A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-02-01 / 25. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tizede titkán hivatalától el vitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . ... m 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Jj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jäürlicb: Loco Secretariat der Börse ................ . . K 20.— Ina Hans xugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XII. évfolyam. Budapest, 1904. február 1. (hétfő). 25. szám. W?üerung } »orult-trüb Vízállás reggel 7 órakor ( , aa„ Wasserstand 7 Uhr Früh / T ■ Hőmérő reggel 7 órakor \ ,, r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7fin m. Barometer um 7 Uhr Früh / A) fípútozsde* — Waarenbörse. I. Gaisoroan@«nüek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 80 Kilogramm. a) Készáru. — Effektive Waare. A minőségi súly hektobterenkent kilogrammokban — Qnalitätsgewickt per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.. .. ................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ ^ 1 Pestvidéki ........Pester Boden............... * Pestvidéki .........Pester Boden ............... Bánsági .............. Banater .................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ........ ... Bácskaer...__............. Bácskai .............. Bácskaer............. . ... Szerb.........................Serbischer ...................----------— —-----7 40 7 45 7 70 7 70 7 60 7 60 7 70 7 85 7 80 7 75 7 75 7 85 7 75 7 70 7 65 7 65 7 75 7 95 7 90 7 85 7 85 7 95 7 90 7 85 7 80 7 80 7 85 8 10 8 — 7 95 7 90 8 — 8 05 8 - 7 90 7 90 8 15 8 10 8 — 8 8 10 8 05 7 95 7 95 8 25 8 15 8 10 8 05 8 15 8 — 8 30 8 15----------Rozs — Koesen .................... 8 z á r -n a ! a s, nem es minőség Provenienz. Gattung und Qualität Árfolyam Kurs Zab — Hafer ---------- -----Szarmazas, nem és minoseg Provenienz, Gattung und Qualität Arfoiyam — Kur.K-tol-m». K-iß - bt.K-tOl - von K-ig - bú Elsőrendű. _ ... ____ Prima.............................. Középminőségü ... ___ Mittel............................. 6 40 6 25 6 fO 6 40 Elsőrendű ................. Prima........................ Középminőségű ....... Mittel............. ....... 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ............... „ másodrendű „ Sekunda............. Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............. „ felsömagyar. „ oberungar ......... „ dunántuli.. , Transdanub ....... ó 60 5 50 5 80 5 60 Tengeri — Mais .................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _Rumän. o. bulg............ Szerb......................... Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér ....................... Weisser .................... 5 25 5 30 s&öies — Hirse.. ................... h) 49a 5 10 tánidö 5 35 »•e. — Repcze — Steps ... ... ... .. Term, i nwnare. Káposztarepcze ........ Kohlreps... _ ... .... Réparepcze... ... _ Rübsen ............. ... 10 75 .11 — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru -Waare »Iiisrva»- fen * a — *Jns. Weizen 1904 április . ....... April................. ... _ _ __ —. ______ _ ... — —-----____ ___ _ _ ____ ___ . _ ■ -- —: — _ 1 tlnza — Welsen ......................... 1904 április ........ April.................. 1904 október ....... Oktober.............. 7 87 7 86 ........................... ... 7 68 ................... .............................. 7 86 7 67 7 87 7 68 7 89 7 90 7 88 7 89 ........................ 7 70 7 68 ........ .................... .............. 7 88 7 68 7 89 7 69 Hoz-« — Roggen1904 április _ ._ April... .............. 1904 október.. .. Oktober ............. 6 58 6 59 6 57 6 58 6 61 6 62 .. — — — Teaserl — Mais ......................... v 11 ....................... 1904 május __ _ Mai ................... 1904 julius _ Juli ... ............. 5 32 5 30 ......................................... 5 30 5 31 5 33 5 34 ............................................ 5 33 5 34 Zali — Hafer ............................. 1904 április .. ... April ........ ........ 1904 október.. ... Oktober ........ 5 51 ................................................... 5 50 5 51 5 51 5 52 5 49 5 50 ........................ 5 50 5 51 Kiipttsztafepcze | ... .............. Kohlreps í .................... 1904 február ........ Feber ... ......... 1904 ausrusztus . Annust .............................. ............................. m n 11 25 vaare. ’aare vorgej 11 35 rallene Schl----------Felmondott árukb c) Határidőre. — Termi' an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. íl*?yar fenza — Bnsr. Welzen Tengeri — >1 als ...................... irpa — Gerste ....................... . ..........................................!| nuca — weizen Aozs — ltosgen Zab — Hafer m — Liquidation# kur s Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. !; d) jLesa ’.i S! imoló árfolyamok Sasyar buza — Ungarischer Weizen — _ Tenni •i - Mais ........ ........... ..............-------Árpa — Gerste-------Sui!« — Weizen Rozs — ítaiggen .. __ ____ ... . . II. 1 Zab — Hafer ... .............. .......... ... (iiiönféle termények. — 7)£i •terse Prodn Sap.-Repcze — Kohlreps. - _______ ... ,cte. 10 50 Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámol árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld iru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidéi pesti .................................. Budapes Landfett 65 50 66 —----— — 50 kg.-ként Szalonna .............. üpeck ______ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, inftgetrock. 4 stückig n » 3 „ „ „ 3 „ Füstölt — ._ ....................... geräuchert ............................. 57 — 59 — 57 50 59 50----_ — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 50Ó grammonként. Indus. Sack, brutto fiir netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ... ............. PüaHíneai ........... Boszniai, 1903. évi SKokv.-aiinÖBég— bosnische, 1903. Usance-Qualität „ „ „ 100 drbos. _ „ „ 100 Stück n ' ' n n 85 „ . — „ „ 85 „ — .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos. ....... „ , 100 Stück. 85 „ ......... „ 85 „ . ... 18 50 23 25 26 25 18 - 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —-----------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz .............. Pflaumenmus ... Szlav Szerb oniai............... . ....... slavonisches 1903 serbisches 1903 16 75 14 75 17 — 15 —-----------.. SÓ kg.-ként A fuvar Heremag .............. Kleesaaten ... .... dij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner Ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszemíí 1903. évi . „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. III. hajózási fuvardíj« it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Gi, — Schiff fra sätze verstehen sich tőr ist der Frachtsa Kr.-tói vod j Kr.-ia bis nclusive Transportste höher. •uer und A ssecuranz. 53 - 52 — 56 — 63 — cht. per 100 Kt 'z um 20— 62 — 54 — 61 — 68 — logramm -24 Heiter Panosova Újvidék | Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Beoskerek t 1. „Tiszavidéki buza- alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ♦) 1» „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonneir ű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tkeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen N chbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen6* ist solcherJVWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im 1 genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte • der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher | Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v”irde.
