A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)

1904-06-21 / 138. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként * A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . • • „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­hivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN -BÖRSE. o Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. . L Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich.. Pränumerations-Preise jabrlicb: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLL évfolyam. Budapest, 1904. iunius 21. (kedd). 138. szám. wftterung } “ép-schön Vízállás reggel 7 órakor \ a Wasserstand 7 Uhr Früh / + Hőmérő reggel 7 órakor \ „ p 0 Thermometer 7 Uhr Früh / ‘ Legsmymérd reggel 7 órakor \ 771 Barometer um 7 Uhr Früh j A) Árútözsde. — Waarenbörse. I. Oaborsasiemáíek. — Getreide. Árak készpénzben öO kilogrammonként. — Preise netto Casse per &0 Kilogramm, a) Készáru. — JEffective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Busa — Weizen 73 74 75 76 11 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ........Theiss.. ..................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu........ ... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .. ......... Fejérmegyei, új _Com. Fejér, neu......... IPestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai _ _ _ Bácskaer... .............. Szerb .........................Serbischer................... Bolgár.......................Bulgarischer ...............-----­------­-----­-----­------­-----­8 80 8 70 8 70 8 60 8 80 9 05 8 95 8 95 8 80 9 05 8 95 8 85 8 85 8 70 8 95 9 15 9 05 9 05 8 90 9 15 9 - 8 90 8 90 8 80 9 20 9 10 9 10 9 ­9 20 9 10 9 10 8 90 9 35 9 25 9 25 9 05 9 25 9 20 9 20 9 ­9 40 9 30 9 30 9 10 9 35 9 30 9 45 9 40 1-----­-----­Rozs — Kóseren ..................... Származás, nem és' minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kur K-tol - ton \ K-ig - bis K-tcl - von K-ig -bis Elsőrendű ...................... Prima........................ Középminőségű.» ........... Mittel................... ... .... 6 45 6 40 6 50 6 45 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségű... ... Mittel... ... _ .. _ 5 95 5 75 6 10 5 90 Árpa — Gerste ..................... *> /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............. „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsömagyar. „ Oberungar .......... ' „ dunántuli.. „ Transdanub ....... 6 35 6 10 6 60 6 3i Tengeri — Mais ..................... Magyar, ó .............. Ungar., alt .............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb......................... Serbiseh.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér... ............ ... Weisser — .. ........ 5 30 5 40 Käles — Hirse ............ . h) Ha 5 — lárldö 5 30 re. — Repcze — Steps . ............ Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps... .............. Réparepcze ... _ _ Rübsen ................. 10 — 10 50 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül 1 Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den j höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 0rak«r Schluss um 1 ühr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld im - Waare pénz - Geld iru - Waare Ufa&ryar bnza — Ung. Weizen 1904 április ...... April................... — — — — — — — — Bnza — Weizen ........................... V W ------------------- --­M ................................... 1904 junius ........ Juni .................... 1904 október ....... Október.............. 9 12 9 11 9 13 9 04 9 06 8 98 8 99 9 ­9 - 8 99 9 04 9 02 9 03 .............. 9 03 9 04 Rozs — Roirgren _____________ 1904 október . .. Oktober ... ___ *6 82 6 83 6 71 I 7. " 7 I 6 72 6 73 "ö 80 6 79 ... ..'................. .................. 6 80 6 81 Tengwi — itais ........................... 11 -----------------­91 11 ............. --- — « 1» ........................- --­1904 julius ... Juli ... ............. 1904 augusztus _ August.............. 1905 május ........ Mai .................... 5 19 5 31 5 56 5 20 5 32 5 57 5 23 5 35 5 58 5 24 5 36 5 60 5 21 5 22 5 20 .............. _. ......... 5 36 5 32 ...................................... 5 60 5 59 5 61 5 56 .................... 5 24 5 23 ............................................... 5 36 5 37 .............................................. 5 59 5 60 ................................... ......... SEaS> — Haller ............................... 1* 11 — •— -- — -- — 1904 október.. ... Oktober .............. 1905 április......... April.................... 6 12 6 11 6 13 6 08 ... ... ... ... f 6 09 6 10 6 11 6 08 .............................................. 6 08 6 09 Kánosztarencze — Mohlrens 1904 ans-usztns Anenst m n 10 4ÍÍ 10 55 e) {Határidőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schl üsse. Magyar bnza — Vncr. Weizen Tenareri — Slais ... _ ... _ ... irpa — Gerste ... ... .............. Haza — Weizen Rozs — (torsén Zab — Haler Leszámoló m — Liquidationskurs Káp.-repcze — Hohlreps ....... e. d) árfolyamok Magyar búza — Ungarischer Weizen-----­Rozs — Bogge n ... ........ .... ._ ... ...-----­Zab — Hafer ............................. . ... ... ... 5 75 8 95 II. i Arpa — Gerste ....................................... _ _ Tény éri — Mais ................................ ........ (iiionféüe termények. — Di\ 5 95 :erse Prodi ítáp.oRepcze — Kohlreps... ... ... ... ... icte.-- -­Készáru — JEffective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Le á jzamolo rfolyam idations- Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld ára - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Ku,rs Liq/A pénz - Geld láru - W^tire ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budai Vidék lesti .................................. Budapes Landfett 61 ­61 50-----­-----­i .................................... 50 kg.-ként Szalonna .............. Speck ... ... ____ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig * n 3 „ „ „ 3 „ Füstölt _...__ _________ geräuchert _ _ _... __ ...­.........-.............. 50 50 53 50 51 — 54 — —........................­-----­-----­-................­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-kcnt jSjdJva .................. Pflsnsnea .............. Boszniai, 1904, évi szokv.-minőség—- bosnische, 1904. Usance-Qualität _ „ „ „ 100 drbos ___ „ „ 100 Stück _ n n n n - --- v n S5 n — .Szerbiai, 1904. szokványmin.-., serbische, 1904. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos. ....... , , 100 Stück. * 85 „ ......... „ „ 85 „ . ...-----­-----­9 75 12 75 17 — 9 50 12 50 16 75 10 — 13 - 17 50 10 - 12 75 17 25 ........— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként SzilTaiz .............. Pflaumenmus ... Szlav Szerb Dniai .................. slavonisches 1903 serbisches 1903 12 50 10 50 18 50 11 — 14 — 12 — 14 50 12 50 iái .................. 50 kg.-ként A fuvar Mereinaj? .............. Kleesaaten _ .... dij 100 kilogramxnonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903. ... „ középszemü 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj« ­nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Q%- Schiff fra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 - 36 ­43 — 46 — cht. oer 100 Kt tz um 16— Kr.-ig bis 49 - 40 — 45 — 50 — logramm s -20 Heller nclusive Transportste höher. ■uer und A ssecuranz. ..............— Pancsova Újvidék Bezdán 8—42 32-34 2G-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20—22 40- 4C Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58 62 N.-Becskerek 38—42 ♦ !• „Ti«*avfdéfci bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel BBomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyel bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Peitvldébl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé- ^•n — * blai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „BAnsdgl bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BftcNhai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­| ®enti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1* ,»Tlszavidélsi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- ! keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. ,,Felsőmagyarországi árpa4* alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben él Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dnnántoli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az crszághatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. if 1. Unter „Theftsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen4* ist 'solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tlieissj?erste“ ist solche Gerste zu’verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Aliölu gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch* schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet w*ird*.

Next

/
Thumbnails
Contents