A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-04 / 52. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tftzade titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. ... n 24.— Postán kftldve . . . . m 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DIE BUDAPESTER WAARENhivatalos Árjegyző lapja. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Jjj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse .................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . n 28.— Einzelne Exemplare 20 H. ZU. évfolyam. Budapest, 1904. márczius 4. (péntek). 52. szám. Vízállás reggel 7 órakor | , _ Wasserstand 7 Uhr Früh ) ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ , <> n,, Thermometer 7 Uhr Früh / r Légsútymérő reggel 7 órakor \ 77n Barometer um 7 Uhr Früh / m A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Arab készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per fO) Kilogramm. a) Készárú. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätpgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Búza — Weisen. 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 .Tiszavidéki .........Theiss .......................... Tiszavidéki ........Theiss.. .................... Fejérmegyei._ ... Com. Fejér ........... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Pestvidéki ........Pester Boden.. ......... * Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági ............. Banater ................... Bácskai ..............Bácskaer......................------------------------------8 40 8 35 8 35 8 30 8 40 8 65 8 60 8 60 8 60 8 65 8 55 8 45 8 45 8 35 8 45 8 75 8 65 8 65 8 65 8 75 8 60 8 45 8 45 8 40 8 45 8 80 8 70 8 70 8 70 8 80 8 70 8 65 8 65 8 55 8 90 8 80 8 80 8 75 8 75 8 70 8 70 8 60 9 — 8 85 8 85 8 80 8 85 8 70 9 05 8 90----------Rozs — Rosiren .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tol - von K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű. Középminősí Príma Mittel 6 70 6 60 6 85 6 70 Elsőrendű ................. Prima..................— Középminöségű... ... Mittel .............. ....... 5 95 5 80 6 15 5 95 igíi.............. Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. .............. „ másodrendű „ Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss _______ „ felsőmagyar. „ Oberungar ........ „ dunántuli.. _ Transdanub.. 5 90 5 80 6 10 5 90 Tengeri — Mais ................... Magyar, 6 .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ........ Szerb ....................... Serbisch... ... ... ... Cinquantin .............. Cinquantin .............. 1 Fehér... ................... Weisser....... ........ 5 55 5 65 Köles — ilirse.. ... .............. b) Ha 5 30 káridö 5 40 re. — Repcze - Rep, .................. j &~5TZ Z SK":" ~ “ ~ Terminwaare. 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 őriig a legmagasabb és legalacsonyabb írfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe- eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zxcischenkurse Zárlat I órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten fíorse- tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar hn/.a — (Ins;. Weizen 1904 április ... ... April... . . ... j — — — —--------------Búza — Weizen »' n 1904 április ........ April................... 1904 máius ... . Mai 8 64 j 8 6ä 8 57 8 59 .................. ... 8 57 8 43 8 58 8 44 8 70 8 67 8 68 .................................... 8 69 8 50 8 70 8 51 1904 október ....... Oktober.............. 8 48 8 43 .................................... 8 51 8 48 8 51 ... — ......................... Rozs — Roggen 1904 április......... ± 1904 október ....... t 6 83 6 80 6 82 6 78 .............. 6 81 ... ... ... .............. ... -............ 6 79 6 81 6 80 i 6 82-----------)ktober ... ........ Tengeri — Mais » 1» 1904 május ........ Mai ... .............. 1904 julius ........ Juli ..._______ 6 46 5 47 5 43 ............................... u. • 5 43 5 52 5 44 5 54 5 49 5 50 5 48 5 51 ........................ 5 50 5 51 ’ Zab - Sfafer ............. ... ... ... M M — — -- ---------1904 április ....... April. . ... 1904 október ....... Oktober .. ........ 5 75 5 74 5 78 5 75 .................... 5 85 5 87 ............. ......................... 5 74 5 85 5 75 5 86 5 77 5 78 ................................... . ........ 5 78 5 80 Káposziarencze \ ___________ 1904 február Feher _ _ 11 60 allene Sch--------------Kohlreps ) 1904 augusztus _ A | 11 50 vaare. 'aare vorgej c) Határidőre. — Termini Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter JF üsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ------- --------Árpa — «erste -------------------Bnza — Weizen _____ ________ Zab — Hafc ............................... ó árfolyamok. Káp.-repcze — Kohlreps ........ e. Rozs — Koggen d) Lesa Ej ni imol Liquidationskurs Magyar bnza — Ungarischer Weizen _ __ ' Tenu i*i — Mais . . ... ... ...-----Árpa — Gerste-----Búza — Weizen ' Rozs — Roggen ....................... ___ ... ... II. I Zab — Hafer Különféle t< — — Káp.-Repcze — Kohlr verse Producte. eps... . ... _ ermények. — Di Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz - Oeld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél pesti ...................... ... _ Budapes Landfett ter ........................ . ... 67 — 67 50------------£Í ............... ..................... 50 kg.-ként Szalonna.. ... Magyar légenszáritott vidéki _ Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig 3 „ - , „ 3 „ Füstölt ....... ........... . .... geräuchert ................... ___ .. 57 50 60 — 58 — 60 50-----------Speck - .. ____ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 5ÓÖ grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Boszniai, 1903. évi szokv.-minöség... bosnische, 1903. Uaaaee-Qualität - 1 100 drbos ___ , „ 100 Stiick ... 18 50 23 25 26 25 18 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —-------------------------n n n ^5 „ — „ „ 85 n ■Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usanee-Qu< „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. 85 „ ......... „ 85 „ . ilit ............ ....... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szílvaiz ... ......... Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. ... ... ... ... ......... slavonisches 1903 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50----------iái _______ ... .............. 50 kg.-ként SXeremag ............... Kleesaaten ____ Kr.-tól von Kr.-ig bis ucr und A ssecuranz. Luczerna masrvar 1903. évi. . Luzerner ungarische 1903. 51 — 46 — 53 — 58 — cht. ier 100 Kt z um 16— 60 — 50 — 55 — 60 — logramm -20 Heller Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rotlikleo kleinkörnig közériszemü 1903. évi . _ mittelkörnis? 1903 1903 naevszemű 1903. évi... _ s-robkömicr 1903. III. Hajózási fuvardíj. — Schifffra A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrbe a fuvardíjtétel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova j Újvidék | Bezdán 44—50 ! 36-44 | 30—36 Kalocsa j D.-Földvár j Szentes 26 32 1 24-30 | 52-60 Szeged I Zenta I Titel Mitrovicz 44—50 I 42-48 j 38-44 52- 60 Temesvár 66 — 72 N.-Becskerek 44—50 & !• »»Tiszavidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> U „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett8. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcherWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weiz-en zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist-solcherWeizen" zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde.-¥■) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu>erstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische CSerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet rirde.
