10 05 10 05 9 95 10 10 10 15 10 15 10 15 10 05 10 20 10 15 10 10 10 10 10 10 10 15 9 80 10 10 10 25 10 SO 10 20 10 15 10 30 9 85 10 20 10 -20 10 15 10 15 10 15 10 30 10 25 10 25 10 25 10 25 10 20 10 20 10 25 10 40 10 35 10 30 10 35 10 45 10 30 10 50 10 40-----­— — Rozs — Kogrgren .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs Xab — Haler .................. Szarmazás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű ................... Prima............................... Középminőségü .............. Mittel.............................. 7 35 7 25 7 45 7 35 Elsőrendű, új ........ Prima, neu .............. Középminőségű, új... Mitte), neu .............. 7 — 6 85 7 20 6 95 Tengeri — Mais ................... Magyar .................. Ungar..................... Román v. bolgár _ Rumän. 0. bulg........ Szerb......................... Serbiseh .................. Cinquantin ... ___ Cinquantin ............. Fehér... .................. Weisser_...____ 7 20 7 35 Árpa — Gerste .................... *> /Takarmány, elsőrendű _Futter, Prima ........... „ másodrendű _ „ Sekunda........ Sörfőzésre, tiszavidéki _Brauer, Theiss........... „ felsömagyar. — „ Oberungar __ ' , dunántuli.. — „ Transdanub.. 7 30 7 20 7 60 i 7 30 Repcze — Reps ................... Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlrep Réparepcze .............. Rübsen 11 50 11 70 Köles — ilirse.. ................... b) Ha táridő re. — .................... Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 IThr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztcischenkurse Zárlat í órakor Schluss unt 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján s legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages tu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Oeli | áru - Waare j pénz - Geld áru - Waare Magvar buza — Uns. Weizen 1904 október.. .. Oktober .............. ... ... — ... ... __ _ — ­-----­I-----­-----­Bnza — Weizen ......................... »» n ...........-............ 99 — ... ---------­1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April................... 10 10 10 08 10 18 ......................... 10 53 10 54 10 51 10 59 10 58 .. 10 17 10 58 10 18 10 59 iö 13 10 14_ 10 12* iö 15 !’.! Z ” ”! 10 56 10 55 10 57 10 55 ... .............. 10 14 10 54 10 15 10 55 Bois — Rogrsren ........................ 4* *9 — —- ---------­1904 október.. ... Oktober ... ... _ 1905 április......... April .................... 7 38 7 47 .......................................... 7 85 7 87 7 85 7 91 .................... 7 46 7 90 7 47 7 91 1 7 40 7 39 7 40 ..........._.................... 7 86 7 85 7 86 ................................... 7 40 7 86 7 41 7 87 Tengeri — Mals ......................... n ii ......................... H 11 .......................... « 11 — -................... 1904 október ....... Oktober.............. 1905 május ........ Mai .................... 1 39 7 38 7 40 I ~ .7 ™ 7 39 7 40 — — ..................................-.................... 7 38 7 39 Zab — Hafer .................................. 1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April_ _ ___ 6 73 6 72 6 75 ............................... 7 17 7 20 ... ................................. 6 76 7 19 6 78­7 20 6 74 7 IG 6 75 7 17 Káposztarepcze — Motilreps j 1905 augusztus ... August — ... _ _ c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. — Terminwac 11 50 íré. In 11 60 ekündigte r Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ........................... Árpa — Gerste ............................ Bnza — Weizen ............................ Káp.-repcze — Kohlreps ........ e. Rozs — Rogrgen Zab — Hafer ■ d) Lesi ímoEó árfolyamok- jLiquidation shurs Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----­Rozs- Roggen ..................-...................... 7 46 XaSi — riafer ................................ ................... 6 76 Buza — Weizen ................................................ 10 17 ** II. Árak készpt Tengeri — ffSais .............. Burgonya, készárú. nzben ÍOO kilogrammonként 7 25 fehl, efective \ Casse per ÍOO Ki Ar'pa — Gerste ... ... ... ............... ... ...--------­— Kcirtot . — Preise netto &áp.>Kepcze — Kohlreps.................................... Vaare. logramm. Dunántúli — Transdan |Fehér-Weiss|Rózsa - Rosa| Sárga-Gelb {Kifli-Kipfel , Nyírségi — Nyirer ........ Fehér-Weiss|Rózsa - Iiosa| Sárga-Gelb jKifli-Kipfe »i — Banater Fehér-WeissjRózsa - Ro&aj Sdrga-Gelb Kifli - Kipfel ubische ... jó.ÖO—6.20|6.80—7.30 7.30—7.80l-----­5.80—6.—lß.80—7.20|7.30—7.80 ]-----­Bánsá-----­------1---------­_. — Felsőmagyarországi—Oberung... |5.6u—5.80|6.80—7.20 7.30—7.80|-----­in. náiiö IÄ1 E ll-délyi — Siebenbürger :é8e tei*ínési^s &.80-6.20|6.b0—7.20 7.30—7.80J-----­2fc. — Diverse Product i Pesti — Pester ........ e. 5.80—6.— 5.80—7.20(7.30—7.80 Készéi u — JEffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz -Geld |áru - Waare Provenienz, Gal ni mg und Qualität pénz - Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír .......... Schweinefett ... Budapesti .................................. Vidéki .............. ................... 68 — 68 50 ...........-................. ~ — — — 50 kg.-ként Szalonna ............... Speck. .............. — Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n Tt 3 n .. „ „ O n Füstölt ............................—__ geräuchert .............................. — ...........- — — 68 — 59 — 58 50 59 50-----­-----­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclusive Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként §silTa .................... Pflaumen... ._. ... Boszniai, 1904, évi szokv.-miuöség—. bosnische, 1904. TJaance-Qualital - „ „ „ 100 drbos. ... * „ 100 Stück ... ft n n 85 jj . .— „ „ 85 rt — .Szerbiai, 1904. szokványmin.... serbische, 1904. Usance-Qualit. , „ 100 drbos ......... „ „ 100 Stück. ... 85 ....................................... 85 ............ — ..................-............ 8 75 13 — 20 50 7 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 — 11 50 21 50 O <D .................... O 5 8 75 13 — 20 50 7 75 11 — 20 50 9 25 13 50 21 50 8 - 11 50 21 50 ....................— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz ................ Pflarnneninns ... 13 50 11 50 14 — 12 — ....... október | 13 50 11 50 14 — 12 — .................. 50 kg.-ként A fuvar Meremag: ................ Kleesaaten ... __ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1904. évi __ Luzerner ungarische 1904._ Lóhere aprószeraü 1904. évi _ Rothkiee kleinkörnig 1904._ „ középszemfí 1904. évi.. * mittelkörnig 1904 ___ „ nagyszemű 1904. évi... „ grobkörnig 1904. _ VI. Hajózási fsawareüij. ­nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Gri — Schifffra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa ü4 — 56 — 62 - 72 — elit. per 100 Ki \z um 24 61 — 58 — 68 - 80 ­loyramm Heller höht nclusive Transportste vr. ucr und A ssecuranz. — ........— Panesova 50—54 j Újvidék 44 -48 Bezdán 36 40 j Kalocsa 28 30 j D.-Földvár 26—28 Szentes 60—6^ ] Szeged 64—56 Zenta 50—52 Titel 46- 50 Mitrovicz 68 —72 j Temesvár 90—94 $.-Becskerek 60—64

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents