A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-24 / 141. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként * A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . • „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. . |, Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . n 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XL£. évfolyam. Budapest, 1904. funms 24. (péntek). 141. szám. wftternng } szép-schön Vízállás reggel 7 órakor ) , gQCa Wasserstaue 7 Uhr Früh j Hőmérő reggel 7 órakor \ Tliersicmeter 7 Uhr Früh / ^ LégSÚlymérö reggel 7 órakor 1 771 ln, Barometer um 7 Uhr Früh / A) Jirátössde. — Waareribörse. I. Gabonanemüek. — Getreide. Arak készpénzben 50 Idlofframmoukénfc. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) E&észárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 73 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.. ..................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei, új— Com. Fejér, neu. ....... . (Pestvidéki ........Pester Boden..__... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági .............. Banater .................. Bánsági, új ........Banater, neu____ _ Bácskai ..............Bácskaer...................... *----------------— —----------8 80 8 70 8 70 8 60 8 80 9 05 8 95 8 95 8 80 9 05 8 95 8 85 8 85 8 70 8 95 9 15 9 05 9 05 8 90 9 15 9 - 8 90 8 90 8 80 9 — 9 20 9 10 9 10 9 — 9 25 9 20 9 10 9 10 8 90 9 35 9 25 9 25 9 05 9 25 9 20 9 20 9 — 9 40 9 30 9 30 9 10 9 35 9 30 9 45 9 40----------Rozs — Koggen .................... Származás, nens és issincség Provenienz, Gattung sina Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiy&m — Kurs K-tól-von\ K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű.............................. Prima ... ........................ Középminöségü .................. Mittel.............................. 6 45 6 40 6 50 6 45 Zab — Sí ater Elsőrendű. .............. Prima... ................... Középminöségü ........ Mittel.............. —_ 5 95 5 75 6 10 5 90 Árpa. -- «Äerste .................... *> Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ... ... _ „ másodrendű „ Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss............„ felsömagyar. „ Oberungar .......... „ dunántuli.. , Transdanub ....... 6 25 6 6 50 6 25 Tengeri — Mais ... ........ ... Magyar, Ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg.—_ Szerb ......................... Serbisch.................— Cinquantin ........ ... Cinquantin ............. Fehér ......................... Weisser.................... 5 30 5 40 Köles — ätirse ........................ b) Hia 5 téridő 5 30 re. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze, új __ Kohlreps, neu ____ Réparepcze, új ........ Rübsen, neu.............. 10 — 9 70 10 25 9 80 Határidő — Termin ! Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb j árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Wir Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat I árakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkill Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kura pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Masyar beza — Sag. Weisen 1904 április ... ... April ...........__ ... — —-----— — — — 81 a za — Welzen ......................... 1904 junius......... Juni .................... 1904 október ....... Oktober.............. 8 90 8 91 .....................— 8 93 8 94 8 95 8 96 8 92 8 96 8 90 ........ 8 93 8 94 8 92 8 94 ... .................... Moís — SSoggen 1904 október.. ... Oktober ......._ ... — — 6 69 6 70 6 71 6 72 ......................... 6 71 6 72 6 70 6 72 ____ 6 71 6 72 .............................................. Teagren — Mals ........................ n n — — — — — « » .......- — — — « '» ......................— 1904 iüli __________ nli ... _ ...................... 5 18 5 31 5 55 5 19 5 32 5 56 5 20 5 2Ü 5 19 5 Í 5 19 5 33 5 53 5 20 5 34 5 54 us ... . ,7 ft 19 ft 17 ft 19 . 20 ......................... 1904 augusztus ... August................... 1905 május ........... Mai .......................... 5 33 5 34 5 31 5 56 5 57 5 55 ... 5 34 5 5 54 ... 33 ____ ... __ _________... ................- .... .................. ... ...__ Za ft — Hafer ....................................... 1904 október.......... Oktober .............. 1905 április ........... April.......................... 6 08 6 10 6 07 6 11 6 09 ......... 6 09 6 10 6 07 6 08 ............................................. . 6 06 6 07 KápositarcBcíe — Hohlrens 1904 ausrusztus August ni T* 10 4ft 10 55 c) batáridőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter caare. ’aare vorgefallene Schlüsse. Sajyar bnza — ííngr. Weizen Tengeri — Mais ...................... Árpa — «erste _____________ _ _ _ _ _ _ ____ Buza — Weizen ............ ... ... — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ____ e. Hwzs —■ Koggen Zab — Hafer Leszámoló m d) árfolyamok Magyar ftma — Ungarischer Welzen-----ÜSazs — Kogge n ... — .......... ... .........-----Sab — Hafer ... .. ... ... ... ... ............... 6 — 8 95 II. 1 Arpa — Gerste ............................................. — — Tengeri — EÜais .............................. ......... Cülőnféb ieményak. — JHr verse Prodi Xáp.xRepcze — Kohlreps... ..................... icte.-- — 1 Késssáru — Effective Waare árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Le száiísoió rfolyam ndationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlosst Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Lim pénz - Geld áru - Waare pónz - Geld jÄru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budai Vidék Testi ....... ...................... Budapes Landfett ter ................... ........ 61 61 50----------i ................................... 50 kg.-ként Szalonna .............. SpecK.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung.luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig rt n ^ „ ,, 3 » Füstölt .................................. geräuchert ............................... — — ......................... 50 50 53 50 51 — 54 —-----— _ _ _ ... ... ... _ Zsákka! együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Incíus. Saek, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként----------9 75 12 75 17 — 9 50 12 50 16 75 10 - 13 — 17 50 10 — 12 75 17 25 ...........- — „ „ , 100 drbos. ... „ „ 100 Stück . 85 „ . ... „ „ 85 ........ .Szerbiai, 1904. szokványmin.--- serbische, 1904. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos . ....... , » 100 Stück___ 85 , ------ , 85 „ . _ .........................— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként SüslTaií .............. PflaiiraeisiRBS ... Szláv« Szerb íniai.................................. slavonischea 1903 serbisches 1903 12 50 10 50 18 50 11 — 14 — 12 — 14 50 12 50 ai .................................... 60 kg.-ként Meremag ............... Xleesaaten ____ Kr.-tói von J Kr.-icc bis uer und A-----Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903 „ középszemíí 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. naerszemfi 1903. évi... . srobkömie’ 190342 — 36 — 43 - 46 — cht. oer 100 Kt ■z um 16— 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller III. Hajózási fuvaréig* A fuvardij 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Gy- Schiff fra Sätze verstehen sich tőr ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. ssecuranz. Pancsova Uividék Bezdán 8—42 82 -34 26 28 Kaloosa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 40- 46 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz 34 36 33 - 35 50 - 54 Temesvár 58 - 62 N.-Becskerek 38—42 ♦ „TiszavidéRi buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, ?&lamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok Tármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Állagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Peatvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéin — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos I őrületeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának b mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — s duna- aenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ♦) 1* »Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett« 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. íf. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Tvpus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen ]>íachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „BanatefWeizen“ ist solcherQWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Tlielssgerste“ ist solche Gerste zu*verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem || durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Tranndannbiscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet w’ird*.
