A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-02-20 / 41. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti i. tizede titkári hivatalától elvitctre . . K 20.— Báxhos hordva. . . . „ 24.— Postás küldve . , . . „ 28.— Egret példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN- BÖRSE. Megjelen ünnep- vasárnap ki-vételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pranumerations-Pretse jährlich: Loco Seeretariat der Börse .................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XII. évfolyam. Budapest, 1904. február 20. (szombat). 41. szám. Witterang } Vízállás reggel 7 órakor \ , „1Qe, Wasserstand 7 Uhr Früh / + 'm Hőmérő reggel 7 órakor > < o 0 o Thermometer 7 Uhr Früh / ' " ' Légsúlymérő reggel 7 órakor l 77n Barometer um 7 Uhr Früh f m A) Árú tőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemuek. — Getreide. Árak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi sály hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeuficht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ........Theiss.......................... Tiszavidéki ........Theiss.. ................. Fejérmegyei ........Com. Fejér ............ Fejérmegyei _... Com. Fejér ................ Pestvidéki ........Pester Boden............... * Pestvidéki .........Pester Boden.. __ ... Bánsági .............. Banater .............. ... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai .............. Báeskaer.................... Bácskai ... ... ..* Bácskaer.............. ... Szerb... .................... Serbischer................. Bolgár. ............ ... Bulgarischer.............----------------------------8 65 8 65 , 8 55 8 55 8 65 ! 8 80 8 75 8 70 8 70 8 80 8 70 8 75 8 60 8 60 8 90 8 85 8 80 8 80 8 90 8 75 8 70 8 65 8 65 8 70 8 95 8 85 8 80 8 75 8 95 8 95 8 90 8 80 8 80 9 05 9 — 8 90 8 90 9 — 8 95 8 85 8 85 9 15 9 05 9 — 8 95 9 05 8 90 9 20 9 05 • 1--------Rots — Roggen ... ... ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................ — Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tÓI - ton! K-ig -bis K-tÓI -von K-ig - bis Elsőren Középm áíi ......... inőségü írmány, , m ízesre ti fels dun ............. Príma... ......................... .. ____ Mittel..................l 6 80 : 6 70 6 95 6 80 Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségü ........ Mittel................ 5 95 5 80 6 15 5 95 Árpa — Gerste .................... *> /Takí Sörf 1 ” elsőrendű Futter, Prima. ............ isodrendű , Sekunda ...... szavidéki Brauer, Theiss .....f . Jmagyar. , Oberungar ..... in túli.. , Transdanub __ u. r j* 5 95 I 5 85 6 15 5 95 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új ........ Ungar., neu............. Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg... ... Szerb... .................. Serbisch.................— Cinquantin .............. Cinquantin ............. Fehér ......................... Weisser........ ........ 5 45 5 55 Köles — Hirse ..................... b) Ha 5 30 táridő 5 40 re. — Repcze — Reps ____ __ Terminwaare. Káposztarepczo ........ Kohlreps................... Réparepcze ........... Rübsen ............. 10 35 10 55 Határidő — Termin ............f— " ' Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 TfJir Nachmittags zu den , höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zicischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar buza — Ung. (Veiten 1904 április ... ... April... .............. _ — —---— —---Buza — Weizen 1U 8 ! 8 8 93 8 60 8 94 8 61 8 75 8 46 8 76 8 47 ............... 1904 április . ..... April.. ... ..._ 1904 október ....... Oktober....... 8 85 8 56 84 8 91 8 86 8 90 8 87 8 93 59 8 55 8 61 ................... 8 76 8 74 8 78 8 76 ... __________ 8 46 8 48 8 45 8 47 ......................... Rozs — Kosrgren ... ____ ____ M — ............ 1904 április ........ April................... 1904 október.. ... Oktober ..............1 7 02 ; 7 06 7 03 7 09.,— ... ... 7 07 6 98 7 08 7 02 6 9G 6 94 .......................- .................... 6 94 6 96 Tengeri — Mais 1904 májas ........ ] 1904 julius ........ i lai ................... üli 6 50 5 52 5 49 5 53 ................... 5 51 5 61 5 53 5 64 5 47 5 48 5 46 ................................... 5 46 5 47 ! Zab — Hafer ... ........ .............. « M -- -----------------1904 április ....... April.................... 1904 október.. ... Oktober .. ... _ 5 85 5 92 .......................................... 5 91 5 92 5 78 5 79 ............................................. . 5 79 5 80 Káposztarepcze t Kohlreps | 1904 február ........ Feber . ... Hi w 11 45 11 55----------1904 ausrusztus _ Anmut. ej Határidőre. — Termit Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter caare. ’aare cor gefallene Schi üsse.Magyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais .................... Árpa — Gerste .......... ........ »«za — weizen Rozs — ltosrgren Zab — Hafer a — Liquidationskarsi Káp.-repcze — Hohlreps----e. d) Leszámoló árfolyamok Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tengeri — Ma is _____ ... ... ... _____-----Árpa — Gerste-----| Snza — Weizen ... .............. ... ... ... ... — _ jerse Produ — — Rozs — Roggen ... ........ ... ... ... II. i Zab — Hafer különféle t« Kap.-Repcze — Kohlr ,cte. eps .. örmények. — Dil Készáru — Éffeetive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld, áru - Waare n uvomenz., uaauiig ur/u ityua/iiai pénz - Geld áru - Waare | ingyen hordó | franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ... ... Schweinefett ... Buda Vidél pesti........................... . ... Budapes Landfett tér ... ........................ 67 — 67 50----------á .................................... 50 kg.-ként Szalonna Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig n x 3 „ n 3 „ Füstölt .................................... geräuchert .............................. 57 50 59 50 58 — 60 ----------Spécii ... . ... Zsákkal együtt, i göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto. Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Boszniai, ian.1. évi .minöiiío. bosnische. 1903. O.onni;*«! 18 50 23 25 26 25 18 — 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —----------...........- — „ „ „ 100 drbos ___ , , 100 Stück . 85 ---- . _ S5 .Szerbiai, 1903. szokványmin.-., serbische, 1903. Usance-Qualit. 100 drbos ____ . . 100 Stück. ... 85 ____ . 85 ............................................ ingyen hordó Ifranco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvái* ... ............ Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. ... _ ................. slavonisches 1903 serbisches 1903 16 — 14 — 16 50 14 50-------------iái ... ......................... ... 50 kg.-ként fleremag .............. IClcesaaten ........ Kr.-tói von | Kr.-,ig bis uer und A ssecuranz. Luczerna maevar 1903. évi. Lnzernpr una-arische 1903 51 — 46 — 53 — 58 cht. oer 100 Kt tz um 16— 60 — 50 — 55 — 60 — logramm -20 Heller Lóhere aprószemü 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig közénszemű 1903. évi mittelkörnio’ 1903 1903 „ nagyszemű 1903. évi— „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardi. ít a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardíj tétel 16—20 fillérrel magasabb. — Náci i A fuvardíj 100 kilogrammonkéi i- racht i Oy- Schifffra sätze verstehen sich lör ist der Frachtxa nclusive Transportste höher. Pancsova ! Újvidék Bezdán | Kalocsa D.-Földvár Szentes 44-50 36-44 j 30-36 j 26 - 32 24-30 52-60 Szeged 44-50 Zenta 1 Titel j Mitrovicz 42- 48 Í 38-44 | 52 60 Temesvár | N.-Becskerek 66-72 | 44—50 ¥ »»Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei fonás»“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezeti vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biái, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza46 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. <fc) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen €om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist'solcherßWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> > Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu’verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem II durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet vMirde.
