A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-03-02 / 50. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tftzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . , „ 24.— Pocrtán küldve ..... 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EPFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise Jährlich: Loco Secretariat der Börse .................K 20.— Ins Haus zugesteUt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. ILI. évfolyam. Budapest, 1904. marczius 2. (szerda). 50. szám. S8£?.t} »«-*«•« Vízállás reggel 7 órakor 1 , „1S(I Wasserstand 7 Uhr Früh j + /!n Hőmérő reggel 7 órakor \ , , p 0 Thermometer 7 Uhr Früh / 1 Légsúlymérő reggel 7 órakor \ in. Barometer um 7 Uhr Früh ( A) JI&*útö;z8gS@. — Waarenbörse. I. Gabosia^esnüek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammomként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) ICészárú. — Ejfective Waare. A minőségi sdly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen, 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82-Tiszavidéki.........Theiss.. ..................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ ^ 1 Pestvidéki ... .... Pester Boden............. Pestvidéki ........Pester Boden............... Bánsági _ _____Banater ..................... Bánsági ............ Banater ... .............. Bácskai .............. Bácskaer................... Bácskai ............. Bácskaer.................... Bolgár. ..................Bulgarischer...............------------------------------8 50 8 45 8 45 8 40 8 50 8 75 8 70 8 70 8 70 8 75 8 65 8 55 8 55 8 45 8 55 8 83 8 75 8 75 8 75 8 85 8 70 8 55 8 55 8 50 8 55 8 90 8 80 8 80 8 80 8 90 8 80 8 75 8 75 8 65 9 — 8 90 8 90 8 85 8 85 8 80 8 80 8 70 9 10 8 95 8 95 8 90 8 95 8 80 9 15 9 —----------Rozs — Rogsea .................... Származás, nem es minöséy Provenienz, Gattung und Qualität Arfolyatn—Kurs Zab — Mater ........ ... ....... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól -von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű. _ ...___ Prima... ............ ...... Középminőségű ... _ . ... Mittel .............................. 6 75 6 65 6 90 6 75 Elsőrendű ................. Prima..................... Középminöségű ....... Mittel.............. ....... 6 — 5 85 6 20 6 — Árpa — «erste ................. *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................ „ másodrendű „ Sekunda ............. ( Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ Oberungar .......... ' ,, dunántuli __ , Transdanub ....... 5 95 5 85 6 15 5 95 Tengeri — Mais ... ........ — Magyar, ó .............. Ungar., alt ... ......... Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb— ... ... ........ Serbisch.................— Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér... ._ _ ..._ Weisser ... ... ........ 5 55 5 65 ííöles — Slírse ................ b) Ha 5 30 téridő 5 40 re. — Repcze — Reps ... ............. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps ..........— __ Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 líhr Nachmittags zu den Zárlat i órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten BörseÁrfolyam — Kurs höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz - Geld iru - Waare tages zu den höchsten und niedrigsten gefallenen Schlüsse ohne Zwischenk Kursen urse orpénz - Geld iru - Waare Masryar imza — Unj. Weizen 1904 április. . ... April... _ __ ... — —------1 — —-----S«ia — Weizctt ... _______ ... 1904 április ........ J 1904 május ........ Ä 1904 október.. _ C ^.pril .................. lai ................._. 8 66 8 68 8 50 8 67 8 64 8 73 8 71 ... ___ 8 72 8 53 8 73 8 54 8 77 8 75 8 78 8 73 ......................... 8 74 8 54 8 75 8 55 M — --- —---ktober .............. 8 51 8 47 8 53 ................... 8 57 8 68 8 56 .................................... R«zn — atjssríjren ... ____ — — «M -----------------1904 április ........ April_________ 1904 október.. ... Oktober ............. 6 87 6 84 6 91 ... ......................... 6 90 6 91 ...................................... 6 90 6 90 6 91 6 91 6’ 92 6 94 ............................................... 6 90 6 93 6 91 6 94 Teasteri — Mais ........................ 1904 május ........ Mai ................._ 1904 julius ... .. Juli ... ............... 6 52 5 48 6 59 5 60 5 51 5 60 5 52 5 62 5 55 ... ........ .................................... ... 5 52 5 54 _ . mm\ . . . ... _■ ................._................. — SSaíer .......................... n m .................