A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-02-05 / 28. szám
A BUDAPESTI ARII- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti ▲ tfizade titkári hivatalától elvitelre . . K 20.— Házhoz hordva, , , , , 24.— Postán küldve . . . . , 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHiVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- éa vasárnap kivételével mindennap. Jjj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLI. évfolyam. Budapest, 1904. február 5. (péntek). 28. szám. Időjárás \ borult_triib Witterung / Dorult truD Vízállás reggel 7 órakor \ i S1 Wasserstand 7 Uhr Früh / "*■ ** Hőmérő reggel 7 órakor \ 9 co Thermometer 7 Uhr Früh / 1 “ Légsnlymérö reggel 7 órakor \ 7M M Barometer um 7 Uhr Früh j A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi Súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.......................... Tiszavidéki.........Theiss.. ... ............... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Peatvidéki _ _Pester Boden.. __ _ ] Pestvidéki _____Pester Boden............... Bánsági .............Banater ............... ... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer...................... Bácskai .............. Bácskaer ................... — —------- ----------------7 75 7 75 7 65 7 05 7 75 7 90 7 85 7 80 7 80 7 90 7 80 7 75 7 70 7 70 7 80 8 - 7 95 7 90 7 90 8 — 7 95 7 90 7 85 7 85 7 90 8 15 8 05 8 — 7 95 8 05 8 10 8 05 7 95 7 95 8 20 8 15 8 05 8 05 8 15 8 10 8 — 8 — 8 30 8 20 8 15 8 10 8 20 8 05 8 35 8 20----------Rozs — Rossen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs 4 Zab — lfafer ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tol-boíí K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminöségü.............. Mittel .............................. 6 40 6 25 6 50 6 40 Elsőrendű ................. Prima... ... .............. Középminőségű ____ Mittel......................... 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ............... „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............ „ felsömagyar. „ oberungar........... ' „ dunántúli __ „ Transdanub.. _ 5 60 5 50 5 80 5 60 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu............. Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb........................ . Serbisch.............. ... Cinquantin ........ ... Cinquantin .............. Fehér . _ ...____ Weisser _ ... ......... 5 25 5 30 Köles — Hirse ........................ b) Ha 5 10 táridö 5 35 re. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... Réparepcze.. ........... Rübsen ........ ......... 10 35 10 55 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések aorrendj közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten BÖr tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse ege a *eÁrfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare orpénz - Geld tru - Waare insyar (m*,i — Uns:. Weizen 1904 április ... .... April.. .................----------------------------Buza — Weizen 7 85 7 66 7 86 7 67 7 85 7 66 7 86 7 67 1904 áDrilis ____ Anril 7 87 7 89 7 7 8fi 7 85 7 67 1904 október ....... Oktober ............ 7 68 7 66 .................... .................... ____ _ ______ ________ __ Rozs — fitosrgren _______________ *9 -----------------1904 április......... April __________ 1904 október ....... Oktober .............. 6 54 6 53 ......................................... 6 54 6 49 6 55 6 60 6 55 6 56 .............................................. 6 55 6 48 6 56 6 49 Tengeri — Mais ... ... .............. » « —......................... 1904 május ........ Mai 1904 julius ... Juli ...........____ 5 30 5 29 ......... ... ........... ........ 5 ‘29 5 40 5 30 5 41 5 30 5 29 5 30 ........ ... ... ... ... _ 5 40 5 41 ............................................... 5 ‘29 5 40 5 30 5 41 Zai> — Hater ........ .................... « " — — — — — — 1904 április ....... April.................... 1904 október.. ... Oktober .............. 5 49 5 50 5 48 5 49 ........ ........ 5 49 5 50 .....................................................................................--------------Káposztarepcze ] Kohlreps j .................... 1904 február ........ Feber , .. ni VI11 30 uaare. ’aare vorgej 11 40 fallene Schl ...............-.....................................................................--------------.................... 1904 auarusztns _ Annust ... c) Határidőre. — Termi Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Hasyar bnza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ........................ Árpa — Gerste ......................... <»iiza — wvizen Rozs — ltossen Zab — Hafer Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) Less ti ei ímoló árfolyamok. Iiiquidationskurs Masyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tenn fi — Mais .................- ... ... ...--------Árpa — Gerste-------8uza — Weizen — — verse Pro du 10 50 ätaxs — Wagigen ........ . ____ _______ u. i Zab — Hafer Ctilonféle ti Káp.>Repcze — Kohlr de. ■eps... ermények. — Día Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voroefallene Leszámoló árfolyam Liquidations- Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz -Geld |4ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír — ... Schweinefett _ Buda Vidél pesti ................................. Budapes Landfetl tér ......................... 64 50 65 —----------d ............. ... ... ......... 50 kg.-ként Szalonna... ... ... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig q o rt rt ® » rt rt & n Füstölt ... .............. ............ geräuchert ............................ 56 50 58 50 57 — 59 -----------................... SpecK ... ... .... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként 18 50 23 25 26 25 18 — 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —----------— — — — „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stück n n n 85 „ - — „ „ 85 n Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qu „ „ 100 drbos... _ „ „ 100 Stiick. v d 85 „ ... — „ „ 85 „ ilit. ........-................... ingyen hordó ^anco Fass, netto Tara ' 50 kg.-ként 5zilvaiz ... ........ Pllanmeatnas ... Szláv Szerb oniai. ....... ___ ________ slavonisches 1903 serbisches 1903 16 75 14 75 17 — 15 —--------------60 kg.-ként Meremag .............. Mieesaaten ........ Kr.-tói von | Kr.-,ii? bis uer und A ssecuranz. Luczerna masrvar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. 51 — 48 — 54 — 60 — 51 — 57 — 62 — logramm i -24 Heller Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig közénszemű 1903. évi _ mittelkörni? 1903. 1903 ......................... „ nagyszemű 1903. évi— „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardi, ít a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nact 60 — cht. oer 100 Ki z um 20— A fuvardij 100 kilogrammonkéi i« racht i Gy- Schifffra sätze verstehen sich ör ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova ■ Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár Szentes Szeged Zenta { Titel Mitrovicz Temesvár N.-Becskerek-Je 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej érmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> U „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ■¥■ 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nnchbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcherji Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *> b Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu^verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem l| durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet w’irde.
