A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-04-28 / 95. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenkénti i tizede titkári hivatalitól elvitetv« . . K 20.— Hézbos hordva. . , , „ 24.— Pturtin Uldve ..... 38 — Egye« példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindennap. Jj Erscheint mit Atutnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerafions-Prsiss jäürlicb: Loco Secrctariat der Börse .................K 20.— Ins Haus EUgestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XIX évfolyam. Mapest, 1964. április 28. (csütörtök). 95. szám. wftterufflg } borult—trüb VÍZ állás reggel 7 órakor | . o._>7 „ Wasserstaue! 7 Uhr Früh f "r 01 Hőmérő reggel 7 órakor \ , , r „ Thermometer 7 Uhr Früh / ^ 0 ' Lágsúlymérő reggel 7 órakor \ 7ÍU ln, Barometer um 7 Uhr Früh / r — Waarenhörse. I. Gaboraamesnuek- — Getreide. Arak kész-pénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per &0 Kilogramm» a) SCésasárú- — JEffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Eliza — Weizen. 73 74 ! 75 76 11 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki _... Tneiss.._____ ____ Tiszavidéki ........Theiss.. —................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei.. .......Com. Fejér ................ IPestvidéki ........Pester Boden............... * Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági — ___Banater ..... ... ........ Bácskai ............. Bácskaer_...__ _ Bácskai _ ___ Bácskaer_ ..._ _ Román — ..............Rumänischer...............----------— ------------7 85 7 80 7 80 7 65 7 85 8 10 8 05 8 05 7 85 8 10 8 — 7 90 7 30 7 70 7 90 8 20 8 10 8 10 7 95 8 20 8 05 7 90 7 90 7 80 7 90 8 25 8 15 8 15 8 05 8 25 8 15 8 10 8 10 7 95 8 35 8 25 8 25 8 10 8 20 8 15 8 15 8 — 8 40 8 30 8 30 8 10 8 30 8 15 8 40 8 35----------Ko?.s — Sí oa:sre a .................... Származás, nem ás minőség Provenienz, Gattung um! Qualität Árfolyam—Kurs Zab — Mater ........- - .. — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs K-tól -von K-ig - bis K-t0ä - von K-ig - bis Elsőrendű ...................... Prima.............................. Középminőségű. ....... ... Mittel.................. ... 6 30 6 20 6 45 6 30 Elsőrendű ................ Prima___ _______ Középminőségű ........ Mittel.............. ....... 5 50 5 30 5 70 5 45 Árpa — Gerste .................... /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............... másodrendű , Sekunda ............. i Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............... „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. „ Transdanub.. ... 5 SO 5 70 6 — 5 80 T®ngreri — Mals ................... j Magyar, ó .............. Ungar., alt............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb... ................... Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. í Fehér... _ _ _ Weisser .............. ... 5 10 5 20 Äöies — Hirse ........................ b) 11® 5 — Sáipsd«» 5 30 K-epcjse — líeps .................. Terminwaare. j Káposztarepcze ........ Kohlreps.................. | Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni \ óráig a legmagasabb és legalacsonyabb érfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat I órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztcischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld j iru - Waare pénz - Geld áru - Waare Äas.yar — »sag:. Weizens 1904 április ... April ................... _______ _______ _ ____ _----------_ _ ___ _____ _____________----------Stosa — Weiten ......................... V H ...........-............ 1904 április ........ April................... 1904 május ........ Mai ................... 1904 október ....... Oktober.............. ”7 82 '*7 81 '7 84 1 82 I "" 7 85 7 «4 7 88 7 86 7 88 ........ 7 81 7 87 7 82 7 88 7 84 "7 85 7 81 "7 82 — ~ ~ 7 89 7 88 7 90 7 85 7 86 ____... 7 82 7 84 7 83 7 85 iffcoasä — ....................— 99 ■** ---- -- ------1904 május ......... Mai 1904 október— -- Oktober .............. 6 50 6 51 .................................. ........ 6 28 6 50 6 30 G 51 .......................................- ......................... 6 49 6 50 Tenseri — Mals .. ...................... 99 —- ........ 1904 május _ . . Mai 1904 julius _ Juli ... ... .... _ 1904 augusstus _ August ... ......... 5 05 5 07 5 04 5 05 ... _ _ _ 5 20 5 18 5 19 .............................. 5 27 5 28 ......................... ............ 5 05 5 18 5 25 5 06 5 19 5 27 5 06 5 07 5 05 5 06 ......................... 5 19 5 -20 5 18 5 19 ....................... 5 06 5 18 5 07 5 19 Zafc» — Slaier ............................... V 99 ............................... 99 99 — —-------------1904 április ....... April.................... 1904 május ......... Mai .................... 1904 október.. ... Oktober .............. 5 20 5 22 ... ............................... 5 50 5 51 .................................... 5 20 5 49 5 22 5 51 ”5 48 ’5 49 ™ 5 47 5 48 SSäßosstarepcie - Mohlrefts 1904 augusztus _ August.................. Feímontiott árukfe 10 90 10 95 .................................. c) Ila4ás*isüí»!f®. — Termini an előfordult kötések. — In gekündigter W 10 85 vaare. raare vorge 10 95 allene Schl üsse. 'íffasryar 3mz:t — Ung. Weiten Tengeri — Mais ......................... Árpa — Gerste ____________ ausa — weizen äloas — ftoggen Zab — Maier m — Liquidationskur s Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) Lesz ES srnoáó aiasryar üma» — Ungrairlsiclier Weizeia-----Rozs- Koggen .................... -----6 28 6 28- Maier .........................áP.r!lis........... május......... 5 22 5 20 április ____ május ____ 7 85 7 81 II. i ftfjsa — <3ea*ste .... — .... ........ ... ... .... _ _ Teng« KiilSi ú r* ■i — ilSaSs ....................május______ :éle termények. — Dv 5 05 verse Prodis — (tohlreps.. ... icte.-- -Késs á u — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraef'allene Leszamaió árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgef allene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld I6ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Sisznózsir ____ Schweinefett ... Budapesti ................................. Budapester .............................. Vidéki .................................... Landfett.................................... ................... —. — 64 — 64 50 ..............................-----...----60 kg.-ként iSEalanna .............. SpeeK _______ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig » v 3„ — . n 3 „ ..............-.............. 52 — 54 50 52 50 55 — ..............................----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként *3®ilva ____.... .... Pfflanaaeia............ Boszniai, 1®C3. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos. ... „ „ 100 Stück ... n t t n » 8o n. - — . „ 85 „ — .Szerbiai, 1903. szokványain __ serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück ___ 85 „ ......... „ 85 ---.............................. 15 50 19 - 24 50 14 50 18 50 23 50 16 — 19 50 25 — 15 SO 19 50 24 50----------..............— ingyen hordó franco Fasí-*, netto Tara 50 kg.-ként íSssilvaiz ........... PSainaesiíiiMS ... Szláv Szerb oniai ................ .............. iái .................................... slavonisches 1903 serbisches 1903 .............................. 14 — 12 — 14 50 12 50 ...................... "•----— _ 60 kg.-ként A fuvar aeremag.............. Kleesaaten ........ dij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyai 1903. évi... Luzerner ungarische 1903 ...... Lóhere aprószemfi 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903._ „ köEépszemö 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. _ III. Hajózási at a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Syőrbe a fuvardíj tétel 16—20 fillérrel magasabb. — Naoh Gy- Schiff fra sätze verstehen sich őr ist der Frachtsa Kr.-tói von 46 — 40 — 46 — 50 — cht. per 100 Ki ‘z um 16— Kiwíí bis 55 — 43 — 49 — 56 — logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. Pancsova Újvidék Bezdán 42—46 34 - 40 28 - 32 Kalocsa 1 D.-Földvár Szentes 24 28 1 22-26 50-56 Szeged 42-46 Zenta Titel Mitrovicz 40 44 36-40 52-58 Temesvár 62 68 N.-Becskereb 42—46 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel 9*omszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél. keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. íf. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der* Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht | und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher^Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■¥•) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu]verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher j Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernng-arische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche j im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannhische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- i schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher i Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v^irde. a
