A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)

1904-03-18 / 64. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ES ERTEKTOZSDE Előfizetési árak évenkénti A. tízsde titkári hiva­talától elvitetv© . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . , , , „ 38.— Egyel példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus rugestellt . Ä 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. márczius 18. (péntek). 64. szám. Witterung } széP~8chön Vízállás reggel 7 órakor 1 19400/ Wasserstand 7 Uhr Früh / f Hőmérő reggel 7 órakor \ , . ro Thermometer 7 Uhr Früh / ~ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n 1ttl Barometer um 7 Uhr Früh / m A) — Waarenbörse. I. Sabo^neműek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 60 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss .......................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ _ Pestvidéki _ _Pester Boden.. __ _ Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági .............Banater..................... Bácskai ..............Bácskaer...................... 'Bácskai .............. Bácskaer.................... — —-----­— —-----­-----­-----­8 05 8 ­8 — 7 90 8 05 8 30 8 25 8 25 8 20 8 30 8 20 8 10 8 10 7 95 8 10 8 40 8 30 8 30 8 25 8 40 8 25 8 10 8 10 8 05 8 10 8 45 8 35 8 35 8 35 8 45 8 35 8 30 8 30 8 20 8 55 8 45 8 45 8 40 8 40 8 35 8 35 8 25 8 65 8 50 8 50 8 45 8 50 8 35 8 70 8 55-----­-----­Rozs — Kosten .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ....................... Származás, nem és minőség Árfolyam —■ Kurs K-tól - von K-ig - bis Elsőre Közép Provenienz, Gattung und Qu all tat K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima........................ . ... Középminőségű .............. Mittel.............................. 6 45 6 35 6 60 6 45 ndü ................. Prima......................... minőségű ........ Mittel......................... 5 75 5 60 5 95 5 75 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' , dunántuli.. , Transdanub ....... 5 85 5 75 6 05 5 85 Tengeri — Mais .................... Magyar, ó .............. Ungar., alt .............. Magyar, új .................... Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg... ... Szerb......................... Serbisch.................... Cinquantin ... ___ Cinquantin ............. Fehér ......................... Weisser_ ... ........ 5 30 5 40 Köles — Hir.se ........................ b) Ha 5 30 táridő 5 40 PS. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.................. Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld äru - Waare Magyar buza — Ungr. Weizen 1904 április ........ April............................ — —--------­— — — — Buza — Weizen ......................... M ------------------------­1904 április ........ April................... 1904 május ............ Mai ............................ 1904 október.. __ Oktober.................... 8 13 8 19 .. 8 06 f 23 8 21 ... .................................... 8 21 8 23 8 14 8 22 8 25 8 15 8 17 8 19 8 8 21 8 22 8 12 8 08 8 16 8 17 ......................... 8 17 8 18 8 09 8 18 8 20 8 10 16 ........................ ............. 10 8 OS ......................... Rozs — Rozsén 9* « ... 1904 április ___ April_ 1904 októb.er.. ... Oktober 6 53 6 52 6 5 6 67 _________ 3-----­6 57 6 87 6 58 6 68 6 52 6 53 .............................................. 6 61 .......................................................... 6 51 6 61 6 52 6 62 ................... __ _ _ Tengeri — Mais ......................... ti » — — — — — 1904 máius ... _ _ Mai f. 27 S 32 5 31 5 43 5 32 5 45 5 28 5 29 5 27 .................................... 5 26 5 27 1904 julius _ .... i üli ... .... 5 37 5 45 Zab — Halfer .............................. 1904 április .. ... April ................... 1904 október ....... Oktober.............. 5 46 5 45 ... ................................. 5 49 5 61 5 50 5 63 5 46 ........................................................ 5 46 5 47 Síáposztarepcze | .................... Kohlreus í ... ... ... ... 1904 február ........ Feber ... m w 11 30 11 40-----­-----­1904 ausrusztus _ Auemst Felmondott áruk b ei c) ISatársdore. — Termi' an előfordult kötések. — In gekündigter vaare. ’aare vorgefallene Schlüsse. ílaíyar bnza — Ungr. Weizen Teng ri — Hais ___________ 4rpa — Gerste ...................... Ssaza — Weizen _____________ Rozs — Rossen ......................... Zab — Hafer m Sfcáp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) Lesz :s Bl ímoló árfolyamok lAquidationskurs Sasyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tenoi ri — ffiSass ... ___________________-----­Árpa — Gerste-----­äisxa — Heizen ........ ......... ... _ . ISaza — iSoggera .............._............ . ... II. i Zab — Hafer ísilönféSe fa lerne Prodn ftáp.-Repcze — Kohir de. epk. .-­2i*rs*ére>*eÍ€. — Di\ Kés x.'á r u — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vor gefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs SzáriiiR7ás. n n in fis ra i n ri r é n Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld |áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett _ Budaoesti ............................. Budaoester ____________ 67 — 67 50--------­--------­Vidéki .................................... Landfett 60 kg.-ként Szalonna .............. Spécii ........ ... ... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig m n — n » 3 „ Füstölt .............................. ...... geräuchert ............................. .............................. 56 — 58 50 57 — 59 —-----­— — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Incius. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva .............. - . PSansnen .............. 17 50 22 50 26 25 16 75 22 25 25 — 17 75 22 75 26 50 17 — 22 50 25 50-----­-----­...........— — „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stiick n n r, 85 „ _-- „ „ 85 „ .Szerbiai, 1903. szokványmin.-- serbische, 1903. Usance-Qus „ „ 100 drbos ........ „ „ 100 Stück . 85 „ ......... „ 85 „ . ilit. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként $zilvaiz ............. Füaamcninas .. Szlavóniai.................................. slavonisches 1903 Szerbiai ................................... serbisches 1903 15 25 13 25 15 75 13 75-----­-----­60 kg.-ként Heremag .............. Mleesaaten ........ Kr.-tói von ) Kr.-.ig bis uer und A ssecuranz. Luczerna masrvar 1903. évi. _ Luzerner une-arische 1903. 50 — 42 — 50 — 54 — cht. per 100 Kt tz um 16— 67 — 48 — 53 — 58 — logramm -20 Heller Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig közéDszemű 1903. évi _ mittelkörnis1 1903 1903 ................... „ nagyszemű 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. III. Hafészási fuvaréi, at a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardijtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nad A fuvardij 100 kilogrammonké j. — Schifffra rachtsätze verstehen sich i Győr ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Paucsova Újvidék Bezdán 44-48 36-42 30-34 Kalocsa D.-Földvár Szentes 26 30 24-28 50-56 Szeged 44—48 Zenta Titel | Mitrovicz 42-46 38- 42 | 52-58 Temesvár 62 - 68 K.-Becskerek 42—48 ♦ 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, ▼tlamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzáit átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel j szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Peatvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> U Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben ás Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dnnántrtli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ■¥- 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen €om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen N-ichbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „üanater Weizen“ ist solcher^,Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu’verslehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische ©erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte j der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische <* erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- | schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher i Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents