A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-07 / 54. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti ▲ tizsde titkári hivatalitól elritetve . . K 20.— Házhoz hordva. . , , v 24.— Postán kőidre . . . . 9 28 — Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- éc vasárnap kivételével mindennap. JL. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- tu Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse . ...................K 20.— Ins Haus zngestellt . n 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XU. évfolyam. Budapest, 1904. márezius 7. (hétfő). 54. szám. Időjárás \ » R Witterung j b9° Kegen Vízállás reggel 7 órakor \ , OJ.ö~ Wasserstand 7 Uhr Früh j + m Kömére reggel 7 órakor \ n r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n „„ Barometer um 7 Uhr Früh J >m A ) Árútözsde> — Waarenbörse. I. Gabonanemiiek. — Getreide. Árak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) Készáru» — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemckt per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen. 73 74 75 76 77 78 79 SO 81 82 /Tiszavidéki _ ... Theiss.. .................... Tiszavidéki ........Theiss............... ... ... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérme«yei ........Com. Fejér ................ 1 Pestvidéki ... ... Pester Boden.. ........ Pestvidéki .........Pester Boden ............... | Bánsági ..............Banater ..................... j Bánsági ..............Banater ................ ... Bácskai ...........i. Bácskaer.................... Bácskai ...........Bácskaer........................ Szerb .........................Serbischer................... Román ............. ... Rumänischer.............-----____ _ _----------8 40 8 35 8 35 8 30 8 40 8 65 8 60 8 60 8 60 8 65 i 8 55 ; 8 45 ! 8 45 8 35 8 45 8 75 8 65 8 65 8 65 8 75 8 60 8 45 8 45 8 40 8 45 8 80 8 70 8 70 8 70 8 80 8 70 8 65 8 65 8 55 8 90 8 80 8 80 8 75 8 75 8 70 8 70 8 60 9 — 8 85 8 85 8 80 8 85 8 70 9 05 8 90----------Koks — K«g;en .............. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tOI -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Középminöségű .............. Príma.. ........... 6 65 6 55 6 80 6 65 Zab — Hafer Elsőrendű. ... _ _ Prima.............. .. ... Középminöségű ........ Mittel... .................... 5 95 5 80 6 15 5 95 Mittel.............. Árpa — Gerste .................... *> ^Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. „ másodrendű , Sekunda ............. ; Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ...........r. „ felsőmagyar. „ Oberungar........r_ ' „ dunántúli.. ., Transdanub.. ... 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Ka tis ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ........ Szerb ____ ... ... ... Serbisch.............. . . Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér ......................... Weisser....... ........ 5 50 5 60 í Köles — Hirse ...................... b) Ha 5 30 fcáridö 5 40 re. — Repcze — Reps ... ... ... .. Terminwaare. j Káposztarepcze ........ Kohlreps... ... ... ... 1 Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutánt 1 Aráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül | Reihenfolge der bis 1 Ulir Nachmittags zu den j höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten fíörse- taget zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Ztoisciienkurse Árfolyam — Kurs pénz • Geld j áru - Waare pénz - Geld iru - Waare ffliisriii' bnza — Uns. Weizen 1904 április ........ April... .............. _--------------------Bnza — Welzen i" ii 11 *1 ........................ 1904 április ........ April.. .............. 1904 május ........ Mai .............. ... 1904 október ____ Oktober............i 1 8 63 ”8 47 8 64 8 59 8 68 .................... 8 48 8 46 *8 57 ”* ”! ...’ 8 66 8 55 8 67 8 56 8 60 8 63 8 60 ... ............................. 8 60 8 45 8 61 8 46 ..........., — — 8 45 8 46 8 44 .................................... Rois — Rosrgren ...................... V ------—-------1904 április ........ April.................... 1904 október.. .. Oktober ............ 6 77 6 80 6 74 6 82 ............................... 6 81 6 79 6 82 ................... 6 80 6 84 6 81 i 6 86 6 76 6 78 ............................................... 6 77 6 78 Teaieri — $1 a i s ...................... M — .................... M .......-.............. 1904 május ........ A 1904 iulius ....... J íai 5 47 5 44 5 48 _______ _______ 5 47 5 56 5 48 5 58 5 47 5 48 5 47 .................................... 5 46 5 47 _ ________ ________ _ _ _ i ZaSj — filaier ... ........ .............. i n ii ......................— — 1904 április .. ... April ........ ... ... 1904 október.. ... Oktober ............. 5 79 ........ ......................................... 5 79 5 86 5 80 5 88 5 85 5 86 5 85 ......................................................... Káposztarepcze ] Kohlreps 1904 február Feber ........’............- — - -...................... 11 11 65 !----------1904 augusztus ... Ans>nst c) Határidőre. — Termini Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter W vaare. aare vorgefallene Schlüsse. Äaifyar bnza — irnsr. Weizen Tengeri — Mais ... ... ........... Árpa — Gerste ....................... Haza — Weizen Rozs — Kogrgren 1 Zab — Hafer jLeszámoló m Káp.-repcze — Kohlreps ____ e. .......................................... d) árfolyamok Liquidationskurs Masr.yar bnza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — ffiais ..........................................-----Árpa — Gerste .........................................-----Bkixa — Weizen ... .................................... _ _ j------------—---------------------------------------------Rozs — Roggen .......................................... II. I Zab — Hafer ................................. ... Különféle termények. — Dfo — — Káp.-Repcze — Kohlreps.. ... ... ... ... lerne Producte. Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszämolo árfolyam LiquidationsKurs Szármnzás. n ß m és minősén Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse Provenienz, Gattung und Qualität pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Budftnesti _ _ _ _ Budanester _ ... ... 67 — 67 50----------.................... Vidék i ......................... ... ... Landfett 50 kg.-ként Szalonna... ... ... Magyar légenszáritott vidéki... Városi lésrenszáritott 4 drbos.. Landspeck, ung. luftgetrocknet .................-........ 57 50 60 ~ 58 — 60 50----------.................... Speck _ ti n 3„__ „ n 3 „ .............................-- ... ..._... __ Zsákkai együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként 18 50 23 25 26 25 18 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —----------................... „ „ „ 100 drbos.... , „ 100 Stiick ti n n 85 ----- - ?, 85 * .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qu; „ „ 100 drbos......... * „ 100 Stiick. 85 „ ......... „ n 85 „ ....... Szilva ... Pflaumen ........ .............. ilit. ................... ........................ ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz ............. Pflaumenmus .. Szláv Szerb oniai. ... ... .............. slavonisches 1903 serhisches 1903 ... 16 — 14 — 16 50 14 50----------iái ....... ... ... ... ... ...-------50 kg.-ként Luczerna mafvar 1903. évi I.nyerner unu-arischo 1903 ...................— — Kr.-tói von | Kr.-ig bis uer und A ssecuranz. Äeremaf........ Kleesaaten ........ 51 — 46 — 53 — 58 — cht. per 100 Kt tz um 16— 60 — 50 — 55 — 60 — Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig „ középszemíí 1903. évi .. „ mittelkörnig nae'vszemü 1903. évi a-robkiírnis? 1903 ___ ................... 1903 1903 ... — Schifffra sätze verstehen sich lör ist der Frachtsa III. Hajózási fuvardíj« A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győr he a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Qi logramm inclusive Transportsti -20 Heller höher. Pancsova Újvidék Bezdán 44—48 36-42 30—34 Kalocsa D.-Földvár ! Szentes 26 30 1 24-28 j 50—56 Szeged 44-48 Zenta i Titel Mitrovicz '• Temesvár 42-46 i 38-42 52-58 i 62—68 N.-Becskerek 42—48 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, 1 valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt buzá-k átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel I ixomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza(< alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák * átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Festvidéki bu*o“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé- i ben —• a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági basa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben 1 termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- | keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Ounántüli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. !• Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten j Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weiz*en zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht j und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ istsolcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- ' gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des ; im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu”verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher | Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet Wirde.
