A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)

1904-04-09 / 80. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tözgde titkári hiva­talitól elvi te tv« . . K 20.— Héahos hordva. . . . „ 24.— Peatán küldve . . , . , 38.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTEK WAAREN­HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- 6a vasárnap kivételével mindennap. cjj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich • Loco Seeretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswllrts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XII. évfolyam. Budapest, Í994. április 9. (szombat). 80. szám. Időjárás \ rt7in_S(.hön Witterung / szep scüon Vízállás reggel 7 órakor \ , oa7a Wasserstand 7 Uhr Früh j + Hőmérő reggel 7 órakor \ , ,, ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh f A) Árutőzsde* — Waarenbörse. I. Gaisosiansmlsek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per HO Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammén. Buza — fVeizett 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.. ..................... Tiszavidéki ........Theiss.....................— Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegvei ........Com. Fejér ............... . í Pestvidéki — — Pester Boden ............. Pestvidéki ........Pester Boden............... Bánsági .............. Banater .................. Bánsági ............. Banater ................... Bácskai ........... Bácskaer.................... Bácskai ........... Bácskaer................... Szerb... ....................Serbischer................... 7 35 7 40-----­-----­-----­-----­8 - 7 95 7 95 7 80 — — 8 ­8 25 8 20 8 20 8 — 8 25 8 15 8 05 8 05 7 85 8 05 8 35 8 25 8 25 8 10 8 35 8 20 8 05 8 05 7 95 8 05 8 40 8 30 8 30 8 20 8 40 8 30 8 25 8 25 8 10 8 50 8 40 8 40 8 25 8 35 8 30 8 30 8 15 8 55 8 45 8 45 8 25 8 45 8 30 8 55 8 50-------­Rozs — Hősegén ... ... ......... Származás, nem és. minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Haler ------ ----------­Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig - bis Elsőre Közép Provenienz, Gattung und Qualität K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű.............................. Prima .............................. Középminöségű .................. Mittel............................... 6 35 6 25 6 50 6 35 ndfl ................. Prima... _________ minőségű ........ Mittel____ ... .......... 5 50 5 35 5 70 5 50 Árpa — ««erste ... ................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű „ Sekunda .......... < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............. * felsömagyar. „ Oberungar .......... ^ , dunántúli.. , Transdanub .......... 5 80 5 70 6 — 5 80 Tengeri — $Sais ................... Magyar, ó ......... ....... Ungar., alt................... Magyar, új .................. Ungar., neu................. Román v. bolgár __ Rumän. o. bulg... ... Cinquantin ........... ... Cinquantin ................. Fehér... — .................. Weisser.......................... 5 15 5 25 Köles — Hirse. ................... b) Ha 5 30 táridö 5 40 re. — Repcze — Reps ______ _____ Term inwaare. Káposztarepcze ........... Kohlreps................... Réparepcze... . .......... Rübsen .......................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső' árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat ! órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kur» pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar bnza — Ung. Weizen 1904 április ....... April................. — — — — I ...................-------­— — Haza — Weizen ........................... « « — — — — — 9? 4* ... --- ------------­1904 április ........ April................... 1904 május......... Mai ................... 1904 október.. _ Oktober ... ... ... 8 08 8 11 .............. ......................... 8 12 8 15 8 13 ... „ ................. 8 01 8 03 8 — 8 01 . ................. 8 10 8 12 8 — 8 11 8 14 : 8 01 8 07 8 12 7 99 8 08 ............................................ 8 13 ... ....................................... 8 01 ............................................... 8 08 8 12 8 — 8 09 8 13 8 01 Rozh — Rogrsren ... _____... ... n ^ — — ...........— 1904 április ........ April............. . 1904 október ....... Oktober........ ... 6 36 6 34 6 36 6 33 ... ... ____ 6 32 6 63 6 33 6 54 6 34 6 54 6 35 6 55 Tengeri — Mais _____________ »♦ ** — -........................ 1904 május ........ Mai . .. 1904 julius ... Juli ... .. .. ... 5 18 5 19 5 17 .............................. 5 28 5 30 .................................... ... 5 17 5 27 5 18 5 29 5 17 5 18 ............................................... 5 28 ......................................................... 5 17 5 27 5 18 5 28 2ab — Blaffer ... ____ ____ ... 1904 április ....... April.................... 1904 május ___ Mai ................... 1904 október ....... Oktober..........._. 5 33 5 32 5 35 ............................... 5 34 5 57 5 36 5 59 i 5 32 5 33 ............ .. ... .............. ......... 5 34 5 35 Hisosíztarepcze 1 ... ... ... ... m w 10 95 11 05 ! —-----­Kohlreps | 1904 augusztus _ August c) Határidőre. — Termi' Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. Wagyar buza — Ung. Weizen Tengeri — Mais .......................­Árpa — Gerste . ........................ txnza — wcizen Rozs — lloggen-------------------------------­Zab — lXafer ■ Káp.-repcze — Kohlreps ........ d) Leszámoló árfolyamok l — Liquidationskurse. ' Magyar buza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — Ma äs ... ... ... ... ... ... ...-----­árpa — Gerste-----­Suza — Weizen ...................... ... . . 8 10 Rozs — Roggen ... ... ... ... ............. 1 6 32 II. 1 Zab — Hafer ... .. ........................... ... különféle termények. — Dit 5 34 lerse Prodii Káp.-Repcze — Kohlreps... __________ de.-- -­Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vor a efallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld iru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz-Seid |4ru- Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél pesti .................................. Budapes Landfett ter ... ......................... 64 — 64 50-------­-------­50 kg.-ként Szalonna ............... SpecK ____ _____ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n r> 3 „ i „3« 55 — 57 — 55 50 57 50 — ................-----­-----­Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ................ ... Pflaumen.. ........... Boszniai, 1903. évi sKokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos.... „ , 100 Stück Ti n » 85 „ ------ „ n 85 n --­■Szerbiai, 1903. szokványmin.._. serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ........... „ „ 100 Stück. 85 „ ... U. „ 85 „ -----­17 25 22 25 26 — 16 50 22 — 25 — 17 75 22 75 26 50 17 — 22 50 25 50----­-----­­.......— ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvái/. ... ....... Pflaumenmus ... Szlav Szerb oniai. .........................t.. slavonisches 1903 serbisches 1903 15 — 13 — 15 50 13 50---­-----­50 kg.-ként A fuvar Steremag ........... Kleesaaten _____ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothkl-ee kleinkörnig 1903___ „ középszemű 1903. évi.. mittelkörnig 1903. ... „ nagyszemű 1903. évi— „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj. ­nt a szállítási adóval es a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíj tétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Q% — Schifffra sätze verstehen sich für ist der Frachtsa Kr.-tói von 50 — 42 — 50 — 54 — cht. per 100 Ki tz um 16— Kr.-itr bis 57 — 48 — 53 — 58 — logramm -20 Heller nclusive Tr an sport 8te höher. ■uer und A ssecuranz. *? Paucsova Újvidék ! Bezdán 42-46 34-40 28 - 32 Kalocsa ! D.-Földvár Szentes 24 28 | 22-26 50-56 Szeged 42-46 Zenta Titel Mitrovicz 40-44 36—40 52- 58 Temesvár 62-68 N.-Becskerek 42—46 ¥ »»Tisaavidélíl bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel Biomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeg-yei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldéfci bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ken — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. +0 !• „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza,, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben éfi Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* S. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ■¥. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Roden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherJJWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche .hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v’irde.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents