A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-16 / 62. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A t&zede titkári hivatalától el vitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . * 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példiny 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich i Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. márczius 16. (szerda). 62. szám. Vízállás reggel 7 órakor \ , Wasserstand 7 Uhr Früh j + ** Hőmérő reggel 7 órakor \ t a no Thermometer 7 Uhr Früh j Légsúlymérő reggel 7 órakor ) Barometer um 7 Uhr Früh J ** A ) Jlr*ijt€>xsgie. — Waarenbörse. I. Gabonanemilek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilograraiHonkéat. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) £€ észárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ........Theiss.......................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejórmegyei ........Com. Fejér ................ ^1 Pestvidéki ........Pester Boden..____ 1 Pestvidéki ____Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ..............._ ... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai .............. Bácskaer................... 'Bácskai .............. Bácskaer ................... Szerb......................... Serbischer ................. Bolgár. ... — — ... Bulgarischer ............. — —-----7 60 7 65-----8 10 8 05 8 05 7 95 8 10 8 35 8 30 8 30 8 25 8 35 8 25 8 15 8 15 8 — 8 15 8 45 8 35 8 35 8 30 8 45 8 30 8 15 8 15 8 10 8 15 8 50 8 40 8 40 8 40 8 50 8 40 8 35 8 35 8 25 8 60 8 50 8 50 8 45 8 45 8 40 8 40 8 30 8 70 8 55 8 55 8 50 8 55 8 40 8 75 8 60----------Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Haíer ----------- -----Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-töl -von K-ig - bis K-tÓI -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminőségü.............. Mittel .............................. 6 50 6 40 6 65 6 50 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségü... ... Mittel ........................ 5 80 5 65 6 — 5 80 Árpa — «erste .................... *) r Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............. „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar __ _ ' „ dunántúli.. , Transdanub ....... 5 85 5 75 6 05 5 85 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb— ... .............. Serbisch.................... Cinquantin ........ ... Cinquantin ............. Fehér ........ ............. Weisser....... ........ 5 35 5 45 Stäles — Hirse ........................ b) {fa 5 30 Sárádé 5 40 re. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 őriig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlilsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar busa — sin?. Weizen 1904 április ........ April........----------— — — — Ruza — Weizen ......................... 1904 április ........ April................... 1904 május ........ Mai ................... 1904 október ....... Oktober.............. 8 19 8 25 8 11 8 20 8 18 8 23 8 20 8 27 8 26 8 28 8 18 8 27 8 29 8 19 8 24 8 17 .............. .............................. 8 16 8 08 8 17 8 09 ................................ 8 12 8 09 8 19 .................... 8 14 8 13 8 15 8 09 ......................... ilozs — Rossen ......................... 1904 április ........ April.................. 1904 október.. ... Oktober .............. 6 54 6 56 6 53 6 56 .............. 6 60 6 61 6 59 6 61 ........ ......... 6 56 6 64 6 57 6 66 6 50 .............................. ......................... 6 50 6 51 Teasert — Mais ........................ ti m ...............................1904 május ........ Mai .................... 1904 julius _ . Juli ... ............... 5 25 5 32 .......................................... 5 37 5 38 .......................................... 5 31 5 42 5 32 5 44 5 25 5 26 ............................................... 5 24 5 26 Za?» — Hafer ............................... 1904 április ....... April.................... 1904 október.. ... Oktober .............. 5 48 5 47 5 52 ............................... 5 65 5 66 ............................... ......... 5 51 5 65 5 52 5 67 5 47 5 46 5 47 ... ._ ......................... 5 62 5 63 ........................................ ... 5 46 5 62 5 47 5 63 Kápasztarepeze 1 .................... ! Koltlreps < .................... 1904 február. .......Feber .. m w 11 30 11 40 I----------1904 ausrusztus _ Aue-ust.. c) Határidőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter waare. ’aare vorgefallene Schlüsse. iSajyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ------ ... ____ Árpa — Gerste _____________ naia — weizen ! Rozs — SSoggren------------------------------------Zab — ISaíer Leszámoló m Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) árfolyamok Liqu idationskurs Sagyar buza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — ifla is _______ _____________-----Árpa — Gerste-----f&uza — Weizen ........ ......... ... ... ... Sssxs — Söggen _ ... .. . . ... II. 1 Zab — Haíer .. ____ ... ... ... --------... COÍöísféle ierméssyek. — Di\ jerse Produ &áp.-Repcze — Kohlreps.... ... ... ... ... de.-- -Késziáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vor gef allene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nein és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Árfolyamok — Kurse Schlüsse pénz-Geíd áru - Waare ingyeu hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ____ Schweinefett — Budapesti ................................... Budapester ............................. Vidéki ................................... Landfett............................. ... ........................................ 67 — 67 50 ........................................--------------50 kg.-ként Szalonna... .. ... Spécii ........................ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig n t) 3„._ „ „ o n Füstölt .................................... geräuchert ............................... 56 — 58 50 57 — 59 —-----— — Zsákkai együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto fúr netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ... .............. SPflamnen ........ ... Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität - „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück _ n n n 85 n _ ... n „ 8t) „ — .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos— ... „ „ 100 Stück. ... n n 85 „ — — „ „ 85 „ - — .............................. 17 50 22 50 26 25 16 75 22 25 25 — 17 75 22 75 26 50 17 — 22 50 25 50 ..............................----------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz ............ Pflaumenmas ... Szlavóniai ............................... slavonisches 1903 ...................... Szerbiai .................................... serbisches 1903 .................... ............................... 15 25 13 25 15 75 13 75 ___ _ __ _ _ — — 50 kg.-ként A fuvar Meremag .............. Äleesaaten ... dij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. __ Lóhere aprószemü 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903 ____ „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903 ____ „ nagyszemű 1903. évi... „ grobkörnig 1903. _ III. Hajózási fuvardíj. it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrije a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Oy- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 50 — 42 — 50 — 54 — cht. per 100 Kt tz um 16— Kr.-it? bis 67 — 48 — 53 58 — logramm -20 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. Pancsova Újvidék Bezdán 44 -48 36 -42 30-34 Kalocsa D.-Földvár Szentes 26 30 24-28 50-56 Szeged 44-48 Zenta Titel Mitrovicz | Temesvár 42-46 38- 42 52- 58 j 62 - 68 .N .-Becskerek 42-48 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejénnegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ^ 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen €om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nr.chbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weiz-en zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Poináz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ isfsolcherfjWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. Unter ,.,Theissg;ersie“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem 8 durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet vrurde.
