A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)

1904-02-06 / 29. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkéntj A. tízed« titkári hiva­talitól elvitetve . . K 30.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán koldve . . , . „ 38.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Ju Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretoriat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . n 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. ZU. évfolyam. Budapest, 1904. február 6. (szombat). 29. szám. Vízállás reggel 7 órakor | Wasserstand 7 Uhr Früh ( m Hőmérő reggel 7 órakor \ i -i n o Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 Barometer um 7 Uhr Früh / m A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonanemiiek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per /SO Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss....................... Tiszavidéki ........Theiss.......................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ . i Pestvidéki ........Pester Boden.............. Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági ..............Banater ... ............... Bácskai ..............Bácskaer..................... Bácskai .......... Bácskaer................... Szerb ........................Serbischer.............. ... 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 i i 11111111111 i ii 111111 i ii i z n 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 7 75 7 75 7 65 7 65 7 75 7 90 7 85 7 80 7 80 7 90 7 80 7 75 7 70 7 70 7 80 7 50 8 — 7 95 7 90 7 90 8 — 7 60 7 95 7 90 7 85 7 85 7 90 8 15 8 05 8 — 7 95 8 05 8 10 8 05 7 35 7 95 8 20 8 15 8 05 8 05 8 15 8 10 8 - 8 — 8 30 8 20 8 15 8 10 8 20 8 05 8 35 8 20-------­-------­Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs El Provenienz, Gattung und Qualität K-t0l-»o» K-ig - bis K-tÓI - von K-ig - bis Rozs — Stogsren 6 40 6 25 6 £0 6 40 Zab — Hafer Elsőrendű ................. Prima......................... Középminőségü... . Mittel................................. 5 50 5 45 5 70 5 55 Középminőségü­........... Mittel.... ................... Árpa — Gerste .................... *) í Takarmány, elsőrendű Futter, Príma ................. „ másodrendű „ Sekunda ............. í Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .. ............ „ felsőmagyar. , oberungar........... ' „ dunántuli.. , Transdanub .......... 5 60 5 50 5 80 5 60 Tengeri — Mais ~ ................. j Magyar, ó .................. Ungar., alt................... Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb... ... ... ... ... Serbisch.......................... Cinquantin ... __ __ Cinquantin ................... í Fehér _____... ...____ Weisser — .................. 5 25 5 30 Kölcs — Hirse ............. b) Ha 5 10 táridö 5 35 re. — síp«« Kaposztarepcze-------- Kohlreps... ............... Repcze Reps ....................... j Réparepcze................. Rübsen .......................... Terminwaare. 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat I órakor Schluss um 1 Uh r re Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs---------­pénz - Geld I iru - Waa pénz - Geld iru - Waare ílasjyar bnza — Unt;. IVcizen 1904 április .... April. . — — 1 — — — —-------­Haza — Heizen 9» 1* M ______I 7 85 7 66 7 86 7 67 7 86 7 67 7 87 7 68 1904 ánrilis Anril 7 7 «7 7 «4 7 öß 7 86 7 88 7 87 .............................................. . 7 67 7 68 ... ............. ................................. 1904 október ....... Oktober ........... 7 67 7 66 ......................................... Rozs — Slosrgen 11 ** 1904 április __ _ I 1904 október.. ... (. Lnril 6 55 6 56 6 49 6 48 6 54 6 49 6 55 6 £0 6 55 6 50 6 56 6 51 )ktober .............. 6 50 6 51 ................................................ Tengeri — fftais » v n 91 1904 május ........... Mai 1904 julius _ .. Juli .......................... 5 28 5 30 5 29 ... - ._ ................... 5 28 5 39 5 29 5 40 .................. — ........................................ 5 29 5 30 . ................................. ......................... Sál) — Hafer ................................ 1904 április .. ... i 1904 október.. ... ( April ........... 5 4! ö 49 5 50-------­— — ii ii ...........— — -....... )ktober ........... ........ Káposztarepcze 1 ........... ... ... 1904 február........... Feber . __ nt Tf 11 30 caare. ’aare vor ge-----­-------­Kohlreps j 1904 aueusztus __ Ansmst 11 40 i fallene Schl c) Határidőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter üsse. ílaaryar bnza — (In?. Weizen Tengeri — Hais ........... ............. Árpa — Gerste _________________ 3nza — Heizen ______ ... ... ... Zab — Hafer — Liquida,tio nskurs Káp.-repcze - Kohlreps.. ... e. d) Lesa Zi fii ámolő árfolyamok. Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Teit sí ri — Mais ........ ... _______ . . ... — — Ärssa — Oerste ... ... ... ... . . ...-------­Buza — Weizen . _ ____ ._ ... ... ... Sf Rozs — Roggen ......................... .............. II. 1 Zab — Hafer [ülőnféle fi verse Produ 10 50 srmények. — Di\ cte. Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszamoio árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld áru - Waare ingyen hordó fraaco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél pesti....................... ........... Budapes Landfet! ter .............................. 64 50 65 —-------­-------­50 kg.-ként Szalonna .............. Spécit .............. ... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, laftgetrock. 4 stückig r> n 3 „ „ „ 3 „ Füstölt ................... ............ geräuchert ........ ............ ... 56 50 58 50 57 — 59 —-----­— — Zsákkal együtt, göngysiily tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Incíus. Sack, bruttó für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként SsiSva ................... Pacimon............. .............................. 18 50 23 25 26 25 18 — 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —-----­-----­...................... „ b « 100 drbos.... „ „ 100 Stück » . » .85 , .... „ „ 85 „ Szerbiai, 1903. szokványmin.-— serbische, 1903. Usance-Qu „ „ 100 drbos......... „ , 100 Stück . * » 85 ., — — „ „ 85 „ Uit. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 ksr.-ként Szilvái* .............. Pflanmemnus Szláv Szerb slavonisches 1903 serbisches 1903 16 75 14 75 17 - 15 —-----­-----­f>0 kg.-ként Hereasag .............. Kleesaaten ........ K r.-tól von Kr.-iíí bis uer und A ssecuranz. Luczerna marvar 1903. évi. Luzerner ungarische 1903. ^1 — 60 — 61 — 57 — 62 — logramm -24 Heller Lóhere aprószemü 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig közéüszemű 1903. évi . _ mittelkömií' 190P, 48 — 54 — 60 — cht. per 100 K\ ■z um 20— 1903 naervszemü 1903. évi... _ erohkörnisr 1903 III. üajózási fuvardíj. — Schifffra A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrbe a fuvardijtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek * 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ér megyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos | területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> U ,Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél. keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos 1 területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* jl 3. „Dnnánfdli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ^ 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater W'eizen“ ist solchergWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter ,,Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu’verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem | durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisclie «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- § schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher I Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet vnrde. j|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents