A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)

1904-06-30 / 145. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként t A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . • • n 24.— Postán küldve • . . • „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. ,![, Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Seeretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XU. évfolyam. Budapest, 1904. junius 30. (csütörtök). 145. szám. Időjárás \ Hzén_g(.hBn Witterung / 8zep 8Cüon Vízállás reggel 7 órakor \ , oiuel Wasserstand 7 Uhr Früh f ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ , „n. Thermometer 7 Uhr Früh / + 10 Légsnlymérö reggel 7 órakor \ 7rQ m Barometer um 7 Uhr Früh / “ A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. GaboTianesnäeXc- — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm• a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .........Theiss.......................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei, új _Com. Fejér, neu......... ^IPestvidéki ........Pester Boden............... * I Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági ..............Banater ...................... Bácskai _ ___ Bácskaer... .............. 'Bácskai, új ........ Bácskaer, neu ____ Szerb ........................Serbischer...................-----­-----­-----­-----­-----­— — 8 65 8 55 8 55 8 45 8 65 8 90 8 80 8 80 8 65 8 90 8 80 8 70 8 70 8 55 8 80 8 20 9 — 8 90 8 90 8 75 9 — 8 25 8 85 8 75 8 75 8 65 8 85 9 05 8 95 8 95 8 85 9 10 9 05 8 95 8 95 8 75 9 20 9 10 9 10 8 90 9 10 9 05 9 05 8 85 9 25 9 15 9 15 8 95 9 20 9 15 9 30 9 25-----­-----­Rozs — Kóseren .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Elafer ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs K-tol - von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminöségű... ........ Mittel... ... ... .............. 6 35 6 30 6 40 6 35 Elsőrendű. ............ Prima.............. ... ... Középminöségű... ... Mittel... ......... .. _ 5 90 5 70 6 05 5 85 Árpa — Gerste ................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű „ Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. * felsőmagyar. „ Oberungar .......... „ dunäntuli.. , Transdanub.. ... 6 20 5 95 6 45 6 20 Tengeri — fdais ....... ............ Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar .................... Ungar ........................ Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ........ Szerb......................... Serbiseh.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér ......................... Weisser_ ... _ _ 5 15 5 25 Ktfles — llirse ........................ b) Ha 5 ­láridö 5 30 re. — Repcze — Reps ... ... ... .. Terminwaare. Káposztarepcze, új _ Kohlreps, neu ... _ Réparepcze, új ........ Rübsen, neu.............. 10 — 9 70 10 25 9 80 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előzi tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kurstn vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kun pónz - Geld J áru - Waare pénz - Geld iru - Waare Masyar bnza — Ung. Weizen 1904 április .... .. April ........ ... _ _ _ _ _ ___ ___ ____ _ ___ — — — — — — — — Buza — Weizen ......................... ii ......................... 1904 junius ........ J 1904 október ....... 0 1905 április ........ 1 uni ................... 8 71 8 72 8 75 ~8 74 8 8 78 8 79 ktober .............. Lpril... .............. 8 72 8 71 8 74 8 64 8 72 ____ 79 8 77 ................... -. Roh — Roggen ......................... 1904 október ....... Oktober .............. "6 52 6* 51 6 54 6 50 6 52 I .7. 6 51 6 52 6 54 6 53 6 56 ... 6 55 6 56 Tengeri — Naia »9 M 99 *5 99 1904 julius ........ J 1904 augusztus _ 1 1905 május ........ Ä 08 511 5 09 510 24 .............. ... 48 ........ ........ 5 10 5 24 5 48 5 11 5 25 5 49 5 13 5 25 6 46 5 14 5 26 5 47--- --- --- -------­üli ................... LUgUSt .............. [ai .................... 5 11 5 10 5 13 5 5 24 5 22 5 25 5 5 45 5 44 5 50 5 5 13 5 11 5 14.................................... 5 26 .......................................................... 5 45 5 47 .............. .............................. Zab — Hafér .............................. 9' M -- ------ — -- -­1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April.................... 6 94 5 96 .......................................... 5 95 5 96 5 99 5 98 ................................... ........ 5 98 5 99 Káposztarepcze — Kohlreps 1904 augusztus Anglist 10 20 10 12 c) Határ an előfordult kö ‘/2 .................... m H 10 15 vaare. ’aare vorgej 10 25 allene Schl Felmondott árukb •időre. — Termi' tések. — In gekündigter üsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ................. .. Árpa — «erste ........................ sstiza — weizen Rozs — Koggen Zab — Hafer Leszámoló m — Liq Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) árfolyamok nidationskur s Magyar buza — Ungarischer Weizen-----­tÍ3zs — Kogge-----­2ab — Hafer ... .................. junius....... 6 — junius ....... 8 95 II. I Arpa — Gerste ........ ............ ... ... ... _ _ Tengeri — iföais .................... julius. ....... íülönféle termények. — Di 5 18 verse Prodi Xáp.»Kepcze — Kohlreps.. ... ... ... ... icte. — — Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Le számol? rfolyam idationa­’íurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Liqn pé nz - Geld láru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budai Vidék lesti .................................. Budapes Landfett tér .............................. 60 50 61 ­-----­-----­i ... ... ... ... .............. 80 kg.-ként Szalonna .............. Spécii ... ... .. . Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 sittekig 3 o r> rt & rt — n » & n Füstölt ... .. ......................... geräuchert .............................. — — — — — — 50 — 53 50 50 50 54 —-----­-----­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Sziiva ................... Pflaumea ............... Boszniai, 1904, évi si^okv.-minőség— bosnische, 1904. Usance-Qualität- „ „ „ 100 drbos. ... , „ 100 Stück * ' ' n n 85 „ _ — „ n 80 „ — .Szerbiai, 1904. szokványmin.... serbische, 1904. Usance-Qualít. „ , 100 drbos . ....... , „ 100 Stück. ?! n 85 „ —- — Tt „ 85 n . —-----­-----­9 75 12 75 17 — 9 50 12 50 16 75 10 - 13 - 17 50 10 — 12 75 17 25 ..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz .............. PBaanieiiffins ... Szlávi Szerb )niai .............................. slavonisches 1903 serbisches 1903 12 50 10 50 18 50 11 — 14 ­12 — 14 50 12 50 ai ................................... i>0 kg.-ként A fuvar Heremag ... ... Kieesaaten ........ iij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903. ... „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvaréig* ­nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Natih 6%- Schiff fra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Ki tz um 16— Kr.-ig bis 49 — 40 — 45 — 50 — logramm i -20 Heller iclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. Pancsova Újvidék Bezdán 8—42 32 34 26 28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 40-46 Szeged 38-42 Zenta Titel Mitrovicz 34- 36 33- 35 50-54 Temesvár 58 -62 N.-Becskerek 38—42 {C 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák áüagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­in — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B An sági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben fömelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- aenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki ftrpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben éi Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* S. „DnnAntdll Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az '•'■'ághatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ^ 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Conu Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banates* Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des iu den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zuVerstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem iS durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wnrd*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents