A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-06-14 / 132. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A. tőzsde titkári hivatalitól elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. V Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. JL Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich : Loco Secretariat der Börse ..................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLL évfolyam. Budapest, 1904. junius 14. (kedd). 132. szám. Witterung } ^p-schön Vízállás reggel 7 órakor \ Wasserstand 7 Uhr Früh / >M Hőmérő reggel 7 órakor \ , 17 ro Thermometer 7 Uhr Früh / * Légsúlymérő reggel 7 órakor \ m Barometer um 7 Uhr Früh / ** A) Árutőzsde* — Waarenbörse. I. ísalso^iiEieműeSk. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) Készáru. — Ejfectlve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Bnza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.. .................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu— _ I Pestvidéki ........Pester Boden.. .......... j Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági, új ........Banater, neu ............... Bácskai .............. Bácskaer.................... 'Bácskai, új ........ Bácskaer, neu ......... Szerb— ....................Serbischer................... Román ........ .........Rumänischer______----------— —----------------8 85 8 75 8 75 8 65 8 85 9 10 9 — 9 — 8 85 9 10 9 - 8 90 8 90 8 75 9 9 20 9 10 9 10 8 95 9 20 9 05 8 95 8 95 8 85 9 05 9 25 9 15 9 15 9 05 9 30 9 25 9 15 9 15 8 95 9 40 9 30 9 30 9 10 9 30 9 25 9 25 9 05 9 45 9 35 9 35 9 15 9 40 9 35 9 50 9 45----------äoes — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zafj — Hafer ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tOl-po»! K-ig - bis K-tÓI - von | K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima ............................ Középminőségű .............. Mittel.............................. 6 40 6 25 6 55 6 40 Elsőrendű ................. Prima.................. ... Középminőségű... .. Mittel— .................... 5 80 5 60 6 05 5 75 Árpii — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ... ... ... „ másodrendű „ Sekunda ............. ; Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ■ „ dunántúli.. , Transdanub ....... 6 25 6 — 6 50 6 25 Tengeri — Jlais.................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu .. — _ Román v. bolgár _ Rumän. 0. bulg____ Szerb— .................... Serbiseh ................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér. ........................ Weisser ... .............. 5 30 5 40 Köles — Slirse ........................ b) &?a 5 - táridc 5 30 re. — Repcze — Steps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps .. ... ... ... Réparepcze .............. Rübsen ... .............. 10 10 50 Határidő — Termin Délutáni I óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld J iru - Waare pénz - Geld íru - Waare Magyar haza — Ung. IMzen 1904 április .. April... ... ... ... — — — —-----— — ' Haza — Weizen ......................... 99 9* -----------------9* 99 — — —-----1904 junius _ ... Juni ................... 1904 október.. _ Oktober ........ ... 9 09 9 10 ...................— ........................................... 9 — 9 01 9 03 9 02 9 16 9 09 .................... 9 — 8 98 9 01 ................. .............. Rozs — Roggen ......................... 1904 október ___ Oktober .............. 6 83 6 88 6 86 .. ... .................... 6 85 6 86 ”ö 80 *6 79 6 81 * ............................. 6 80 6 81 Tengeri — Mais 19 11 11 11 11 «9 1904 julius ... _. J 1904 augusztus _ 1 1905 május ........ 3 5 24 5 35 5 54 5 25 5 37 5 55 5 24 5 35 5 51 5 25 5 36 5 52 ......................... üli ... ............. Lugust ............. Iái _'............... 5 26 5 27 ... .. ............................... 5 36 5 37 5 36 — ... ... — ... ... 5 56 5 59 5 54 ... .............. ........ 5 24 5 25 5 23 5 25 ......................... 5 35 5 34 5 35 ....................... ............ 5 51 5 52 5 50 5 53 ........................ Zab — Maiéi* ... ... .............. ... 9' *9 — ------- — — - — 1904 október ....... Oktober ............ 1905 április ........ April.................... 5 86 5 88 5 85 5 91 .. ... ____ 5 90 5 91 5 80 5 78 .............................................. 5 79 5 80 KápasztarcstczR — MoMreas 1904 augusztus . Ansmst------------------------------------------------m n 10 45 10 55 ; _ _ _ _ c) Határidőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. raare vorgefallene Schlüsse. 9Iagryar búza — Un?. Weizen Tengeri — Mais ....................... Arpa — Gerste ............. ... ... ............................... ............ sdmza — Weizen | Rozs — Roggen Zab — SSaíer Leszámoló m — Liquidationskurs Káp.-repcze — Hohlreps ....... e. d) árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen-------Sssss — n ................... ... ..............-------Zab — Halst* .... ........................................ 5 80 8 95 | II. 1 ftppa — Gerste ... ... ... ... ... ... ... _ _ Tenyeri — Mais ........ ... ... ... ... — ... (üEonféle termények. — Di\ verse Prodi* 9táp.-Hepcze — Kohlreps . __ ... ... ... icte.-- -l üészáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámol árfolyam LiquidationsKur? Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schluss». áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld Óru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ____ Schweinefett _ Budapesti ................................... Budapes Vidéki .................— .............. Landfet! 62 — 62 50----------................... 50 kg.-ként Szalonna... ....... Speck ................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig ft ft ^ n n ö n Füstölt ....... ... — ... ........ geräuchert .............................. .............................. 51 - 54 51 50 54 50-----_ _. Zsákkal együtt, gcingysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 k^.-kent Siilva ... .............. Pflaumen. ............ Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität . „ ft ft 100 drbos.... „ „ 100 Stück n # t « n 85 ' n . — „ „ 85 » — .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ , 100 drbos ........ „ ,100 Stück. n « 85 ft — — , » 85 „ . —--------------------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvái z .............. P3anmenmns ... Szlav Szerb oniai. ... ... ... _ . ... ... slavonisches 1903 serbisches 1903 13 — 11 — 14 — 12 —----------iái ... ... .. .................... 50 kg.-ként A fuvar Meremag.. ........... Mleesaaten ........ díj 100 kilogrammonkéi Lnczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903. ... „ középszemií 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemü 1903. évi... „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj. it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Szőrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Gy — Schiff fra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa Kr.-tói von 42 - 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kt tz um 16— Kr.-ig bia 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. .............- — Pancsova Újvidék Bezdán 8-42 32 -34 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 40- 46 Szeged 38-42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58 -62 N.-Becskerek 38—42 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel aoomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéin — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos őrületeken termett. A. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben £■ Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Dunántdli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az oroxághatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ifi. 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist' solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) I- Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem j j durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- j schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher I Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v”ird*. |
