A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-01-26 / 20. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tfizsde titkári hivatalától elvitetv* . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán kaldT« . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kiTÓtelevel mindennap. Jj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglioh. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— los Baus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. január 26. (kedd). 20. szám. wftterung } borult-trüb Vízállás reggel 7 órakor | , .... Wasserstand 7 Uhr Früh j ** Hőmért reggel 7 órakor \ író Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúl;mér6 reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh f A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemtiek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per KO Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen>k Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ... ... Theiss.. ................... Tiszavidéki ........ Theiss............. ......... Fejérmegyei... _ Com. Fejér .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Pestvidéki ... ... Pester Boden ............. Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ...................... Bácskai ..............Bácskaer............... ... Bácskai .............. Bácskaer ................... Bolgár. ....................Bulgarischer...............-----— —--------------------7 70 7 70 7 60 7 60 7 70 7 85 7 80 7 75 7 75 7 85 7 75 7 70 7 65 7 65 7 75 7 95 7 90 7 85 7 85 7 95 7 90 7 85 7 80 7 80 7 85 8 10 8 — 7 95 7 90 8 05 8 - 7 90 7 90 8 15 8 10 8 — 8 — 8 10 8 05 7 95 7 95 8 25 8 15 8 10 8 05 8 15 8 8 30 8 15----------Rozs — Koggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — llafer ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam— Kurs K-tÓI -von K-ig - bis K-tÖl-von K-ig - bis Elsőrendű. ... .. ........ Prima.............................. Középminőségü ... ... _ Mittel............................ 6 40 6 25 6 60 6 40 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségü ........ Mittel.............. ....... 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa - «erste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................ „ másodrendű „ Sekunda ............. (Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ oberungar .......... ‘ „ dunántuli.. , Transdanub ....... 5 60 5 50 5 80 5 60 Tengeri — Mais .................... Magyar, ó .................. Ungar., alt______ Magyar, új .................. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ........ Szerb ......................... Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér ........................ Weisser........ ........ 5 — 5 15 Köles — Hirse.. .............. b) Ha 5 10 téridő 5 35 re. — Repcze — Reps ....................... Terminwaare. Káposztarepcze ........... Kohlreps......................... Réparepcze .................. Rübsen .......................... 10 75 11 — • Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr az eiozo tozsaei nap ueiuianjan a legmagasaoo es alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrend, közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Bot tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse ej- e a 86Árfolyam — Kur» pénz - Geld iru - Waare orpénz - Geld iru. Waare «asyar buza — Uns. Weizen 1904 április ... — April... .............. — — — — — — __ — Buza — Weizen V 11 11 M 7 84 7 65 7 85 7 66 7 86 7 66 7 87 7 67 1904 áürilis ........ Anril 7 85 7 81 7 8 7 65 7 66 ....... 7 88 7 7 67 7 86 ........................................... 1904 október ....... Oktober.............. 66 ............................................... Rozi — Hosrsren ** *i 1904 április . ....... 1 1904 október ____ C Lpril .. ... 6 59 6 61 6 58 6 48 ...................... 59 6 59 6 60----------)ktober ............. Tensreri — Hais V 11 11 11 1904 május ........ Mai . . 1904 julius......... Juli ... ............. 5 29 5 31 ....................... .............. 5 30 5 31 5 31 5 32 5 30 5 31 ......................... 5 30 5 31 .. - m Zab — linier ........................................ 1904 április ....... April.................... 1904 október ......... Oktober ................. 5 49 5 50--------------ii ii — — — ...............— Káposztarepcze 1 Kohlreus 1904 augusztus ... A 1904 szentember. _ Sp ugust.. nt n 11 30 vaare. 'aare vorgej 11 40 rallene Sch-----— — ntemher Felmondott árukb c) Határidőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. «agyar buza — SJner. Weizen Tengeri — Hais ........... .............. Árpa — Gerste ........................ Bnza — Weizen Rozs — Koggen------------------------------------Zab — llafer Káp.-repcze — Kohlreps ........ e. d) jLesa es ei ímoló árfolyamok. Liquidationskurs tlaaryar buza — Ungarischer Weizen — — Tena ri — Mais ... ... ... ..........................-----Árpa — Gerste _-----Buza — Weizen ... ... ... ... _ . ... ... ... ftozs — Royqen ... ... ............ ... ... ... II. I Zab — Hafer Különféle ti verse Prodn Káp.-Repcze — Kohlr de. eps .. ~~ ermények. — Di\ üésx>'áru — Effeetive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pönz - Geld j&ru - Wuare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél pesti ......................................... Budapes Landfett ter ... ... .. _ _ 66 — 66 50-----ri ..................__ ... ... ... 50 kg.-ként Szalonna. ... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, iuftgetrock. -1 stückig « n 3 „ „ „ 3 „ 57 — 59 — 57 50 59 50----------................... Speck ... ... ... . ................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ........ ........ Pflaumen ........... 17 50 22 25 24 75 17 25 22 — 24 25 18 — 22 75 25 25 17 75 22 50 24 75----------...........- — „ „ „ 100 drbos.... , „ 100 Stück . .85 . ___ . 85 . ......................... Szerbiai. 1903. szokvánvmin... serbische. 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ........ „ „ 100 Stück. » 85 „ — — „ „ 85 „ •Jr ingyen hordó franco Fass, netto Tata 50 kg.-ként Szilvaiz .............. Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. ... ............. _... ... slavonisches 1903 serbisches 1903 18 — 16 — 18 50 16 25----------50 kg.-ként A fuvar fleremag.. ............ Kleesaaten ........ áij 100 kilogrammonkéi Kr.-tói von | Kr.-ig bis uer und A securanz. Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemü 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvas*di. it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardijtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Na<;l 53 — 52 — 56 — 63 — cht. »er 100 Kt z um 20— 62 — 64 — 61 — 68 — logramm i -24 Heller i- rächt i Qu- Schifffra sätze verstehen sich rör ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. \ ' 1 Pancsova j Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek ■jC 1* „Tiszavidéki bo*a“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrádi valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. ,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos i területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az ! országhatár által körülvett részében termelt hasonnemú árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen (lom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen N;ichbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Xachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher|Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer W eizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde.-¥■) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld geiochsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wu:de 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsiebt ich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie Geräte“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.
