A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)

1904-06-15 / 133. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hiva­talától clvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTEK WAAREN­HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. JL Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Seeretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. junius 15. (szerda). 133. szám. Időjárás \ é (.hön Witterung / 8zep scnon Vízáiiás reggel 7 órakor \ Wasserstaná 7 Uhr Früh / + m Hőmérő reggel 7 órakor \ , -, r „ Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7Aq m Barometer um 7 Uhr Früh / A) Árutőzsde■ — Waarenbörse. I. Qabonanesnűek. — Getreide. Arak készpénzben SO Kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 .Tiszavidéki.........Theiss— .................... Tiszavidéki, új ... Theiss, neu .............. Fejérmegyei _ _ Com. Fejér ............ Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... ^IPestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági, új ........Banater, neu..... ........ Bácskai .............. Bácskaer.................... 'Bácskai, új ........ Bácskaer, neu .........-----­-----­-----­-----­-----­-----­8 80 8 70 8 70 8 60 8 80 9 05 8 95 8 95 8 80 9 05 8 95 8 85 8 85 8 70 8 95 9 15 9 05 9 05 8 90 9 15 9 — 8 90 8 90 8 80 9 — 9 20 9 10 9 10 9 — 9 25 9 20 9 10 9 10 8 90 9 35 9 25 9 25 9 05 9 25 9 20 9 20 9 — 9 40 9 30 9 30 9 10 9 35 9 30 9 45 9 40-----­-----­Közs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Ktn-s SEate — Hafer _________... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Arfe:y&fí! — Kurs K-toS - von K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű.............................. Prima ............................. Középminőségű— ........... Mittel............................. 6 40 6 25 6 55 6 40 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminöségű. ....... Mittel.............. ......... 5 80 5 60 6 05 5 75 Árpa — Gerste ......... ._ ... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ........... „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' * dunántuli.. „ Transdanub ....... 6 25 6 — 6 50 6 25 Tengeri — Mais .............. ... Magyar, ó .................. Ungar., alt.............. Magyar, új .... ........ Ungar., neu —....... Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg..._ Szerb ................................ Serbisch.......................... Cinquantin ......... ....... Cinquantin ................... Fehér.. ............................. Weisser ........... .... .... 5 30 5 40 Köles — Hirse.. ____ . b) fr! a 5 - iaridss 5 30 re. — Repcze — Reps ... ... ... ... Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps............. ... Réparepcze .............. Rübsen ........ .... .... 10 — 10 50 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a iegmayasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat I érakor Schluss um 1 Ukr Az előző tőzsdei nap délutánján s íegmagasabD és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse- tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld J áru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar Smza — Uns;. w>iwo 1904 április .. April ...................-------­— — — — Bnza — Weizen ......................... 1! 11 ...........-............ ,, — — — ... — 1904 junius ........... Juni .......................... 1904 október.......... Oktober .................. 9 11 9 12 9 07 9 08 9 08 9 03 9 10 9 07 ... ................... 9 09 9 08 9 13 9 10 9 11 .................. So/,s — RosTgren ................................. H ----------------------­1904 október.. ... Oktober __ ____ *6 82 G 80 6 82 ’.. "... 6 82 6 83 6 87 6 88 6 87 .................................... 6 86 6 87 Tengeri — Mais ................................. 1! 11 ----------------------­ti !> .............- — — 1904 julius _ .. J 1904 augusztus _ l 1905 május ........ I 5 20 5 32 5 50 5 21 5 33 5 51 5 25 5 36 5 54 5 26 5 37 5 55 üli ................... August .............. íai .................... 5 24 5 20 ... ._ .............................. 5 35 5 36 5 33 ... — 5 50 5 51 5 48 5 53 5 51 ........ 5 37 ............. ......................................... 5 55 5 54 5 57 5 55 ......................... Zaíí — Maiéi* ............................... 1904 október ....... Október.............. 1905 április ........ April.......................... 5 86 5 88 5 85 5 88 ................... ) 5 87 5 88 5 90 5 92 5 88 ........ .............. ........ 5 87 5 88 Kánosztareacze — Mohlreias 1904 augusztus ... Ans-nst , 10 iS 10 55 c) Határidőbe. — Terminwaare. Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter Waare vorgefallene Sch! üsse. Sagrar imza — üng. Weizen Tengeri — 3£ais .......................­Ärpa — «erste ........................ Bnza — Weizen Äozs —■ iiogrgeß Zab — Haíer Leszámoló m — Liquidationskurs Ään.-repcze — Kohlreps ....... e. .............. d) árfolyamok Magyar bnza — Uagrarisclier Weizern-------­— M&gge re — .................... ... — ...........-----­Zato — Hafer ... .. ... .............. ... ... ... 5 80 8 95 II. i äi-pa — Gerate ... ... .... _ .... ... ... ... _ _ Tengeri — äfflssfs ................... ........... .... ... Cylöstféie termények. — Dii verse Pro du iiap.-Kepcse — f&ofolreps... _______ ... wie.-- -­Késxáru ■ Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüssi pénz - Geld | áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pónZ-Geld léru - Waare ingyen íiordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Síisznózsir ......... Schweinefett ... Budapesti .................................. Budapester .............................. Vidéki ..................................... Landfett.................................. 61 50 62 ­— —-----­.......... .........­50 kg.-ként Saalanna .............. ®TS»eefe .................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n n 3„„ „ „ o n Füstölt — .. ......................... geräuchert .............................. .. ...............~ —........... 50 50 54 — 51 — 54 50 — — — _____ —--------­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto far netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ......................... Pflanmen. ................. Boszniai, 1903. évi sBokv.-minőség— bosnische, 1903. Usane«-Quaiitat - „ b r 100 drbos. ... , „ 100 Stück T! Ti I, n _ —. n „ 85 - .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1303. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ........... „ „ 100 Stück. n » 8o n ... ... „ n 35 „ -----­-----­-----­— ...........-............-------­-------­..............— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Süiivaiz .................. Manmenmits _ Szláv Szerb aniai ................................. slavonisches 1903 .... 13 — 11 — 14 — .12 —-----­-------­iái .................................... serbisches 1903 50 kg.-ként A fuvar Mereraagr .............. XCleesaaten ... díj 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi __ Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemfi 1903. évi __ „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj. ­nt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Oy- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kt >z um 16— Kr.-i« bi* 49 — 40 - 45 — 50 — logramm i -20 Heller iclusive Transportste höher. sicr und A ss ecuranz. ..............— Pancsova Uividék Bezdán 8—42 32-34 26 -28 Kalocsa D.-Föidvár Szentes 22 24 20—22 40-46 Szeged 38—42 Zenta Titei Mitrovicz 34- 36 33 -35 50-54 Temesvár 58 62 N.-Becskerek 38—42 H* 1. „Tiszavidéki bnza“- alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel Axomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna* sienti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. $0 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben £• Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett­S. „Dunántúli árpa44 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett résziben termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Coiiu Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen —- gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Geriete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter 9>Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tbeissgrerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschr.ittc der in dem 5 durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welch« im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiscfre Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleiche? Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v"ird*.

Next

/
Thumbnails
Contents