A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-20 / 137. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként t A tízsde titkári hivatalától el vitetve . . E 20.— Házhoz hordva. ... v 24.— Postán küldve .............28.— Eeyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. o Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. JL Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . n 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLL évfolyam. Budapest, 1904. jnnius 20. (hétfő). 137. szám. Időjárás ) -schön Witterung ) szep scüön Vízállás reggel 7 órakor \ , oaQ<s Wasserstand 7 Uhr Früh / m Hőmérő reggel 7 órakor \ , . . no Thermometer 7 Uhr Früh / ^ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 771 Barometer um 7 Uhr Früh ] A) Árutőzsdei — Waarenbörse. I. Oabo^aneműek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitdtsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki .........Theiss— .................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu.............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ............... Fejérmegyei, új _Com. Fejér, neu......... . I Pestvidéki ........Pester Boden............... | Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági .............. Banater ................... Bánsági, új ........Banater, neu............... Bácskai ..............Bácskaer... ............... Szerb ____________Serbischer...................------------------------------8 75 8 65 8 65 8 55 8 75 7 35 9 — 8 90 8 90 8 75 9 — 7 40 8 90 8 80 8 80 8 65 8 90 9 10 9 — 9 — 8 85 9 10 8 95 8 85 8 85 8 75 8 95 9 15 9 05 9 05 8 95 9 20 9 15 9 05 9 05 8 85 9 30 9 20 9 20 9 9 20 9 15 9 15 8 95 9 35 9 25 9 25 9 05 9 30 _ _ 9 25 9 40 , 9 35-----Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ............ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von K-ig -bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminöségü ... ... ... Mittel .............................. 6 45 6 40 6 50 6 45 Elsőrendű ................ Prima... ................... Középminöségü ........ Mittel-....................... 5 95 5 75 6 10 5 90 Árpa — Gerste ............. ... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. .......... „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... 1 * dunántuli, Transdanub ....... 6 25 6 — 6 50 6 25 Tengeri — Mais ______ ... Magyar, 6 _ _ _ Ungar., alt___ ... Magyar, új .............. Ungar., neu ............ Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg......... Szerb... ................... Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér ......................... Weisser.................... 5 30 5 40 Köles — Hirse.. . .............. b) Hz 5 - iáririö 5 30 re. — Repcze — Reps .................... . Tertninwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps........... ... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 — 10 50 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magjar bnza — Ung. Weizen 1904 április ... ... April. .................. — — — — — — — — Bnza — Weizen ......................... 1904 junius ____ Juni ................... 1904 október ....... Oktober.............. 8 83 8 82 9 — *8 97 ” !" 8 97 8 99 8 86 8 85 8 88 8 86 8 89 .............. 8 87 8 88 Rozs — Roggen ........................... 1904 október.. ... Oktober .............. *6 76 6 77 6 74 *6 80 ~ 6 78 6 79 6 74 6 75 ............................................... 6 77 6 78 Tengeri — Mais ......................... H W ... ........ ............ 1904 julius ... . Juli ... _______ 1904 augusztus _ August .............. 1905 május......... Mai .................... 5 24 5 23 5 25 .7. 5 36 5 35 ... ................................. 5 58 5 59 5 56 5 60 5 57 ........ 5 23 5 34 5 56 5 24 | 5 35 5 57 5 18 5 22 ............................................... 5 28 5 34 ....................................... ........ 5 50 5 56 ... .................................... 5 22 5 34 6 54 5 23 5 35 5 56 25a& — Hafer .............................. M ---------- •— -- -1904 október ....... Oktober........ ... 1905 április ........ April.................... 6 04 6 03 6 14 6 09 .. ... ........ 6 08 6 09 5 88 5 89 5 87 5 98 ... ____ ____ 5 97 5 98 Kánosztarescze* — Mohlreos 1904 augusztus Ansmst nt w 10 45 10 55 Felmondott áruk b ei c) Határidőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Teng ri — Mais ..................... Árpa — Gerste ... .. ................ ... Bnza — WTeizen Rozs — Roggen Zab — Haler m — Liquidationskurs Káp.-repcze — Hohlreps.. ... e. d) Lesa Ü« ímoló árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----SSozs- Kogge?» ------ ---------- ... ____--------Zab — Hafer ... .. ... .............. ............ 5 75 8 95 ii. a Arpa — Gerste ................ . ... ... ... _ _ Tengc Cülön fr il * *i — Mais ... ........ ... ... ... ... ... féle termények. — Di 5 95 verse Prodv etäp.-Repcze — Kohlreps ............ ... ... icte.-- -Késiéi u.— Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam Liquidations- Kurs Származás, nem és minösé§ Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kursepénz - Geld áru Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budapesti .............................. Vidéki .................................. Budapester ________________ Landfett ................... ... ........ ............................................ 61 50 62 ..............................----------50 kg.-ként Szalonna ............... Speck ... ... . Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig « n 3„.. „ „ 3 * Füstölt ................... ... ... ... geräuchert .................. .. ... ....................—............... 50 50 54 — 51 — 54 50 — ....................................--------— — ............................ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként SxJí r;t ............................ Pflaumen ............... Boszniai, 1903. évi sz.okv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - * * „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück _ n n n 85 » - -— n n 85 „ — .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos. ....... , „ 100 Stück. ... n n 85 ., — — „ „ 85 „ — ............. .................--------------------..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz _ _____ Pflanmenmns ... Szlavóniai_ ............. .............. slavonisches 1903 .................... Szerbiai .. ......... .................... serbisches 1903 .................... _ ________ _ 13 — 11 — 14 — 12 — ..............................----------_____ .. ÍVÓ kg.-ként A fuvar Heremag ............... Mleesaaten ____ díj 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. ... Lóhere aprószemű 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903. ... „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903 ___ „ nagyszemü 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. _ III. Hajózási fuvardíj. □t a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Oy- Schiff fra sätze verstehen sich ör ist der Frachtsa Kr.-tői von 42 - 36 — 43 — 46 — cht. per 100 Kt z um 16— Kr.-isr bis 49 - 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller iclusive Transporiste höher. uer und A ssecuranz. ..............— Pancsova Újvidék Bezdán 8—42 32-34 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 40-4G Szeged 38-42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58-62 N .-Becskerek 38—42 1. „Tiszavidéki bnzs“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel Momszédoa területeken termett. 2. „Fejérmegyel bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák állagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,,Peatvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyébe — • pomázi és váczi járások kivételével —■ termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunaimenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél. keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben it Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „DnnántOll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Thelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banate? Weizen“ ist' solchergWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „BAcskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Thelssgerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dein i durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher # Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welch« im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannblsctie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v^xrd*.