— — — 1904 április ....... April.................... 1904 október.. ... Oktober .............. 5 75 5 76 5 74 5 76 .................... 5 79 5 85 £5 80 5 88 : 5 81 5 80 ........ .................................... 5 80 5 81 Káposztarepcze 1 .................... Kohlreps ( ____ ____ 1904 február... _ Feber ... _ m ii 11 60 vaare. ’aare vorgej 11 70 i 'allene Schl----------1904 augusztus _ Anemst.. Felmondott áruk b Cl c) Határidőre. — Termi' an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Hagryar bnza — Ung. Weizen Tens ri — Mais____________ _ Árpa — Gerste ................... ... isnzii — iteizen Rozs — Kogrg-en Zab — Ilaíer m Káp.-repcze — Kohlreps — e. d) Lesa 61 ámoSó árfolyamok Liquida,tionshurs Masryar buza — Ungarischer Weizen — — Tenu ’i — SSais ... ... ... ... ... ... ... ...-----árpa — Gerste-----Buza — Weizen ... ... ... ... j Rozs — Rogners ._ ... ... . . .......... . II. 1 Zah — Hafer . .. ... ... ... ... ... ... ... CuBönféle termények. — Dii jerse Prodn Káji.-Repcze — Kohlreps .............. ... ... de. Kés x-'á r u — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraef allene Leszámító árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz- Ge Ul liru- Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként líisznózsir ......... Schweinefett ... Buda Vidél Desti .................... _ . .. Budapes Landfett ter ... .................... 67 — 67 50----------ti ................................... 50 kg.-ként Szalonna .............. Spécit ____ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig r> rt ^ rt — rt rt rt Füstölt — .............................. geräuchert .................... ... _ 57 50 60 58 — 60 50 ...............................-----““ — .................... Zsákkal együtt, “göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Grramm 50 kgr.-ként iiilra — ........ ...... Maansen .............. Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität „ rt B 100 drbos ___ * „ 100 Stück rt « n 85 „ . —_ n n 85 „ — .Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ......... „ „ 100 Stiick . » « 85 „ — — n » 85 „ . — 18 50 23 25 26 25 18 -- 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —----------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvái* ............ . POantsenmus ... Szláv Szerb oniai.......... .................... slavonisches 1903 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50----------50 kg.-ként A fuvar íSeremagr .............. Kleesaaten ........ iij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. _ Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903___ „ középszemü 1903. évi .. „ mittelkörnig 1903. , nagyszemü 1903. évi _ „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj. it a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtótel 16—20 fillérrel magasabb. — Nach Qy- Schiff fra sätze verstehen sich tőr ist der Frachtsa Kr.-tói von j Kr.-i l- bis nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. 51 — 46 — 53 — 58 — cht. oer 100 Ki ■z um 16— 60 — 50 — 55 — 60 — logramm -20 Heller Pancsova Újvidék Bezdán 44—50 36-44 30—36 Kalocsa I D.-Földvár Szentes 26 32 24-30 52-60 Szeged 44—50 Zenta 1 Titei Mitroviez 42— 48 Í 38-44 52-60 Temesvár 66-72 N.-Becskerek 44—50 •ft 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza'* alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. ,, Pest vidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság;! bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében''— a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél- keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett8. „Dnnántdll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. if 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten ; Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und weicher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weisen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht ! und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Kanater Weizen“ ist'solcher^Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Ttieissgerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte I der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste - gleicher Gattung entspricht und welche j im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisciic Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher ; Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet v'Hrde.
