A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. április-június (41. évfolyam, 75-145. szám)
1904-05-20 / 113. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként s A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENhivatalos Arjegyzű lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. f {[., Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Seeretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XII. évfolyam. Budapest, 1904. május 20. (péntek). 113. szám. Időjárás \ szén_sehön Witterung ) szep scüon Vízállás reggel 7 órakor | . 0,aa Wasserstaad 7 Uhr Früh ) + m Hőmérő reggel 7 órakor \ „ r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / i* 1U Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n Barometer um 7 Uhr Früh / "* A) iírútőzsde* — Waarenbörse. I. €5afeon>*mem£iek. — Getreide. Arak készpénzben SO kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm. a) Készárui. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.......................... Tiszavidéki, új _ Theiss, neu.............. Fejérmegyei ........ Com. Fejér .. ......... Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... IPestvidéki ........Pester Boden............... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu ... Bánsági .............. Banater ................... Bánsági, új ........Banater, neu................ Bácskai ............. Bácskaer... ._............ '■Bácskai, új ........ Bácskaer, neu ......... Bolgár ......................Bulgarischer „-------------------------8 30 8 25 8 25 8 10 8 30 8 55 8 50 8 50 8 30 8 55 8 45 8 35 8 35 8 15 8 35 8 65 8 55 8 55 8 40 8 65 8 50 8 35 8 35 8 25 8 35 8 70 8 60 8 60 8 50 8 70 8 60 8 55 8 55 8 40 8 75 8 70 8 70 8 55 8 65 8 60 8 60 8 45 8 80 8 75 8 75 8 55 8 80 8 65 8 85 8 85----------Stozs — Rassen .................... Származás, nein és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam—Kurs Zafe — äfafer ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű. __ __________ Prima... ....................... Középminöségű— _ . ... Mittel .............. ...____ 6 45 6 30 6 60 6 45 Elsőrendű ................. Prima............— _____ Középminőségű... ... Mittel........................ . 5 55 5 35 5 85 5 50 Árí»a — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............ „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' * dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 60 5 70 6 — 5 80 Tengeri — Mais ... .......... .......... Magyar, ó .............. Ungar., alt..................... Magyar, új .................... Ungar., neu................... Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ........ Szerb.................................... Serbisch ............................ Cinquantin ... ______ Cinquantin ..................... Fehér.................................... Weisser ............................ 5 10 5 20 fí illés — Hirse.................................. b) Ha 5 tárüsSö 5 30 re. — Stepcze — Reps ... — — Terminivaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps_________ Réparepcze .............. Rübsen ................... .... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb ós legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare ’i® agyas' busa — Bn?. Weizen 1904 április — April ............................ I __________....................... ............. _ — — — —----------------Btt*» — Welzen ......................... 1904 május ........ Mai ... .................... 1904 október........... Oktober............ ... 8 30 .......................................................................... 8 55 8 66 8 51 8 63 8 59 8 60 8 30 8 59 8 32 8 60 8 04 8 15 ._ ................... .. . ... _. ... 8 24 8 22 8 36 ............................- — 8 15 8 35 8 16 8 36 Sfcoass — Roggen ......................... 1904 május ........ Mai ................... 1904 október.. ... Oktober _ _ _ 6 77 6 79 6 60 6 70 ... ’-’I .................................... 6 69 6 70 6 81 6 73 6 80 6 79 ................. Tengeri — Mals ......................... 9. n ... — — — ... « --- --------— — 1904 május _ . . Mai ................... 1904 julius ........ Juli ...______ 1904 augusztus _ August .............. 1905 május ........ Mai ................._. 5 26 5 39 5 45 5 27 5 35 5 28 5 37 5 23 5 31 5 24 5 32 5 34 5 23 5 29 .................... 5 40 5 35 5 40 5 37 ... ... _ __ _... __ ... 5 19 5 23 .............. .............................. 5 28 5 29 ... ... ..................................... 5 28 ... — ........................................ Zai> — ilarer .............................. 1904 május ......... I 1904 október ....... C íai.................... 5 65 5 67 5 61 5 63 ktober .............. 5 64 5 66 5 63 5 67 .................... 5 59 5 62 .............................. ... ........ Eäponztareucze — Kohlrens 1904 augusztus __ Aue-ust nt w 11 — 11 10 _ _ _ _ Felmondott áruk b ei c) Határidőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. Magyar itn*a — Ung. Weizen Teng ri — Mais - ..................Árpa — «erste ........................ S*uza — Weizen — ........ ........ Zah — Blafer ............................... — Liquidationskurs Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. Rozs — Itoggen d) Lesz ímoló árfolyamok. Magyar buza — Ungarischer Weizen--------Rozs- Soggen ....................................... 6 35 2ah — Hafer ............................ ... „ _ . 5 28 8 — II. 1 Arpa — Gerste ... ... ... — ... - — — Teng* CiélSr ir *i — ÜHais.................... ..................... Féle termények. — Di 5 05 verse Prodi* ^ap.-Repcxe — Kohlreps ____ ... ... icte. — — Kéisiái u — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüssi Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz-Geld éru - Wvare ingyen hordó franeo Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ............ Schweinefett ... Budapesti.. ......................... .. Budapester .............................. 63 63 50----------------Vidéki ................................... Landfett .............................. 50 kg.-ként Szalonna .............. ipeck .................. Magyar légenszáritott vidéki.... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig 3 „ - „ „ 3 „ Füstölt ............. . — _ _ .. _ geräuchert _ _ _... ... __ ..............—........... KA. _ 51 50 54 50 52 —----------------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly halyett. Minőség 500 grammonként, ínclus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 ksf.-ként Boszniai, 1903. évi R7,nkv.-minöséff— bosnische, 1903. Usance-Qualität _ 15 — 18 50 24 — 14 — 17 — 22 — 16 — 19 50 25 — 14 50 18 — 23 —----------— — — — » n „ 100 drbos. ... * „ 100 Stück n n n ^5 - - ... „ „ 85 n .Szerbiai, 1903. szokványmin.-., serbische, 1903. Usanee-Qu „ „ 100 drbos... — „ „ 100 Stück. rt n 85 „ — — „ „ 85 „ «Mlva ... ...........-.............. ilit. ~r ................... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Sseilvaiz ____... FlianmeisjBfflBis _ Szlavóniai ___.... ..................... slavonisches 1903 Szerbiai ................................... serbisches 1903 14 — 12 — 14 50 12 50-----__ __ 50 kg.-ként ííeremag .............. Äleesaaten ........ ............................... Kr.-tói von | K r. - i t big — — sseeuranz. Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. „ középszemű 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903 nasrvszemű 1903. évi _ . errobkörnie 1903. ... 42 — 36 — 43 — 46 — 49 — 40 — 45 — 50 — III. Hajózási feswaB*g§iíJ. — Schifffracht. A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kt ' Győrbe a fuvardijtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 16— logramm inclusive Transportsteuer und A -20 Heller höher. Pancsova Újvidék Bezdán 8—42 32 -34 26-28 Kalocsa D.-Földvár Szentes 22 24 20-22 46-50 Szeged 38—42 Zenta Titel Mitrovicz 34-36 33-35 50-54 Temesvár 58-62------------------i N.-Becskerek 38—42 * 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel ixomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben farméit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ♦) 1« „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben éa Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ¥ 1. Unter „Thelsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ istsolcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter ,»Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *.) 1. Unter „Theissgrerste“ ist solche Gerste zuVerstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchsch”;tte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v"ird«.
