A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)

1904-04-25 / 92. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Eiöfizetési árak évenkénti A tózsde titkári hiva­talától elvitetve . , K 20.— Htóhoa hordva. . , . „ 24.— Pcstia küldve . . . . , SS.— Egyes példiaiy 20 f. AMTLICHES DIR BUDAPESTER WAAREN­HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. M.gjelen mmep- ». isiénufcp felvételével .aiinőennap. J, ESrsohemtmitiunba*der Sóim- e.Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse .................K 20.— ins Haua zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Kinzelne Exemplare 20 H. III. évfolyam. &Bdapest, ÜC4. április 25. (hétfő). 92. ssám. Vízállás reggel 7 órakor \ q~oc, Wasserstand 7 Uhr Früh J ’ H(sráérő reggel 7 órakor \ , . „ n 0 Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsulymérő reggel 7 órakor \ 7fi, Barometer um 7 Uhr Früh J w* A) Éráf3zsáe> — Waarenbörse. I. Saabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per <50 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen. 73 74 75 76 77 78 79 30 81 82 Tiszavidéki.........Theiss,. .................... Tiszavidéki _ _ Theiss.. .. _ _ _ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ... ...__ . 1 Pestvidéki ........Pester Boden.............. I Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer..................... "Bácskai .............. Bácskaer ... .............. Szerb .......................Serbischer...................-----­------­■-----­-----­-----­7 85 7 80 7 80 7 65 7 85 8 10 8 05 8 05 7 85 8 10 8 — 7 90 7 90 7 70 7 90 8 20 8 10 8 10 7 95 8 20 _ _ 8 05 7 90 7 90 7 80 7 90 8 25 8 15 8 15 8 05 8 25 8 15 8 10 8 10 7 95 8 35 8 25 8 25 8 10 8 20 8 15 8 15 8 — 8 40 8 30 8 30 8 10 8 30 8 15 8 40 8'35-----­-----­Stozs — Stog-gea .......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Maier ....................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól-eo« K-ig - bis K-tOi -von K-ig - bis Elsőrendű ..................... Prima.............................. Középminőségű .............. Mittel.............................. 6 30 6 20 6 45 6 30 Elsőrendű- .............. Prima... ................... Középminőségű... ... Mittel— — _ —_ 5 50 5 30 5 70 5 45 Árpa — Gerste .................... *) (•Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............. „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 SO 5 70 6 — 5 80 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó _ ____ Ungar., alt____ _ Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb— .................... Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér.............. .. . _ Weisser........ ........ 5 10 5 20 üöies — Slirse .......... b) Ha 5 — 5 30 s*e. — Repcze — Reps .............. .. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délután! 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések aorrandje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurae Árfolyam — Kurs pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld áru - Waare ftníJ’ar Srnza — Ung. Weizen 1904 április ... ... April... ... ................. ......................... . _ — — 1 — — — — — — Muza — Weizen ........ ... ........ V -- --...---- ... 1904 április ........ April................... 1904 május ........ Mai .................. 1904 október.. _ Oktober.............. 7 87 7 91 ... ... ... ...................... 7 85 7 92 ____... ...................... 7 88 7 87 7 97 ... ........ .. ... ... 7 90 7 91 7 93 7 91 7 92 7 97 7 81 7 82 ... — — — ... — .............. 7 84 7 85 .............. ............................... 7 81 7 83 7 82 7 84 8&ozs — Roggen­1904 április ........ A 1904 október____ ( .pril ...................-----­6 30 6 58 6 32 6 59-----­— .................— ktober .............. 6 54 6 59 ................... ......... Tengeri — Mais .........................-- -- ... ... ... 9. -- -- ... ... 1904 május _ . _ Mai _ _ ... _ 1904 julius ... .. Juli ............. ... 1904 augusztus _ August ............. 5 06 5 07 5 05 5 09 .................... 5 19 5 20 ....................................... 5 09 5 21 5 lt) 5 22 5 04 5 06 ............................................. 5 05 5 18 5 06 5 19 £aí> — Hafer ... _______ _____ 1904 április ....... April............. ... 1904 május ......... Mai ... .............. 1904 október.. ... Oktober .............. 5 24 5 24 5 50 5 26 5 26 ! 5 52-----­-----­­5 50 5 51 ! „ ,, — — — ... — . Káposztarepcze — Hohlrcus 1904 augusztus _ Ane-nst m n 10 95 vaare. ’aare vorge] 11 05 Felmondott áruki c> ^a4ás*ádÖ3»e. — Termii jan előfordult kötések. — In gekündigter allene Schlüsse. ISasryar hnza — (Ing. Weizen Tengeri — ÍJKais ...................... Árpa — Gerste __________ ... fi «za — Weizen ätoas — Roggen Zab — Haler m — Liquidationskwrs Káp.-repcze — Hohlreps ....... e. d) Leszámol© ái*foiyamok äsisyar bnza — Ungarischer Weizen _ _ Tengeri — üs ........................................-----­Árpa — Gerste-­Sasssa — Weäaies) ._ _ ...... .............. V 90 flozs — iSoggen .. .................................... 6 30 II. II Zah — Hafer ... ... .........................— .... [yiőnféBe termények» — Uh 5 24 erse Produ Sfáp.-Repcze — Kohlreps .. . ... . _. cte. Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámolc árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nsra és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgef allene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz -Geld járu - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti. ................................. Budapester ............................ Vidéki ................... ................. Landfett.................................... ............................... 63 50 64 — ..............................-----­-----­50 kg.-ként Szalonna .............. Spécit ................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, iuftgetrock. 4 stückig » » 3„__ „ „ 3 „ Füstölt .................................. geräuchert .............. .............. 52 — 54 50 52 50 55 —-----­™— — ................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inalns. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként ................... Pflaumen .............. Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität- „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück _ n » n n - -— n n „ — .Szerbiai, 1903. szokványmin.--- serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stiick. ... rt n 85 n ------ n 71 85 B -­.............................. 15 50 19 - 24 50 14 50 18 50 23 50 16 — 19 50 25 — 15 50 19 50 24 60 ..............................-----­-----­................... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvái» .............. Pflaumenmus__ Szlavóniai............ ............. ... slavonisches 1903 .................... Szerbiai ................... .............. serbisches 1903 ................... .............................. 14 — 12 — 14 50 12 50 _...________-----­-----­50 kg.-ként A fuvar Híeresaag .............. Kleesaatera . ....... dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzemer ungarische 1903. _ Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903___ „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. ... „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. _ III. üHSaJósáss f&awas'dijj. ­nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach — Schiff fra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa Kr.-töl von j Kr.-it; bis 46 — I 55 — 40 — | 43 — 46 — 49 — 50 — 1 56 — cht. per 100 Kilogramm tz um 16—20 Heller nclusive Transportste höher. 'ucr und A ssecuranz. ................... Pancsova Újvidék Bezdán 42-46 34 40 28 32 Kalocsa ! D.-Földvár Szentes 24 28 1 22-26 50-56 Szeged 42-46 Zenta Titel Mitrovicz 40- 44 36- 40 52- 58 Temesvár P2 68 N.-Becskerek 42—46 * 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, ▼alamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel ssomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegy ei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ken — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben tonnelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dnnántúll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ¥ 1. Unter „Thelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. J0L) 1. Unter „Ttielssg-erste“ ist solche Gerste zuVerstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernng-arisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung: entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents