A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-25 / 116. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. r j Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. ILI. évfolyam. Budapest, 1904. május 25. (szerda). 116. szám. Witterung / szép-schön Vízállás reggel 7 órakor \ i óin« Wasserstand 7 Uhr Früh ) ** Hőmérő reggel 7 órakor \ 0 r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / t u ^ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 779 ^ Barometer um 7 Uhr Früh / " m A) ilsnírtőzsfle» — Waarenbörse. I. Gafoosaatraemíiiek. — Getreide. Arak készpénzben S0 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ^Tiszavidéki .........Theiss .......................... Tiszavidéki, új ... Theiss, neu .............. Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... . Pestvidéki ........Pester Boden.. ......... IPestvidéki, új ... Pester Boden, neu _ Bánsági .............. Banater .................. Bánsági, új ........Banater, neu..... ........ Bácskai ..............Bácskaer.....__.............. Bolgár. ..................Bulgarischer...............--------------------— —-----8 30 8 25 8 25 8 10 8 30 8 55 8 50 8 50 8 30 8 55 8 45 8 35 8 35 8 15 8 35 8 65 8 55 8 55 8 40 8 65 8 50 8 35 8 35 8 25 8 35 8 70 8 60 8 60 8 50 8 70 8 60 8 55 8 55 8 40 8 75 8 70 8 70 8 55 8 65 8 60 8 60 8 45 8 80 8 75 8 75 8 55 8 80 8 65 8 85 8 85----------Rozs — Roggen ... .............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tól -»om K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima ............................. Középminőségű .................... Mittel.............................. 6 45 6 30 6 60 6 45 Elsőrendű ........................ Prima...................... Középminőségű ........ Mittel......................... 5 55 5 35 5 85 5 50 Árpa — Gerste .................. ... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű „ Sekunda .................. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ................... „ felsőmagyar. „ Oberungar............... ‘ , dunántuli.. „ Transdanub.. ... 5 80 5 70 6 5 80 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó, .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg......... Szerb ........ .............. Serbiseh........ ......... Cinquantin ........ ... Cinquantin ............ 5 10 5 20 Köles — Hirse ............. b) Ha 5 — táridő 5 30 re. — Kaposztarepcze ........ Kohlreps................... Kepcze tieps .......................... | Réparepcz0.................... Rübsen ............................. Terminwaare. 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb | árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb Árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar bnza — Ung. Weizen 1904 április. ....... April............. — — — — — — __ __ Bnza — Weizen ......................... 1904 május ........ N 1904 iunius ............ .T Iái ................... 8 47 8 45 | 8 75 8 47 8 77 8 40 8 43 8 42 8 73 8 43 8 74 »» W »» n uni 8 44 8 66 ............ —................. 1904 október .......... Oktober.................... 8 78 8 83 8 74 8 81 8 73 8 79 8 76 8 65 8 75 8 74 8 75 ............... Rozs — Roggen .................................... 1904 május ......... 1 1904 október........... C Iái ............................ Í0 “ 6 78 6 80 6 80 6 82 ktober ............_ 6 80 6 76 6 83 6 79 6 Í 6 81 6 79 6 82 .................................... Tengeri — Mais » ,w M Y> M 1» ......................... 1904 május ............ Mai .......................... 1904 julius......... Juli ......... .................. 1904 augusztus __ August.................... 1905 május ... ... Mai ............ 5 14 5 13 5 15 ............................... 5 23 5 24 5 21 5 24 .................... 5 34 5 35 5 33 5 36 ............................ 5 50 5 48 5 49 ............................................ 5 14 5 24 5 35 5 48 5 15 5 26 5 36 5 49 5 12 ................. .................................... 5 21 5 23 5 20 5 23 ......................... 5 32 5 34 ... ... .................................... 5 12 5 23 5 32 5 46 5 13 5 24 5 34 5 47 ................................... 5 46 5 47 ............................................... Zaí* — Hafér .. ...................... 1904 május _... J 1904 október ....... 0 5 73 5 74 5 72 5 73 5 43 5 70 5 43 5 71 5 45 5 72 ktober .............. 5 70 5 72 .................... 5 72 .............................................. KánosztareBcze — Mnhlreus 1904 ausrusztns _ A np-iist m w 10 90 11 — c) Határidőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter vaare. Taare vorgefallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Welzen Tengeri — Mais . ................................... Árpa — Gerste .................................... Haza — Weizen ... ... — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ........... e. Rozs — Roggen Zab — Hafer Leszámoló m d) árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen-----Siozs — Ragge n ... ... ... ... ... ... ... ... 6 45 Zab — Hafer .. ..................... ...................... 5 40 8 35 II. 1 Arpa — Gerste ......... .. ... ... ................ Tengeri — ffiais .............. . Különféle tes'mények. — Di 5 12 verse Prodv Káp.-Repcze — Kohlreps... ... .................... icte.--------Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Lei számoló rfolyam idationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüssi Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurst Liqu pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld |6ru * Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír............. Schweinefett ... Budapesti ................................................. Budapes Vidéki .................................................... Landfett 63 63 50 _ _--------50 kg.-ként Szalonna .............. Speck.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n n 3„__ . n O * Füstölt .................................................... geräuchert ............................................ ..............-.............. 54 — 51 50 54 50 52 —----------................... Zsákkal együtt, * göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként--------------------...........- — „ „ „ 100 drbos ____ „ „ 100 Stück » ' n n 85 „ ----- „ „ 85 „ .Szerbiai, 1903. szokványmin.-., serbische, 1903. Usance-Qu; „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. * 85 „ — — ,, „ 85 n Szilva ... ilit. .......................... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz .............. POanmenigiüs ... Szlav Szerb iniai.................................. slavonisches 1903 serbisches 1903 13 — 11 — 14 — 12 —----------50 kg.-ként Bleremag .............. Kleesaaten ... _ Kr.-tói von | Kr.-ie bis uer und A ssecuranz. Luczerna maevar 1903. évi. Luzerner ungarische 1903 42 — 36 — 43 — 46 — cht. oer 100 Kt tz um 16— 49 — 40 — 45 — 50 — logramm -20 Heller Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig közénszemű 1903. évi _ mitielkörni? 1903. 1903 „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. IU. Hajózási fuvardi. nt a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Naol A fuvardíj 100 kilogrammonké i. rächt i Gi- Schifffra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova Újvidék Bezdán 8 —42 32-34 26-28 Kalocsa 1 D.-Földvár Szentes 22- 24 1 20-22 46-50 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58-62 N.-Becskerek 38—42 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, 1 valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel ftsomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéién — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- aenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Mai*os és a Dél- keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben #• Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* S. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az ©rsxághatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett if 1. Unter „Theisswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com« Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-PiHs-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ istsolcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitts der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v^ird*.
