A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-04-14 / 83. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti Á. tőzsde titkári hiva- 'Uűától elvitetve . . K 20.— Háxhoz hordva. ... n 24.— Postán kőidre . . . . s 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES »ER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. , |_5 Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ..................K 20.— Ina Haus zugestellt . „ 24..— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Kinzelne Exemplare 20 H. XisL évfolyam. Budapest, 1984. április 14. (csütörtök). 83. szám. időjárás \ 8zéD_schön Witterung / b/ep scnon fííáüás reggel 7 órakor | , .no, Wasserstand 7 Uhr Früh | ^ 408 Hőmérő reggel 7 órakor \ i a r> o Thermometer 7 Uhr Früh / ‘ ° ' IiégsúSymérő reggel 7 órakor \ 7,.,. Barometer am 7 Uhr Früh / A) J&rytözsde« — Waarenbörse. I. Ssaisöíiasiastiiiiek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per &0 Kilogramm• a) i&é&zár’ú» — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Sütxa — Weisen 73 74 75 76 77 I 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss— ..................... Tiszavidéki _ _ Theiss........................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ._............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ 1 Pestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki ... ... Pester Boden ............. Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági ............. Banater ... ... ........ Bácskai _ _ _ Bácskaer_ ..._... Bácskai .............. Bácskaer.................... Bolgár. ............ ... Bulgarischer.............-------------------------7 95 7 90 7 90 7 75 7 95 8 20 8 15 8 15 7 95 8 20 8 10 8 — 8 7 80 8 — 8 30 8 20 8 20 8 05 8 30 8 15 8 — 8 — 7 90 8 — 8 35 8 25 8 25 8 15 8 35 8 25 8 20 8 20 8 05 8 45 8 35 8 35 8 20 8 30 8 25 8 25 8 10 8 50 8 40 8 40 8 20 8 40 8 25 8 50 8 45----------Származás, ne® es minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam —Kurs K-tÓI-von | K-:g - bis K-tÓI - von K-ig - bis Roícs — Koggen Elsőrendű ............................. Prima Középminőségü... ... ... Mitte! ............................ 6 35 6 25 6 50 6 35 Zab — Maíer ... Elsőrendű. _ ___ Prima_ Középminőségü... ... Mittel5 50 5 35 5 70 5 50 .................... Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............. „ másodrendű „ Sekunda ............. ! Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. » felsömagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. , Transdanub ....... 5 SO 5 70 6 — 5 80 Tengeri — Mais.................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu .. ... _ Román v. bolgár __ Rumän. o. bulg...__ Szerb................................. Serbisch .......................... Cinquantin ................... Cinquantin ... ______ Fehér ......................... Weisser......... ........... 5 10 5 20 KSles — Slirse................... h) fia 5 30 társdö 5 40 PC. — Repcze — Eeps ................... Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps..................... Réparepcze .............. Rübsen .......................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül | Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 érakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld I áru - Waare Slagyar Sm*a — Ung. Weizen 1904 április ........... April........ ........ ................................................................------I--------— — __ __ Buza — Weizen *•* ......................... 1904 április ........... April.......................... 1904 május ........... Mai ......................... 1904 október.......... Oktober................... 7 95 7 97 ... ............................................. 7 95 7 94 7 97 ................................. .. 7 84 7 86 7 83 7 87 7 84 ... — 7 91 7 92 7 83 7 92 7 94 7 84 7 92 7 93 .............. 7 93 7 95 7 90 7 7 81 7 85 7 80 7 1 S1 7 91 7 91 7 81 7 92 7 92 7 82 ......................... 31 ...................... .... Hoz» — Roggen-1904 április ........... Ä 1904 október ....... ( Lpril 6 31..................................................... 6 47 6 48 ................... ... ...........— 6 30 6 46 6 31 6 47 6 42 6 43 ............................. ktober .............. 6 46 6 43 6 44 .. ....................... ... Teas’esr.i — Mais ................................ M -- -- -- -----1904 május ........ Mai ................... 1904 julius _ Juli............ ... 5 10 5 11 5 09 5 11 .......................... 5 21 5 20 5 23 ............ . .............. 5 10 5 20 5 11 5 21 5 10 5 11 ............................................... 5 20 5 21 ....................................... ........ 5 10 5 20 5 11 5 21 Zaft — Mafér ______ ... .................. 1904 április .. ... ^ 1904 máius ... . 31 Lpril.. — 5 26 5 27 5 23 ............................... 5 29 5 31 ......................................... 5 50 5 52 ........ ................... —_ 5 23 5 27 5 46 5 24 5 28 5 47 5 46 5 47 5? M --.............-................ 1904 október.. ... Oktober ... ... _ 5 47 5 46 ....................................... ...................... Káposztarepcze ) ......................... Kohlreas ( — ... ........... 10 95 11 05--------------1904 aususztus ... Ananst ■időre. — Termini tések. — In gekündigter W Felmondott árukb c) £!aiár an előfordult kö vaare. 7aare vorgefallene Schlüsse. ílacyar haza — King. Welzen Tengeri — Mais ... ... .............. Árpa — «erste ... ____ ... ... ttsnza — weizen Moass — Sioggen Zab — Maíer Leszámoló . — Liquidationskurs Máp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) árfolyamok Magyar fonza — Ungarischer Weizern — — Tengeri — Ma ÉS ... — - ... — ... — —-----árpa — Gerste-----SSsasca — Heizen ... ... ................ . _ ... V 91 Staats — Roggen ....................................................... 6 30 II. ® Zab — Hafer Liiíonféie te 5 23 •terse Produ Ká)i.-Itepcze — StohCr cte. örmények. — Dil Késsasáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámol? árfolyam LiquidationsKurs S z á r rn r ? á R. nem Ás minSsén Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse Provenienz, Gattung und Qualität pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld |&ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda] Vidék aesti ................................... Budapester 63 — 63 50 ~ —-----;i ............................. Landfett ... 50 kg.-ként Szalonna .............. §pec& .................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig » * 3 „ „ „3* Füstölt ................... ... ..._ geräuchert ........ .................. 53 — 56 — 53 50 56 50-----__ — ...............—............ _-___________ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Us&nce-Qu&h „ „ „ 100 drbos ____ „ „ 100 Stück rt n rt kő n - — -) rt 85 „ •Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qu; r, „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. 85 „ ......... „ 85 „ . 16 75 21 — 25 50 16 - 20 50 24 50 17 25 21 50 26 — 16 50 21 — 25 —----------...................... ......... PSaramea. ............. tlit. ............................... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaíz .............. PflauoieiiinKS ... Szlavóniai. ................. ... ... slavonisches 1903 14 50 12 50 15 — 13 — ...... _...__...------------Szerb serbisches 1903 50 kg.-ként Heremag _____ ... MleesaaSen ........ Ki .-toi von Kr.-itr bi« ........................................ uer und A ssecuranz. Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903- Lóhere aprószemű 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903. „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkömig 1903. nasrvszemő 1903. évi... _ arobkörnis’ 1908. 46 — 55 — 43 — 49 — 56 — ... 40 — 46 — 50 — cht. oer 100 Ki ■z um 16— III. Hajózási fuvardíj. —- Schifffra A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Sfőpfe© a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsa logramm inclusive Transportste -20 Heller höher. Pancsova Újvidék Bezdán 42—46 34-40 28- 32 Kalocsa 1 D.-Földvár Szentes 24-28 1 22-26 50-56 Szeged 42—46 Zenta Titel Mitrovicz 40-44 36—40 52-58 Temesvár 62-68 N.-Becskerek 42—46 1* »»Tiszavidéki bnza66 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéken — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. +0 1. ,,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felső magyar országi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az j országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen** ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist ‘ solcherJJWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zuVerstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Uogarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet w»irde.
