A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-27 / 143. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként i A tőzsde titkári hivatalától el vitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . • „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egves példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATÄLOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Ju Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XH. évfolyam. Budapest, 1904. junius 27. (hétfő). 143. szám. S; } borult-trüb Tízállás reggel 7 órakor \ Was ser sí and 7 Uhr Früh J * Hőmérő reggel 7 órakor \ , 17 ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsulymérő reggel 7 órakor \ 7P7 ,r, Barometer um 7 Uhr Früh / ’m A) Jlfi*útőass£fle. — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammosként. — Preise netto Gasse per SO Kilogramm. a) ICészárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Bwia — Weise ti 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss— ..................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ............... Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... . J Pestvidéki ........Pester Boden............... | Pestvidóki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer..... ............. Bolgár ......................Bulgarischer...............------------------------------8 80 8 70 8 70 8 60 8 80 9 05 8 95 8 95 8 80 9 05 8 95 8 85 8 85 8 70 8 95 9 15 9 05 9 05 8 90 9 15 9 - 8 90 8 90 8 80 9 — 9 20 9 10 9 10 9 — 9 25 9 20 9 10 9 10 8 90 9 35 9 25 9 25 9 05 9 25 9 20 9 20 9 — 9 40 9 30 9 30 9 10 9 35 9 30 9 45 9 40----------Rozs — Koggea .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Maier ....................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól-ro» K-ig - bis K-tÖ! - von K-ig - bis Elsőrendű. ... .............. Prima.................._........ Középminőségű .............. Mittel.............................. 6 45 6 40 6 50 6 45 Elsőrendű ................. Prima........ ........ . . Középminőségű ........ Mittel........................ 5 95 5 75 6 10 5 90 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű „ Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss......... ... „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. , Transdanub ....... 6 25 6 6 50 6 25 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar .................... Ungar ........................ Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb ......................... Serbisch.............. .... Cinquantin ... _ _ Cinquantin ... _ ... 5 20 5 30 ÄCäles — Mirse.. ........ b) iía 5 téridő 5 30 re. — «onnvp. _ »pb« Káposztarepcze, új... Kohlreps, neu ........ ^ | Réparepcze, új ........ RübseD, neu.............. Ter mm, waare. 10 — 9 70 10 25 9 80 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb ás legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe* eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse láriat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und - niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pänz - Geld j iru - Waare pónz - Geld kru - Waare 'ílasr.var buxa. — Ung. üVeizen 1904 április ... ... April ................... ___ _________ _ ________ _----------............. ... _ ... ... _ _ ...___----------Buza — Weizen ........ ... « « — — — — — « 11 .............- ------1904 junius......... Juni ................... 1904 október ....... Oktober.............. 1905 április ........ April................... 8 97 8 96 8 99 8 91 .7 7 7 8 91 8 92 "8 91 8 90 1 99 7 .7 .7. .7 9 21 ......................................................... 8 98 8 99 Közs — ltodén — _________ 1904 október.. ... Oktober ............. ‘*6 72 6 73 6 68 7 7 7. 7 7 ... 6 66 6 67 6 70 6 69 6 74 ................... ’’............ 6 72 6 73 Teßgeri — Mais ........................ »» n ......................... ii .................- — 91 19 ..................- — 1904 julius ........ Juli .................... 1904 augusztus ... August .............. 1905 május......... Mai .................... 5 19 5 16 5 18 7 ... 7 ............. 5 30 5 29 5 31 ............................... 5 53 5 54 5 52 5 54 ... .............. 5 18 5 31 5 52 5 19 5 32 5 53 ~5 19 5 2i 7 7 .7 7 7 '.r. 7 7 7 5 34 5 54 5 55 5 53 5 58 7" .7 7 ’7 .7. 5 20 5 34 5 57 5 21 5 35 5 58 35aä — 51 a fér ............................... 1» « — — — --- — — 1904 október ....... Oktober .............. 1905 április ........ April.................... 6 06 6 12 6 09 ............................... 6 08 6 09 6 10 6 15 .............................................. 6 14 6 15 Káposztarepcze — Mohlreps 1904 augusztus _ August.................. Felmondott árukii 10 45 ..................................................... o) iäatäHsiäne. — Termini an előfordult kötések. — In gekündigter Jf 10 40 vaare. aare vorge) 10 50 'allene Schl üsse. Slagryar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ........................ Árpa — «erste ------------------Haza — Weizen Äozs — flössen !8ab — Hafer Leszámoló a — Liquidationskurs ííáp.-repcze — Kohlreps----e. d árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----Kfflxs — íüsgge SS ..........................................-----Zab — Hafer ......................... junius....... 6 Busa — $?s!zan .................... junius....... 8 95 II. Ärpa — Gerste ........ ....................... ... — — Tengeri — sSais .................... julius ........ CilSönfféSe termények. — Dv 5 18 verse Prodi ftáp.-Hepcze — äohireps ................... ... icte. — — Kéeiáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Le számoló rfolyam lidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüssi pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Liqi pénz - Geld |6ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti ................................. Budapester .............................. Vidéki ................................... Landfett.................................... .............................. 61 61 50----------50 kg.-ként Szalonna .............. Speck.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig rt d ^ n y, n 3 n Füstölt ................................... geräuchert ...............................-- — —-50 50 53 50 51 — 54 —-----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súlv helyett. Minőség 500 grammonként. Inalus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként SíMSv» ................... ______ Boszniai, 19C4, évi szokv.-minőség— bosnische, 1904. Cß&nce-Qualitäi „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück _ n n n ^5 „ . ... „ „ 85 „ — ■Szerbiai, 1904. szokványmin __ serbische, 1904. Usance-Qualit. * „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück----n n 85 „ --— „ „ 85 „ — ..............................----------.............................. 9 75 12 75 17 — 9 50 12 50 16 75 10 - 13 - 17 50 10 — 12 75 17 25 ..............ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 ksr.-ként ^zilraiz .............. Pfianmennms _ Szlavóniai ............................... slavonisches 1903 .................... Szerbiai ... .............................. serbisches 1903 .................... _ ________ _ 12 50 10 50 18 50 11 — .............................. 14 — 12 — 14 50 12 50 ŐÜ kg.-ként A fuvar Meremagr .............. Mleesaaten ........ Jij 100 kilogrammonkó Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903._ „ középszemű 1903. évi ... „ mittelkörnig 1903. — „ nagyszemü 1903. évi... „ grobkörnig 1903. _ III. Hajózási fuvardíj. nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbo a fuvardijtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Gy- Schiff fra sätze verstehen sich ör ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kt ;z um 16— Kr.-itf bin 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz.-............Pancsova Uividék Bezdán 8—42 32 — 34 26 28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22-24 20-22 40-46 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz 34- 36 33-35 50 54 Temesvár 58 -62 N.-Becskerek 38—42 1* „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel siomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Állagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéfci buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéin — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- aenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken tórmett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben íb Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „UnnAutúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen €om« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banates* Weizen“ istsolcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- | gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tlielssgerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht uud welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Traiisdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wird*.
